A hvg.hu információi szerint a titkosszolgálat régóta gyűjtötte az információkat a jobbikos Kovács Béláról, de idén januárig nem volt olyan jogszabály, amely alapján eljárást kezdeményezhettek volna ellene. A parlament ugyanis csak tavaly ősszel iktatta a Btk.-ba az uniós intézmények elleni kémkedést, ami ellen annak idején épp egy jobbikos képviselő szólalt fel. Kovács ügyében még sokáig nem látunk majd tisztán: hónapokig is eltarthat Brüsszelben a mentelmi eljárás, majd – ha vádat emelnek ellene – valószínűleg zárt ajtók mögött tárgyal majd ügyéről a bíróság.
Hibázott az új büntető törvénykönyv (Btk.) kidolgozásakor a kormány, mert a kémkedés megfogalmazásakor kifelejtették a szövegből az Európai Unió intézményei elleni hírszerző tevékenység szankcióját – mondta egy magas rangú fideszes politikus a hvg.hu-nak még azelőtt, hogy Polt Péter vezette legfőbb ügyészség május 12-én Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztést kezdeményezte az Európai Parlament elnökénél.
Amikor ezt említette, a névtelenséget kérő politikus éppen arról beszélt, hogy Jobbik egyes politikusainak működése „átlépett egy határt”, mert szerinte az EU-val szembeni kritika és az unió elleni tevékenység nem ugyanaz. A fideszes képviselő arról is beszélt a hvg.hu-nak: vannak „bizonyos” információik arról, hogy a Jobbik általa meg nem nevezett politikusa az EU ellen tevékenykedik, de törvényi felhatalmazás híján a magyar szervek korábban nem tudtak fellépni ellene.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői parlamenti felszólalásában már nyíltan beszélt arról, hogy a radikális pártnak van olyan EP-képviselője, aki „több időt tölt el Oroszországban, mint Budapesten vagy Brüsszelben”, igaz, nem említette néven a Jobbik politikusát. Kovácsot csak a Magyar Nemzet csütörtöki cikke nevezte meg, és a napilap azt írta: az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) április elején tett feljelentést az EP-képviselő ellen az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője ezt nem erősítette meg, csak azt mondta: kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény miatt folyik nyomozás, ez pedig megfelel a kémkedés büntetési tételének.
Bénázás miatt csúsztak
A hvg.hu úgy értesült, hogy Kovács tevékenysége már korábban az AH látókörébe került. Információink szerint az elkészült hosszú és alapos portré Kovács gyermekkoráig is visszament, az egész életútját feldolgozták. Úgy tudjuk, Kovács hivatalos életrajza és a feltárt információk között több ponton eltérés van. Kovács csütörtöki sajtótájékoztatóján mindent tagadott, állította, soha, egyetlen titkosszolgálat sem kereste meg. Az orosz származású feleségét ért vádra – ő a Magyar Nemzet állítása szerint a KGB kémelhárításának munkatársa volt – pedig azt mondta: jogi útra tereli az ügyet.
A fent idézett fideszes politikus arra utalt, hogy a régi, tavaly június 30-ig hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) csak a klasszikus – Magyarország ellen folytatott – kémkedés tényállását tartalmazta, illetve 1999-től kezdve beillesztették a „szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés” fogalmát, ami a gyakorlatban a NATO ellen folytatott hírszerző tevékenységet büntette. Az új, 2013. július 1-től hatályos Btk-ban is csak ez a két bűncselekmény szerepelt eredetileg, de tavaly ősszel egy vaskos salátatörvényben elrejtve beillesztették a „kémkedés az Európai Unió intézményei ellen” elnevezésű tényállást is, ami idén január 1-től hatályos.
Ez alapján a kémkedéshez hasonlóan, kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel büntethető, aki „az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat”. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat indoklása nem tartalmazott valódi magyarázatot, miért szükséges ez a külön tényállás, csak azt írta: megteremti a lehetőséget, hogy a három intézmény védett legyen „bármilyen hírszerző tevékenységgel” szemben (a javaslat benyújtójának a személye azért is logikus, mert az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi a nemzetbiztonsági szolgálatoknak az úgynevezett titkos információgyűjtést, például a lehallgatásokat).
A salátatörvény tavaly októberi vitájában egyetlen képviselő beszélt erről a paragrafusról: a jobbikos Gyüre Csaba úgy fogalmazott: vitatkozhatnának róla, hogy „megfelelő és célszerű-e” beemelni a Btk.-ba az uniós intézmények elleni hírszerzés büntetését. A képviselő szerint ezzel egy alapvető jogelvet sértenek meg, hiszen elvileg olyan bűncselekményt is büntetni rendel a törvény, amit nem magyar állampolgár, nem Magyarország területén követ el. Gyüre szerint felmerül az is, hogy ha minden tagállam bevezeti, akkor ugyanazért a tettért több ország is megindíthatja párhuzamosan a büntetőeljárást.
Január és április közt
Ha valósak a Magyar Nemzet értesülései, és az EU intézményei ellen folytatott kémkedés a gyanú, akkor ezt Kovács január és április között követhette el, hiszen korábban az ilyesmi nem ütközött törvénybe – magyarázta a hvg.hu-nak Gulyás József korábbi parlamenti képviselő, aki két cikluson keresztül, 2002 és 2009 közt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja volt. Gulyás szerint ez részben magyarázatot adhat az időzítésre is. Azaz az AH-nak időre volt szüksége január után – függetlenül attól, hogy korábban végzett-e felderítő munkát –, hogy feljelentését előkészítse, bizonyítékokat gyűjtsön.
