A keleti diktatúrák a gerjesztői a lefelé tartó ár- és bérversenynek, így a velük való barátkozás nem pusztán emberi jogi kérdés, hanem egyenesen a magyar munkavállalók megkárosítása – mondta a hvg.hu-nak Schiffer András, az LMP társelnöke, aki szerint szabad kereskedelemre épülő nyugati világrend válságban van, Orbán Viktor viszont ugyanazt a rossz nemzetállami választ adja, mint amit a neoliberálisok megoldásként javasolnak. Schiffer szerint Orbán csak akkor konfrontálódik Európával, ha saját és oligarchái érdekei diktálják, de egyetlen egy, a délkelet-európai perifériaországok érdekeit szolgáló uniós szintű javaslatot sem tett 2010 óta.
hvg.hu: Egyesek szerint az LMP azzal, hogy Osztolykán Ágnest elindítja Budapesten a főpolgármesteri tisztségért, a pártok közül a legjobban járt a Pásztor Albert-üggyel. Mit szól ehhez a véleményhez?
Schiffer András: Egyrészt Osztolykán Ágnes még nem a jelöltünk. Még hátravan egy kongresszusunk, ahol erről döntünk, és nálunk mindig szoktak meglepő dolgok történni ilyenkor. Másrészt nem foglalkozom a régi elit hatalmi logikájával, hogy ki, mivel jár jól. Engem az foglalkoztat, erkölcsileg mi helyes vagy helytelen. Erkölcsileg szerintem helytelen, ha valaki olyan kifejezéseket használ, amivel más polgártársainkat megbélyegzi, hívja azt akár cigánybűnözésnek, mint a jobbikosok, vagy romabűnözésnek, mint tette azt a magát nyilván tőről metszett demokratának valló Eörsi Mátyás. A DK trollkommandója engem évek óta lenáciz, mert szóba állok a jobbikos képviselőkkel. Ehhez képest előbújnak a sötétből, és olyan cigányozást rendeznek, hogy leckét vehetnek tőlük a jobbikosok.
hvg.hu: Miskolc speciális hely, a Fidesz és a Jobbik együtt 75 százalékban uralja a várost, Pásztort egy közvéleménykutatás alapján választották ki, ami azt mutatta, csak neki van esélye, hogy Kriza Ákossal felvehesse a versenyt. Ezt az érvelést sem tudja elfogadni?
S. A.: Mondom, értem én ezt a logikát, hogy csak azt nézzük, nekünk hatalmi szempontból, mi a jobb. Csak nem fogadom el.
hvg.hu: Lassan három perce beszélgetünk, de még egyszer sem mondta, hogy „álbaloldal”.
S. A.: Tudom, hogy sokan piszkálnak emiatt – azok, akiknek ez fáj. A rendszerváltás után nálunk egy történelmi félreértés folytán baloldalinak azokat nevezték el, akik az összeomló pártállam utóvédjeinek politikai képviseletét felvállalták, illetve kulturális-, de leginkább egzisztenciális közelséget éreznek a pártállami évekhez. Én meg azt gondolom, attól, hogy valaki látta Kádárt, boldog békeidőknek tartja a hatvanas-hetvenes éveket, valamint inkább riogatat a fasiszta veszéllyel, mint a kommunistával, még nem lesz baloldali.
hvg.hu: A mostani időszak egyik legnagyobb horderejű gazdasági kérdése az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP. A kormány a fennen hirdetett gazdasági szabadságharc ellenére fű alatt támogatja ezt, pedig ez egy csomó olyat hozhat (GMO-mentesség megszüntetése, közszolgáltatások privatizációja, magánbíróságok a cégek és az egyes államok vitájában), amiket elvileg az Orbán-kormány ellenez. Ön szerint mi fog történni?
