A nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint azokra a településekre lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább huszonöten az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezek alapján 1744 településen 2715 települési nemzetiségi választást írt ki.

A jogszabály szerint a területi (megyei) nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma legalább tíz. Az NVB ezek alapján öt nemzetiség - a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény és az ukrán - vonatkozásában csak egy területi választást tudott kiírni, azt is a fővárosban.
Két területi önkormányzatot választhatnak a ruszinok (Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye), illetve a szerbek (Budapest és Pest megye), hat megyében választhatnak területi önkormányzatot a románok, hét megyében pedig a horvátok és a szlovákok.

Tizenöt megyében választhatnak területi (megyei) szintű önkormányzatot a németek. Nem választhatnak területi önkormányzatot Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében, mivel nem érte el a tízet-tízet a települési választások száma.

A tizenhárom elismert nemzetiség közül egyedül a roma nemzetiség választhat területi önkormányzatot  országszerte, mivel valamennyi megyében több mint tíz települési választást tudott kiírni az NVB. Egyedül a szlovén nemzetiség az, amely egyetlen megyében sem érte el a tíz települési választást, így a szlovén nemzetiség tagjai sehol nem szavazhatnak majd területi listára.

Az NVB-nek nem volt mérlegelése, amikor az országos választások kitűzéséről kellett döntenie. A nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kellett tűznie, országos önkormányzata tehát valamennyi nemzetiségnek lehet.