Az AH-nak ugyanakkor nincs nyomozati jogköre, a titkos információgyűjtéssel szerzett adatait – ha bűncselekmény nyomára bukkan – át kell adnia az ügyészségnek, melynek alá kell támasztania a gyanút. Gulyás szerint egyetlen dolog miatt furcsa az időzítés: mint a hvg.hu is megírta, a május 25-i EP-választások előtt az Európai Parlament már nem dolgozik, tehát csak az új összetételű EP felállása után kerülhet elő az ügy. „Súlyos szakmai hiba, hogy az ügy kiszivárgott a választások előtt, mert ha igaz a gyanú, akkor az érintettek azonnal nekiállhatnak a tevékenységük felszámolásához” – mondta Gulyás.
A Magyar Nemzet szerint Kovács az oroszoknak dolgozott. Csakhogy a jobbikos politikus első perctől nyíltan vállalta, hogy évtizedekig Oroszországban tanult, élt, ott kereskedelmi tevékenységet folytatott. Azt sem rejtette véka alá – amióta politikai pályára lépett –, hogy a hivatalos orosz politikával ért egyet, folyamatosan bírálta felszólalásaiban az EU-t, hibáztatta, hogy az USA-val, és nem Moszkvával működik együtt. Kovács márciusban több szélsőjobboldali európai parlamenti képviselővel, politikussal jelen volt „megfigyelőként” a Krím elszakadásáról tartott népszavazáson, amit Moszkvával egyetértve szabadnak és szabályosnak minősített. 2009 óta kincstárnoka, tavaly óta pedig elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak szövetségének, amelynek tagjai oroszbarát politikát folytatnak.
„Kém és kém között különbség van. Nem mindegyikük tevékenykedik úgy, ahogy a filmekben látható” – magyarázta Gulyás, aki szerint van olyan is, hogy „befolyásolással foglalkozó ügynök”. Szerinte az a hír – melyet az ügyészség nem cáfolt –, hogy az AH feljelentést tett, arra utal, hogy a szolgálatok – ha alapos munkát végeztek – nemcsak a nyílt információkat gyűjtötték össze a sajtóból, hanem végezhettek lehallgatást, megnézhették az érintett levelezését, esetleg a számláján történt pénzmozgást is. „Nyíltan végzett tevékenység nem alapoz meg kémkedési tényállást” – foglalta össze a véleményét a nemzetbiztonsági bizottság volt tagja.
"Jobbnak ismerem annál az AH színvonalát, hogy ne legyen kézzelfogható bizonyítéka" – mondta a hvg.hu-nak Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere. Szerinte nem az a kérdés, hogy Kovácsnak orosz-e a felesége, vagy mennyi pénze van, hanem hogy Brüsszelben végzett-e olyan tevékenységet, ami Moszkvának kedvez. A volt miniszter szerint ugyanakkor több szempontból is furcsa az ügy: egyrészt nem szokás ilyesmit nyilvánosságra hozni, emögött Gálszécsy politikai szándékot sejt. Másrészt az EU-tagországok nem kémkednek egymás területén, szolgálataik csak együttműködnek. Egyelőre viszont nincs arról információ, hogy például a belga hatóságoktól érkezett volna megkeresés.
| Hónapokig tarthat az eljárás |
Az uniós ügyekkel foglalkozó Bruxunfo összefoglalója szerint akár több hónapig is eltarthat, amíg megszületik az Európai Parlament hivatalos döntése Kovács Béla ügyében. A választások miatt eleve legkorábban július elején lehet az alakuló ülés, ahol hivatalosan bejelentik, hogy kikérték a mentelmi jogát (a jobbikos képviselő szinte biztosan ott lesz a következő parlamentben is, hiszen harmadik a pártja listáján). A bejelentés után a kérelmet az EP jogi bizottságához továbbítják. A bizottság kijelöl egy jelentéstevőt, aki felveszi a kapcsolatot az hatósággal, és zárt ajtók mögött meghallgatja az érintett képviselőt is. A bizottsági ez alapján ajánlást készít, majd a plenáris szavaz a mentelmi jog felfüggesztéséről. 2009 óta a tagállami hatóságok 26 alkalommal kérték az EP-től a mentelmi jog felfüggesztését, a parlament 22 esetben kiadta a képviselőt, 4 esetben viszont megtagadta azt. |
A rendszerváltás óta nem volt túl sok olyan ügy Magyarországon, ahol kémkedéssel vádoltak volna meg valakit. 2002-ben két év hét hónap börtönre ítéltek egy honvédtisztet, aki úgy akart pénzhez jutni, hogy bizalmas iratokat próbált felajánlani az orosz követségnek megvételre. Mivel a dokumentumok nem jutottak el a címzetthez – a közvetítő a rendőrségre ment velük – a tisztet csak kémkedés előkészülete miatt ítélték el. Kémkedés miatt ítélték el tavaly első fokon Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját és Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét. Mivel az ilyen eljárások zártan folynak, nem lehet tudni, mit követett el Galambos és Szilvásy, de a kiszivárgott hírek szerint orosz hírszerzők jutottak hozzá az NBH bizalmas személyi adataihoz. Gulyás a hvg.hu-nak azt mondta: tudomása szerint eredetileg súlyosabb tényállás, hazaárulás volt a vád, de a szándékosságot nehéz bizonyítani.
