A Budai Központi Kerületi Bíróság a két aktivistára 20-20 ezer forint szabálysértési bírságot szabott ki. 

A fiatalokkal a helyszínen még azt közölték a rendőrök a tárgyaláson levetített videók tanúsága szerint, hogy nemzeti jelképpel való visszaélés miatt vonják őket eljárás alá. A bíróság előtt azonban már jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szerepelt a rendőrség feljelentésében. A tanúként meghallgatott és az intézkedésben résztvevő egyik rendőr szerint azért, mert az első felszólításra nem adták vissza az oromzatról eltávolított lobogókat. 

A történtek miatt Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke is feljelentést tett. Szerinte felveti a terrorcselekmény elkövetésének gyanúját az, hogy az aktivisták a zászló visszaadását követelés teljesítéséhez kötötték. A feljelentés alapján a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség ugyan megtagadta, de az iratokat továbbította a bíróságra azzal, hogy a cselekmény a garázdaság szabálysértését vetheti fel. 

Az aktivisták jogi képviselője a tárgyaláson azzal érvelt, hogy a garázdaság formai elemei hiányoznak, a fiatalok tette a videókon is láthatóan nem keltettek riadalmat, sem megbotránkozást a járőkelőkben, az szerinte mindössze "sajátos formája volt a politikai szabadságjogok gyakorlásának".

Fazekas Tamás vitatta a rendőrök intézkedésének jogalapját is és jelezte, emiatt a Független Rendészeti Panasztestülethez fordultak. Azt mondta, a fiatalok a videófelvételeken is jól láthatóan egyáltalán nem álltak ellen a rendőri intézkedésnek.

A bíróság a jogi képviselővel egyezően arra az álláspontra jutott, hogy a garázdaság nem állapítható meg, a nemzeti jelképek megsértését pedig a jelen esetben téves értelmezésnek nevezte a bíró. Hozzátette, ez akkor lett volna megállapítható, ha a jelképeket meggyalázzák, de semmi ilyen nem történt.

A bíróság szerint a fiatalok tette semmilyen kirívóan közösségellenes tevékenységet nem takart, és nem volt alkalmas arra, hogy másokban riadalmat vagy megbotránkozást keltsen. 

A bíró a büntetés kiszabásakor hangsúlyozta: súlyosbító körülményként értékelte, hogy a két eljárás alá vont fiatal ellen más hasonló ügyben jelenleg is szabálysértési eljárás van folyamatban. 

A per előzménye, hogy még február 9-én az Együtt-PM három aktivistája felmászott a Sándor-palota erkélyére és két transzparenst feszített ki. Az egyiken "Döntsön a nép! Népszavazást Paksról!", a másikon "Miért féltek a népszavazástól?!" felirat volt olvasható.

A fiatalok kiszedték a foglalatukból az oromzaton elhelyezett nemzetiszínű és uniós lobogókat, és hangszórón azt mondták, azokat "zálogba" veszik, amíg Áder János köztársasági elnök nem küldi vissza a parlamentnek a paksi atomerőmű bővítéséről szóló jogszabályt, illetve nem kezdeményez népszavazást az ügyben. 

A három fiatal előállításakor a zászlókat végül visszaadta. Az eljárás negyedik szereplője az erkélyre való felmászáshoz használt létrát tartotta, illetve ő hozta magát a létrát is. 

A 26-28 éves fiatalok valamennyien elmondták a bíróság előtt, hogy így kívánták véleményüket kifejezni a paksi bővítéssel kapcsolatos orosz szerződéssel szemben. Azt mondták, a zászlót is azért "vették zálogba", mert szerintük amíg a kormány ilyen szerződést köt és azt az államfő aláírja, a lobogók "nem voltak méltó helyen".

Beszámoltak arról is, hogy az akciót előre megbeszélték többen is voltak a helyszínen, de arra egyikük sem kívánt válaszolni, hogy volt-e és ha igen, ki volt az akció szervezője. A végzést az eljárás alá vont fiatalok tudomásul vették, de az egyelőre nem jogerős, mert a feljelentőnek még van lehetősége fellebbezni.

A rendőrség az esetet követő napon azt közölte, nem állapított meg személyi felelősséget az a parancsnoki vizsgálat, amelyet az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) végeztek azt követően, hogy az aktivisták felmásztak Sándor-palota erkélyére.