Mécseseket gyújtottak a Duna-parti cipőknél
Néma főhajtással tisztelegtek a holokauszt magyarországi áldozatainak emléke előtt, mécseseket gyújtottak és elhelyezték az emlékezés köveit szerdán a budapesti Cipők a Duna-parton elnevezésű holokauszt-emlékműnél.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján rendezett eseményen a néhány száz résztvevő között ott volt Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyi államtitkára, Balatoni Monika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Szabó Erika, a KIM területi közigazgatásért felelős államtitkára.
Szintén részt vett a megemlékezésen Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Schiffer András, az LMP társelnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és a diplomáciai testület több tagja.
Az Országgyűlés 2000-ben hozott döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.
Pokorni Zoltán szerdán arról beszélt, hogy bár Európában általában az auschwitzi tábor felszabadításához kötik a megemlékezést a holokauszt áldozataira, az áprilisi emléknap a magyar eseményekhez kötődik. "Nem egy távoli európai ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének" - fogalmazott. Hozzátette, "magyarok voltak a gyilkosok, és magyarok voltak az áldozatok is, tehát ez a mi ügyünk".
Szerinte "lehet, és nyilván kell is szóba hozni", hogy mindez a német megszállás idején történt, de ez "csak magyarázat és nem mentség" az akkori magyar kormány és politika számára.
A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.
Az 1941-es népszámlálás alapján - a revíziós lépések után megnövekedett területű országban - 725 ezer izraelita élt. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás nyomán. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.