S. A.: A kormány itt is a maga hazug, képmutató módján jár el. Ha Orbán és a narancsos oligarchák érdekei úgy kívánják, békemenetet szerveznek a külföldi befolyásolással szemben, öklöt ráznak az unió vagy a multik felé. A szabadkereskedelmi egyezményt viszont döbbenetes módon támogatásáról biztosította Szijjártó Péter azzal, hogy megvédik hazánk GMO-mentességét. Ez nonszensz. A Fidesz szavazói lassanként ráébrednek, hogy egy csúnya átverés részesei. Az LMP elutasítja az egész egyezményt, maga a szabad kereskedelemre épülő világrend is megbukott, válságról válságra bukdácsol, az egész logikája fenntarthatatlan: maga után vonja a munkajogi szabályok leépülését, a természeti erőforrások felzabálását, kistermelők ellehetetlenülését, a globális és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését. A pénzügyi szabályozások fellazulása pedig újabb, veszedelmes pénzügyi buborékokat szabadíthat el. Ha Magyarország nem engedi a Monsantót GMO-növényeket termeszteni, vagy Románia megtiltja mondjuk a verespataki aranybánya-beruházást, az egyezmény alapján a befektetők titkos magánbíróságok elé citálhatják a nemzeti kormányokat. Az egész EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény tökéletesen ellentétes a kelet-közép-, illetve a dél-európai országok érdekeivel. A szabadságharcos kormány egyik oldalon a paksi hitelszerződéssel, az Orbán–Putyin-paktummal, másik oldalon a szabadkereskedelmi egyezmény támogatásával számolja fel az ország szuverenitását.
hvg.hu: Azt senki nem mondja, hogy pusztán a szabad kereskedelemre épülő világrend okozta a gazdasági válságot, nem pedig a világban eluralkodó túlzott optimizmus, a pénzpiacokon megnövekedett mohóság és kiterjedt eladósodás.
S. A.: Dehogynem mondják. A globalizációkritikus mozgalmak, s a zöldek, és a radikális baloldaliak közül is sokan mondják. De említhetném Chomskyt, Stiglitzet, az ugyancsak Nobel-díjas Amartya Sent, a méltányos kereskedelem koncepciója, illetve az ökológiai közgazdaságtan valamennyi képviselőjét. 2008 őszén volt persze nagy megijedés, akkor az összes közgazdász behúzta fülét, farkát, és ment a nagy fogadkozás a nemzetközi pénzügyi rendszer újraszabályozására, a spekulatív tőkemozgások megregulázására, mind az Obama-kormányzat, mind az Európai Bizottság részéről. Ebből nem sok lett, várhatjuk is majd a következő válságot, amint azt egy elemző a napokban már meg is jósolta.
hvg.hu: Azért történtek lépések a bankrendszer krízisállóságának javítására, Európában a nemzeti kormányok költségvetési fegyelmének erősítésére.
S. A.: Az adóparadicsomok ellen fellépett bárki is az EU-ban? A pénzügyi buborékok kialakulása ellen milyen érdemi intézkedések történtek az EU-ban, vagy azon kívül? Semmilyenek. Egy tanulsága biztosan volt a 2008-as válságnak, hogy a pénzügyi krízist nem lehet a globális egyensúlytalanságoktól elválasztani. Egységes munkaügyi szabályozás hiányában lefelé tartó ár- és bérverseny van. A tőke szabad áramlása miatt a tőke nyugodtan áramlik oda, ahol kedvezőbb szabályozási környezet van. Amíg ezen nem változtatunk, a tőke mindig talál majd olyan diktatúrát magának – például keleten, ahol Orbán Viktor nagy barátai vannak – amelyik alá tud ígérni bárminek.
hvg.hu: Elméleti szinten sem lát változásokat? Egyre több, a mainstreamtől eltérő hangot hallani, Thomas Piketty könyve például bestseller lett, azt írja, komoly állami jövedelem-újraelosztásra, erősen progresszív adórendszerre, az örökösödés megadóztatására lenne szükség.
