A Fidesz máris nekiment az EU-nak és a szocialistáknak a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés (tész) ügyében született keddi döntés miatt. Csakhogy a tész ügyében született ítélethez az EU-nak semmi köze.
"A vasárnapi európai parlamenti választás azért is fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőket küldjünk Brüsszelbe, akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant (tész) és ki fognak állni a magyarok döntése mellett!" – így reagált a Fidesz kedden az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletére.
Az EJEB kedden kimondta: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) magyar szabályozása az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, vagyis sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A tész 14 éve része a magyar büntetőjognak, az emberi jogi szervezetek szerint a rendszerváltás után eltörölt halálbüntetés pótléka. A tészt lehetővé tevő törvényt még az első Orbán-kormány dolgozta ki 1999-ben. A korábban is létező életfogytig tartó büntetés kiszabásakor a bíróságnak kellett minden esetben határoznia arról, hogy az elítélt mikor helyezhető legkorábban szabadlábra. A tésznél nincs ilyen kötelessége a bírónak, az elítélt soha nem szabadulhat.
Mi micsoda?
Csakhogy a Fidesz rosszul tudja: a tészt nem a belgiumi Brüsszelben kell megvédeni, hanem a franciaországi Strasbourgban, ahol a bíróság székhelye van. A Fidesz keddi közleménye szerint a szocialisták európai parlamenti képviselői Tabajdi Csaba és Göncz Kinga javaslatára a tész ellen is támadást indítottak Brüsszelben, ezért kell a párt szerint olyan európai parlamenti képviselőkre szavazni a május 25-i választáskor, akik képesek megvédeni a tészt is. Csakhogy a képviselőket hivatalosan nem Brüsszelbe küldjük, hanem Strasbourgba, mert az Európai Parlament hivatalos székhelye ott van, bár az is tény, hogy az EP-s képviselők munkaidejük nagy részét valóban Brüsszelben töltik – de ez csak a kisebbik hiba a közleményben.
Az csak véletlen, hogy mind az EP, mind az EJEB székhelye Strasbourgban van, ugyanis az Emberi Jogok Európai Bíróságának semmi köze nincs sem az EP-hez, sem az Európai Unió többi intézményéhez.
Az EJEB-et az Európa Tanács hozta létre az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezményének betartására. Az Európa Tanács nem keverendő össze az Európai Tanáccsal. Az utóbbi valóban az EU csúcsszerve, ahol a tagállami kormány- és államfők, a miniszterek hoznak döntéseket. Az Európa Tanácsnak jelenleg 47 tagja van, többen közülük nem is tagjai az EU-nak, és ez a nemzetközi szervezet a jogállamiság, illetve az emberi jogok betartásával foglalkozik. (Az Emberi Jogok Európai Egyezményét Magyarország 1993-ban ismerte el kötelezőnek magára nézve, az EU-hoz viszont 11 évvel később, 2004-ben csatlakozott.)
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának van magyar tagja – Sajó András, magyar jogtudós –, de őt nem a választópolgárok, hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlése választotta meg 2007-ben. Az EU-nak van egy saját bírósága, az Európai Közösségek Bírósága – itt vitathatják meg például a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásokat is –, de ez Luxembourgban székel, és semmi köze nincs az EJEB-hez. Az EJEB többnyire a magánemberek ügyeiben dönt – ha az államot elmeszelik, akkor kártérítést fizet –, az EU bírósága a tagállamok ügyében, illetve az EU intézményei és a tagállamok közötti vitás ügyekben dönt.
Az EJEB kedden Magyar László ügyében döntött, a férfinak 6150 euró értékben ítélt meg kártérítést. A magyar állam fellebbezhet az ítélet ellen, de az EJEB feljebbviteli szerve rendszerint csak jóváhagyja a korábbi döntéseket. A bíróság nem kötelezheti Magyarországot a kifogásolt törvény módosítására, viszont a magyar állam arra számíthat, hogy Magyar példáján a többi elítélt is pereket indít ellene.
A Fidesz sajtósai tehát vagy nem tudták, hogy mi a különbség ezen intézmények között, vagy megragadták az alkalmat egy kis kampányolásra.
