Több millió forintos kötbérigényt szeretne érvényesíttetni a Magyar Telekommal szemben Szabó Péter, akinek öt éve 42 ezer forintos roamingdíjat számoltak fel, miután Svájcból az az iPhone-járól elküldött egy e-mailt. A keletkező adatforgalom utáni mellbevágó összeget a férfi nem fizette be, sőt perre ment, amit megnyert. Az ügyben kirendelt szakértő megállapította, hogy a Data Roaming szolgáltatás engedélyezésekor mindig lesz olyan adatforgalom, amelyet a felhasználó nem közvetlenül kezdeményezett. A Telekom a megkeresésünkre csak annyit reagált, hogy a per lezárult.
„Megérkeztünk” – ezzel a megjegyzéssel küldött el egy fényképet Luganóból a reklámcéget működtető Szabó Péter, aki siklóernyőzni ment Svájcba 2009-ben. A tájat megörökítő fotót néhány ismerősének és édesanyjának címezve küldte el egyetlen e-mailben az iPhone-járól – idézte fel kálváriájának kezdetét a hvg.hu-nak.
„Mivel sportolás közben beleestem egy tóba és nagyon megütöttem magam, másnap kórházba mentem, hogy megvizsgáltassam magam. Az orvosra vártam, amikor kaptam egy üzenetet a Telekomtól. Kérték, hívjam vissza őket, mert iszonyatos adatforgalmam volt, és ha ellopták a mobilomat, akkor letiltják. Mondtam, nem ez történt, és megbeszéltük, ha hazaértem, bemegyek az ügyfélszolgálatra.”
Irány a bíróság
A panaszkezelés aztán annyi volt, hogy közölték, örülhet, hogy a roamingdíja csak 42 ezer forint lett, mert egy másik ügyfélnek egy USA-beli rövid internetezés után 900 ezer forintot számláztak ki. „Továbbra sem voltam hajlandó fizetni a 115 kB-os adattartalmú e-mail után a 10 MB-os adatforgalomra kiküldött több tízezer forintos számlát, ezért egy idő után korlátozták a hívásaimat, majd megszüntették a szerződésemet és a telefonszámomat. A mintegy 200 ezer forintos fizetési meghagyást sem teljesítettem, így per lett az ügyből.”
A tárgyalás során informatikai szakértőt rendeltek ki többek között azért, hogy kiderüljön, lehet-e, hogy az iPhone kéretlen, kontrollálhatatlan, esetenként rejtett vagy titkos adatkommunikációt folytat az előfizető tudta és akaratán kívül, illetve, hogy okozhat-e az iPhone ellenőrizhetetlen többletköltséget a felhasználónak. Mindkettőre igennel válaszolt a szakértő a szakvéleményében megjegyezve, hogy „az iPhone levelezőprogramjának elindításakor automatikusan elindul a postafiók adatainak letöltése még a manuális levél letöltési beállítások mellett is”.
Megállapította azt is, hogy átlagos felhasználói ismeretekkel nem lehet többletköltség nélkül az iPhone gyári levelezőprogram elindításával levelet küldeni a mobiltársaság által szolgáltatott internetkapcsolaton keresztül. A szakember hozzátette: „ha a felhasználó engedélyezi a Data Roaming vagy egyéb hálózati szolgáltatást, akkor minden esetben generálódik olyan adatforgalom, amit a felhasználó közvetlenül nem kezdeményezett”.
Szabó Péter hangsúlyozta, hogy a tárgyalás során a Magyar Telekom nem tudta bizonyítani, hogy a külföldi adatforgalom valós, ugyanis nem tudott felmutatni egy megfelelő tanúsítványt arra vonatkozóan, hogy a mért értékei hitelesek. „A szakértői vélemény tartalmazza azt is, hogy a mobilszolgáltató által becsatolt – a számlázáshoz szükséges adatokat tartalmazó – TAP file-ok egymásnak ellentmondó információkat tartalmaznak.” Hangsúlyozta, nem biztos, hogy az iPhone volt a ludas a történetben. A férfi hangot adott annak a véleményének, hogy szerinte a készülék és a Telekom számlázási rendszerében előfordulható hiba okozhatta a 42 ezer forintos számlát.
| Csökkenő roamingdíjak az EU-ban |
Másfél héttel ezelőtt jelent meg egy brit fiatallal megesett történet, melyben a kárvallott egymillió forintnak megfelelő összegű mobilszámlát hozott össze egy kis külföldi facebookozással. Az uniós állampolgárok esetében egyébként a pár éve bevezetett adatroaming-limit az Európai Unión belülre és kívülre utazókat is védi: 50 eurónak megfelelő (nagyjából 15 ezer forintos) külföldi adatforgalmazás után a szolgáltató csak az ügyfél kifejezett megerősítése után biztosíthatja tovább a mobilnetet. Két hét múlva, július elsején újra mérséklődnek az Európai Unión belüli mobilhasználat költségei az uniós országok állampolgárainak. A roamingdíjak fokozatos csökkentése 2007 óta tart, eleinte a hívásdíjakra és SMS-ekre terjedt ki, később pedig az adatforgalom ára is bekerült a szabályozási körbe. |
Megváltozott a mobilszolgáltató álláspontja
A Magyar Telekom a szakvélemény megismerése után a mintegy kétszázezer forintos igényét (díjtartozás és kötbér) csökkentette, és csak követelésének tőkerészére vonatkozóan, 28 514 forint és késedelmi kamatának megfizetését várta volna el Szabó Pétertől. A bíró kérte a mobilszolgáltatót, hogy jelölje meg, mi a követelésének a jogalapja, az összeget milyen jogcímen és fogyasztási időszak tekintetében érvényesíti, amit – mint a hvg.hu birtokában lévő ítéletben szerepel – a Magyar Telekom nem tudott megtenni. Így a Budaörsi Járásbíróság bírája a keresetet elutasította. „Az ítélet 2013. június 22-én emelkedett jogerőre” – közölte a hvg.hu megkeresésére Koszta János, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője.