S. A.: A kormányzati főáramban nem sok változást látok, de valóban egyre több a rendszerkritikus hang. Ezek kezdenek teret hódítani a neves nyugati egyetemeken, kutatóközpontokban is. A főáramú, alapvetően neoliberális európai politikáknak kezdenek kiürülni a tartalékai, ennek már látjuk is az első következményeit, részben sajnos eléggé aggasztó formában. Elég megnézni az EP-választásokat és a bűnbakkereső, populista pártok jó szereplését. Szerencsére a zöld-, vagy a radikális baloldali pártok is több mandátumot nyertek, mint öt éve. Ugyanakkor visszaszorulóban vannak azok a konzervatív-, szociáldemokrata pártok, melyek konvergenciájáról szóltak a 70-es, 80-as évek.
hvg.hu: Az Economist főszerkesztője most megjelent könyvében viszont arra figyelmeztet, hogy ha a versenyképtelen nyugati államforma nem képes radikálisan megreformálni magát rövid időn belül, a demokrácia elveszíti a globális versenyt a gazdaságilag hatékony autoriter keleti társadalmakkal szemben.
hvg.hu: Orbán Viktor ugyanezt mondja. Ő felnéz ezekre a diktatúrákra, és úgy gondolja, az egyszemélyi irányítás sokkal hatékonyabb, mint az „elavult, nehézkes” intézményi vezetés. Szerintem nincs igaza. A neoliberálisok – és ebben Orbán Viktor rokon velük – soha nem tudnak másban gondolkodni, minthogy csökkentsék az állam szerepét. Ha kevesebbet költünk egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásokra, majd felvirágzik a gazdaság, mondják. Ehhez képest már közhely, hogy azok a sikeres társadalmak, melyek oktatásra, K+F-re, egészségügyre többet költenek. Mi is csak így tudunk előrelépni – ha ez az állami újraelosztás növekedésével jár, akkor ezen az áron. Nekünk nincs bajunk az intézményi irányítással, az EU problémáit most éppen az okozza, hogy ez a rendszer nem átlátható, szövevényes, a választók számára idegen, s a zavarosban lobbicsoportok halásznak. De ennek alternatívája nem a sok kis Orbán Viktor Európája, hanem az európai polgárok részvételével, az ő érdekükben működő Európai Unió.
hvg.hu: De mi már eleve magas újraelosztás mellett költünk kevesebbet oktatásra, egészségügyre, mint a fejlett államok. Ebből a körből hogy lehet kilépni?
S. A.: Erre most mondhatnám azt, tessenek kevesebbet lopni. Ha megnézzük, hogy az áfázók láncolatán és az offshore-hálózatokon keresztül mennyi pénz áramlik ki az országból, a közbeszerzéseink mennyire vannak felülárazva, vagy hogy a központi állami szervek mennyit költenek kommunikációra, akkor már látszik, hogy temérdek pénzt kiszivattyúznak a nemzetgazdaságból. Másodszor, ha a Fidesz 2009-es ígéretének megfelelően valóban új, adózó munkahelyek jönnének létre a nyílt munkaerőpiacon, akkor az a bevételt is növelné. Harmadrészt az LMP már a 2010-es választási kampányban is azt mondta: nem az újraelosztás szintjével, hanem a szerkezetével van a probléma. Egyáltalán nem volt sok már 2010 előtt sem, amit jóléti kiadásokra költöttünk, csak éppen pazarlóan. Ha csak a felsőoktatást nézzük, amiből a Bajnai-, Orbán-kormányok 80 milliárd forintot vontak eddig ki, akkor eleve rendkívül torz szerkezetet találunk. Ez akkor alakult ki, amikor az első Orbán-kormány idején beindították az egyetemi integrációt.
hvg.hu: De hiszen ez kamu integráció volt, csak papíron vontak össze egyetemeket, a pénzt meg jól elköltötték.
