Hétfőn dönthet az Alkotmánybíróság a fővárosi választási rendszerről
Várhatóan hétfőre hívják össze azt a rendkívüli ülést, ahol az önkormányzati törvény fővárosi választási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványokról döntenek. A beadvány szerint több okból is ellentétes az alaptörvénnyel az új jogszabály.
Várhatóan hétfőn dönt az Alkotmánybíróság (Ab) az önkormányzati törvény fővárosi választási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványokról – közölte Bitskey Botond, az Ab főtitkára szerdán.
Az Ab e hét hétfői és keddi ülésein már foglalkozott a kérdéssel, és a jövő hétfőre kitűzött rendkívüli ülésen várhatóan megszületik a határozat – mondta a testület főtitkára. Az Ab-n jövő héten kezdődik a nyári szünet, ám Paczolay Péter, a testület elnöke jelezte: rendkívüli ülést hív össze, hogy minél hamarabb döntsenek az ellenzéki országgyűlési képviselők választójogi beadványáról.
A fideszes módosítás
A parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a Fővárosi Közgyűlés, és a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat.
A hvg.hu úgy értesült, a Fidesz elnöksége úgy hozott döntést a közgyűlés átalakításáról, hogy arról a hivatalban lévő főpolgármesterrel semmilyen egyeztetés nem volt, pedig szinte biztosra lehetett venni, hogy a párt ismét Tarlóst támogatja majd a helyhatósági választásokon.
Ezért aggályos az ellenzékiek szerint
Június 24-én szocialista, független, LMP-s és jobbikos országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlést a Fidesz szándékával ellentétben ne a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bekerülő politikusok adják. (Ahhoz, hogy az Ab-hez fordulhassanak, a parlamenti képviselők legalább egynegyedére van szükség. Ilyen indítványra az előző parlamenti ciklusban nem volt példa.)
Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a választás előtt néhány hónappal változnak a választási szabályok, méghozzá szerintük a Fidesz érdekeinek megfelelően, továbbá az indítványban felvetik, hogy mivel a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztása nem közvetlenül történik, a szabályozás ellentétes az alaptörvény szavazás közvetlenségét rögzítő rendelkezésével. Az indítvány kitér arra is, hogy miután a Fővárosi Közgyűlés tagjainak választásánál az egyes – eltérő lélekszámú – kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba, sérül az alaptörvény választójog egyenlőségét rögzítő rendelkezése, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma.