Szabó Péter elmondta, ügyvédje révén bejelentették a Telekomnak az igényeit: kérte a megszüntetett előfizetéséhez tartozó telefonszámot, egy jól működő iPhone-t, napi 5 700 forintos kötbért annak kamataival együtt, illetve kártérítést. Ezt azzal utasította el a társaság, hogy az ítélet csupán arra kötelezte, hogy a szakértő díját megtérítse, mást nem írt elő a számára, és ha Szabó Péter úgy gondolja, hogy kártérítést szeretne, akkor indítson polgári pert.
„Mindenképpen megteszem” – közölte a férfi. „Egy Legfelsőbb Bíróság (Kúria) által 2011-ben meghozott határozat ugyanis kimondja, hogy az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján a késedelmes vagy hibás teljesítés esetén a szolgáltató köteles kötbért fizetni. Ráadásul, mint az ügyvédem elmagyarázta, az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján nem csak műszaki hiba esetén jár a kötbér az ügyfélnek, hanem akkor is, ha a szolgáltató díjvita miatt nem tartja tovább rendszerében az előfizető adatait.”
„A bírósági határozat ezzel együtt megállapította azt is, tette hozzá Szabó, hogy ilyen ügyekben nem a bíróságon az ügy helye, hanem a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál (NMHH), amely ezekben eljárhat. (Hatósági eljárás az esettől számított fél éven belül kérhető.) A szervezet Kommunikációs Igazgatósága a hvg.hu megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy a szolgáltató – az előfizetői szerződés megszegése esetén – automatikusan köteles kiszámítani és kifizetni a kártérítést a jogszabályok alapján. „Vagyis nem szükséges, hogy az előfizető ezzel kapcsolatban az NMHH-hoz forduljon. A szolgáltatók tudnak segíteni abban, hogy önkéntes jogkövető magatartás során hány esetben fizettek kötbért, ezek a statisztikai adatok náluk rendelkezésre állnak.”
A hatósághoz akkor fordulnak az előfizetők, tették hozzá, ha kifogásolják, hogy a kötbért nem kapták meg, vagy nem a megfelelő összegben, ilyenkor a hatóság eljár és megvizsgálja a szolgáltató eljárását. Ha a kérelem megalapozott, akkor kötelezi a szolgáltatót a kötbér fizetésére. Ennek összege „az értesítésre rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltétől minden késedelmes nap után az értesítés megtörténtéig, valamint a hiba kijavítására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől a hiba elhárításáig terjedő időszakra” terjed ki.
A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága részéről a hvg.hu megkeresésére csak annyit közöltek az üggyel kapcsolatban, hogy „az említett per tárgya díjtartozási ügy volt, és a bíróság egy jóváírás beszámításával teljesítettnek ítélte meg szolgáltató – már a kötbér összegével is csökkentett – követelését. A perben egyébként az ügyfélnek nem volt kötbérkövetelése. A per ezzel lezárult.”
| Hogyan látja a Tech rovat? |
Az ítéletet érdekesnek nevezte Balogh Csaba, a hvg.hu Tech rovatának vezetője, aki elég szomorúnak tartja, hogy ilyen pert itthon meg lehet nyerni. „A modern eszközökben rengeteg háttérszolgáltatás fut. Rengeteg beépített (a gyártó által előre telepített) és harmadik féltől származó alkalmazás is futtat folyamatokat a háttérben, még akkor is, amikor maga az alkalmazás egyáltalán meg sincs nyitva.”
A készülék csak azt jelzi, hogy csatlakozik egy mobilhálózathoz, azt nem, hogy adott időpillanatban forgalmaz-e rajta adatot, ezt a felhasználó teljesen egyértelmű kapcsolókkal engedélyezheti, szabályozhatja – tette hozzá. „Rendszeresen vagyok külföldön. Velem miért nem fordult még elő egyetlen váratlan forintos számla sem? Azért, mert nem kapcsolom be a roamingot. Aki bekapcsolja, de nincs tisztában fentebb írtakkal, az szerintem az 'így járt' kategóriába tartozik.” Balogh szerint ezért fontos a használati utasítás elolvasása és betartása.
„Azt például az Apple szakemberei nélkül lehetetlen felidézni, hogy az adott készüléken adott pillanatban milyen alkalmazások voltak, azt pedig végképp lehetetlen (technikailag is), hogy ezeken az adott időpillanatban milyen beállítás volt érvényben, tehát például végezhettek-e a háttérben adatforgalmazást. Sőt, továbbmegyek, az Apple bevonása nélkül azt is lehetetlen megállapítani, hogy a gyárilag beépített szolgáltatások miként voltak beállítva az adott pillanatban.”
Balogh Csaba megjegyezte azt is, hogy amennyiben nem kapcsolja be valaki az adatroamingot, az nem azt jelenti például, hogy nem tud e-mailt küldeni. „Egyszerűen keresni kell egy wifi-hotspotot, ami vagy ingyenes, vagy ha nem is az, mindenképpen olcsóbb a roamingolásnál.” Hozzáfűzte, ő úgy látja, ezek nélkül ez az ügy inkább arra példa, hogy hol tart ma a technológiai ügyekben az magyar igazságszolgáltatás (szakértővel együtt), illetve, hogy milyen határozatokat hoznak.
|
Júliustól megint olcsóbban lehet külföldről hazatelefonálni