S. A.: Világos, de mondjuk már ki, hogy akkor és ott kellett volna hatékony felsőoktatást kialakítani, amikor pénz is volt rá. Nem most azt mondani, hogy hatékonytalan a rendszer, és ezen a címen pénzt kivonni. Hiába akarunk rengeteg mérnököt képezni, ha összességében csökkenni fog a diplomások száma. Ilyen felemelkedési pályát, tehát ahol a diplomások száma csökken, az univerzum nem látott.
hvg.hu: Egy lefelé tartó spirálból hogy tudunk egy ilyen kicsi és nyitott gazdasággal kitörni? Friss hír, hogy a kínai minimálbér is beérte a magyart, de azt is tudjuk, hogy egy egyszeri, jelentős minimálbér-emelés munkahelyeket tenne tönkre, mint történt éppen az első Orbán-kormány alatt, amikor a könnyűipar maradékát sikerült gallyra vágni.
S. A.: Ez tény, ezt csak nemzetközi együttműködéssel lehetne. De ehhez képest Orbán Viktor az elmúlt négy évben csak azért vállalt konfliktust Európában, amikor a saját érdekeit, és a „nemzeti burzsoáziának” csúfolt narancsos oligarchák érdekeit akarta megvédeni. De Orbán Viktor és Simicska Lajos érdekei nem egyenlők a magyar választók érdekeivel. Orbán semmilyen kezdeményezést nem tett, ami a bérezés, a munkakörülmények, a termőföld-, vagy a környezetvédelem szempontjából kedvezőbb lenne. Egyetlen kezdeményezése nem volt mondjuk az offshore-paradicsomokkal szemben. A magyaroknak elemi érdeke lett volna egy délkelet-európai országokból álló koalíciót megpróbálni összehozni, mert például Jean-Claude Juncker európai elnöksége nem csak nekünk, de az egész perifériának rossz. De Orbánt ez nem érdekli, hanem csak a maga személyes ügyeiben vállal konfliktust, rontva a magyar pozíciókat a tényleges nemzeti érdekek tekintetében. Ezért mondtuk, hogy – szemben vele – mi nem euroszkeptikusok, hanem eurokritikusok vagyunk: sok tekintetben több, erősebb Európát akarunk, például az adóharmonizáció terén. Ennek éppen Orbán a legnagyobb ellenfele, miközben diktátorokat abajgat.
hvg.hu: Az, hogy idejön a türkménbasi, valóban elég kínos, de azért csak nem ez élteti ott a diktatúrát.
S. A.: De igen. Éppen arról beszélt nekünk nemrég Tenzin Tsundue tibeti költő, aktivista, hogy a keleti despotáknak éppen az intenzív nyugati kapcsolat jelenti a stabilitást. Persze ezzel Orbán messze nincs egyedül, más kérdés, hogy annyira kevesen vannak beleszerelmesedve ezekbe a rendszerekbe, mint ő. Azt persze látnia kell, hogy ezek a keleti diktatúrák gerjesztői a lefelé tartó ár- és bérversenynek: tehát a velük való barátkozás nem pusztán erkölcsi, emberi jogi kérdés, hanem egyenesen a magyar munkavállalók megkárosítása. Szaúd-Arábiában nyíltan a magyar munkavállalók bérére alkudott Orbán, miközben az őt kísérő delegációban ott figyelt a Gyurcsány érdekeltséget képviselő Kóka János. Szerintem ez a kép mindent elmond a régi politikai elitről. Eközben az ország nyugaton elszigetelődik, nem véletlen, hogy az említett diktátorokon kívül más lassan felénk sem néz. Pedig azért Magyarországnak lenne mozgástere, még ha kicsi, és nyitott is.
hvg.hu: De éppen most mondta, hogy a hazai kkv-szektor gyenge, versenyképtelen. Nagy mennyiségben munkahelyet teremteni ma csak a multik tudnak.
