Itthon MTI 2014. május. 28. 14:49

Mesterházyt nem tudta sarokba szorítani a Fidesz és a Jobbik

A nemzetbiztonsági bizottság jobboldali tagjai próbálták bíróság elé citálni Mesterházy Attilát, amiért nem vett részt a bizottság ülésén, de a bíróság felmentette, és szerintük Mesterházy nem is volt idézhető, hiszen nem dolgozott a szakszolgálatoknál – közölte az MSZP-elnök ügyvédje.

Megszüntette azt a szabálysértési eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróság Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével szemben, amely az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes és jobbikos tagjainak feljelentésére indult, amiért a szocialista politikus nem jelent meg a bizottság április 3-ai, Simon-üggyel foglalkozó ülésén – közölte Czeglédy Csaba, Mesterházy Attila ügyvédje.

Az ügyvéd elmondta, hogy a bíróság jogerősen megállapította, Mesterházy Attila nem akadályozta a nemzetbiztonsági bizottság munkáját, az MSZP elnöke levélben tájékoztatást adott arról, hogy mit tud az ügyről. A bíróság azt is kimondta, hogy Mesterházy Attila nem is volt idézhető, mert a politikus "nem releváns személy az eljárás szempontjából", a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről információt nem tud adni. Ha a nemzetbiztonsági bizottság azt észleli, hogy a szakszolgálatok nem a törvények szerint működnek, ténymegállapító vizsgálatot folytathat, de ennek során Mesterházy Attilát nem lehet jogszerűen megidézni, mert nem dolgozott és nem felügyelte a nemzetbiztonsági szolgálatokat – mondta ügyvédje.

Stiller Ákos

A bizottság április 3-ai ülését Simon Gábor volt MSZP-s elnökhelyettes ügyének nemzetbiztonsági vonatkozásairól tartották, vagyis C típusú átvilágításáról – mondta Czeglédy Csaba, hozzátéve, hogy a bíróság szerint szabálytalanul idézték az ülésre Mesterházy Attilát, mert azt nem a lakcímére címezték és nem is neki kézbesítették, vagyis a levelet nem a meghatalmazottjai vették át. Az ügyvéd hangsúlyozta, Mesterházy Attila lemondott mentelmi jogáról, ezért tudta meghallgatni a bíróság.

A nemzetbiztonsági bizottság előtti megjelenési kötelezettséget január eleje óta rögzíti törvény, és az ügyvéd tudomása szerint ez volt az első ilyen eljárás.

Mesterházy Attila az üggyel kapcsolatban Facebook-oldalán úgy értékelte, most már neki is van papírja arról, hogy a fideszes többség visszaél a kétharmadával. A Molnár Gyula ügyében hozott verdikt után ez a második olyan bírósági döntés, amely azt üzeni az igaztalanul, politikai alapon megvádoltaknak, van még remény arra, hogy az ártatlanul meghurcoltaknak igazságot szolgáltatnak – fogalmazott.

Az Országgyűlés Mile Lajos LMP-s képviselő javaslatára tavaly decemberi döntésével minősítette szabálysértéssé azt, ha valaki önhibájából nem tesz eleget adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.