Meghallgatták Orbán Viktor jelöltjét az igazságügyi tárca élére. Trócsányi László legfontosabb feladatának a Btk. és a Ptk. kialakítását, valamint az igazságszolgáltatás szereplőivel való partnerséget tartja – hangzott el az igazságügyi bizottságban kedden. Mint mondta, gyakorolni kívánják a törvény által megadott felügyeleti jogot az ügyvédek és az igazságügyi szakértők fölött. Trócsányi szerint a Magyarországra vonatkozó EU-s bírósági ítéleteket végre kell hajtani, a tényleges életfogytiglani büntetésnek pedig maradnia kell.
Meghallgatta kedd délelőtt az igazságügyi bizottság Trócsányi Lászlót, az igazságügyi tárca miniszterjelöltjét. Programját a bizottság 7 kormánypárti igen szavazattal, 2 jobbikos nemmel és 2 MSZP-s tartózkodással elfogadta.
Trócsányi László elméleti jogászként, egyetemi tanárként is gyakorolta szakmáját, emellett ügyvédi praxist vitt, alkotmánybíró és nagykövet is volt. Bevezető felszólalásában azt mondta, ezeket a szerepköreit is érvényesíteni fogja minisztersége idején.
Ptk. és Btk.
A jelölt először felvázolta, hogy mik lesznek a legfőbb feladatai: a polgári perrendtartás ügye – arról kell dönteni, hogy melyik iskolát fogják követni az új kódex kialakításánál. Fontos cél, hogy megakadályozzák a perek elhúzódását, amiben nagyobb felelőssége lesz a perek előkészítőinek. Ez egyúttal a bírói túlterheltséget is csökkenti – tette hozzá Trócsányi László.
A büntetőeljárási kódex véglegesítése is a kiemelt feladatok közé tartozik, ez a munka már jóval előrehaladottabb állapotnál tart: van szöveges szabályozási koncepció is.
Fontos feladatai között említette Trócsányi, hogy reformokat kell végrehajtani közigazgatási eljárási törvényben és az ügyvédi törvényben, de a reformok mibenlétére nem tért ki.
Partnerség a bírókkal és az ügyészekkel
Trócsányi kiemelt céljai közé tartozik, hogy szorosabb partnerséget alakítson ki az Országos Bírói Hivatallal (OBH) és az ügyészséggel is. Továbbra is jónak tartja ugyanakkor, hogy az ügyészség független marad a tárcától. Gyakorolni kívánják a törvény által megadott felügyeleti jogot az ügyvédek és az igazságügyi szakértők fölött – jelentette ki.
Trócsányi úgy látja, hogy az emberrek nem elégedettek ma a végrehajtással, így ezen a területen mindenképpen reformokat kell bevezetni.
Kitért arra is, hogy a magyar államot kötelezi a nemzetközi jog, "amit aláírtunk, az köt". Noha szégyenkezésre nincs jogunk, jól állunk a nemzetközi jog alkalmazásában, továbbra is végre kell hajtani a ránk vontatkozó EU-s bírósági döntéseket – fogalmazott.
Trócsányi szerint a minisztérium a vezetése alatt kiszámítható partnere lesz a jogásztársadalomnak. Szerinte az igazságügyi tárca akkor jó, "ha jogászminisztériumként működik".
Kisebb nézeteltérés a kérdéseknél
Rubovszky György (KDNP), a bizottságelnöke javasolta, hogy a miniszterjelölti beszédet követő kérdéseknél csak a témára szorítkozzanak. Ezzel a bizottság jobbikos tagjai, köztük Szávay István nagyon nem értettek egyet, de a bizottság végül megszavazta. Jobbikos bizottsági tagok fpoénként elvetették, hogy ezentúl minden bizottsági ülésen előre jelölje ki az elnök, hogy mi tartozik a témához.
Kérdésre válaszolva Trócsányi kijelentette, hogy nem kíván változtatni a tényleges életfogytiglani büntetés szabályozásán. Lehetségesnek tartja viszont, hogy behozzák a magyar igazságszolgáltatásba a kegyelmezési jogot.
A Jobbik felvetésére – miszerint támogatna-e a leendő miniszter egy halálbüntetésről szóló népszavazást – Trócsányi azt mondta: az Európai Tanács tiltja tagjainak a halálbüntetés bevezetését, és ehhez tartani kell magunkat, ha a tanácsban akarunk maradni.
Trócsányi egy kérdésre úgy válaszolt: a sértettek jogainak erősítését és az áldozatvédelem érdekeit is figyelembe veszik az új büntetőkódex kialakításánál.
A devizahitelesek ügyében Trócsányi László azt tartaná hasznosnak, ha tárcaközi bizottság szabályozná rendszerszinten a kérdést.
A miniszterjelölt mindenkit biztosított, hogy a Ptk. változtatásait a Magyar Ügyvédi Kamarával és az OBH-val egyetértésben, nem kapkodva akarják megfogalmazni.