S. A.: Ez kényszerhelyzet, valóban, de egy zsákutcás fejlődés eredménye. Az ezredforduló óta a multik által dominált elsődleges munkaerőpiacon azonban nincs érdemi bővülés: születnek, de meg is szűnnek munkahelyek. Ennyi idő alatt kiderülhetett volna, hogy a kizárólag a külfölditőke-vonzó képességünkre építő paradigma kifulladt. Egy zsákutcában nem gázt kell adni, hanem kifarolni belőle. Mi egy megújuló Magyarországról és nem egy összeszerelő országról álmodunk.
hvg.hu: Rövid távon viszont az a helyzet, hogy az Audi csak akkor bővít, ha kap a kormánytól félmilliárd forintot hozzá, a német cégek az alacsony bérköltségeket, és a rugalmas munkajogi szabályokat szeretik leginkább Magyarországon.
S. A.: Igen, Orbán amikor „termelő gazdaságról” beszél, valójában összeszerelő üzemeket ért alatta, mert csak ilyenek jönnek szinte Magyarországra, ahol minimálbéren végeznek az emberek munkát, mindenféle magas hozzáadott érték nélkül. Nézzük meg, hogy az Audinak adott félmilliárd forintból ők mennyi új munkahelyet teremtenek, és mennyit lehetne, ha ezt a pénzt a megye leghátrányosabb helyzetű kistérségében, Csorna, Kapuvár környékén a helyi gazdaság fejlesztésére fordítanánk? Kóka Jánosék 16 millió forintot költöttek minden egyes munkahelyre a Hankooknál, ha ezt a helyi gazdaságban fektetik be, dupla annyi munkahely jött volna létre. Mi egy büdös vasat nem adnánk összeszerelő csarnokokra, hanem a jelenleg Londonban, Dublinban próbálkozó fiatalokat csábítanánk haza ebből a pénzből, hogy itt hozzanak létre startupokat. Stratégiai megállapodásokat nem a Tescóval és a Microsofttal kötnénk, hanem a helyi termelőkkel, és olyan informatikai kisvállalkozásokkal, akik nyílt forráskódú szoftverekkel látnák el a magyar államigazgatást és oktatást.
hvg.hu: Hány városban tudnak saját polgármesterjelöltet állítani?
S. A.: Erre most még nem tudok válaszolni. Folyik a jelöltek kiválasztása. Arra törekszünk, hogy minden megyei jogú városban legyen LMP-s, vagy a párt által támogatott polgármesterjelölt. A cél, hogy el tudjuk mondani, minden kistérségben, minden országgyűlési egyéni választókörzetben vannak az LMP-nek képviselői vagy hírnökei – olyan megválasztott független képviselők, esetleg polgármesterek, akik helyben meg tudják jeleníteni az LMP politikáját. Temérdek kistérség van még, ahol két választás között LMP-st nem találnak. Amíg ez nem változik, nem tudunk a mostani támogatottságunkból kitörni.
hvg.hu: Továbbra is kizárja az együttműködést az ön által álbaloldalinak minősített pártokkal?
S. A.: Van egy kongresszusi határozatunk, ami kőbe véste, hogy Budapesten, megyei jogú városokban, és városokban nincs együttműködés más parlamenti erőkkel.
hvg.hu: A volt LMP-s, most Párbeszéd Magyarországért színeiben politizáló egykori párttársaival szokott beszélni?
S. A.: Van, akivel igen, de nem nevezek meg senkit, mert nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni. Pikáns ezt tőlem kérdezni, hiszen az irántam érzett ellenszenvük legalább akkora kohéziós erőt jelent nekik, mint a Mesterházy-, vagy az Orbán-ellenesség.
hvg.hu: Egy Tóbiás József vezette MSZP-vel milyen lenne az LMP viszonya?
S. A.: Jó lenne, ha a magyar közéleti kultúra eljutna oda, hogy attól, hogy két ember politikai ellenfele egymásnak, még lehessen jó személyes viszonyban, vagy munkakapcsolatban. Valamint fordítva: a jó személyes viszonyból ne vonjon le senki következtetést a pártjaink közötti kapcsolatra. Egyébként pedig lila gőzöm sincs róla, hogy miből mi következik most a szocialisták háza táján, erről egy kremlinológust kellene megkérdezni. Én nem vagyok az.
