A fejlesztési pénzek feletti ellenőrzésért mehet a háttérben az egyik legnagyobb meccs a kormányalakítás körül, egyébként eléggé „fű alatt” zajlik a harmadik Orbán-kabinet formálódása – értesült a hvg.hu több forrásból is. Nagy meglepetések nem várhatók, bár államtitkári szinten jöhetnek cserék, de ez kevéssé zaklatja fel a nyilvánosság ingerküszöbét.
Ismeri ön Sélleiné Márki Mária nevét? Bevalljuk, eddig mi sem ismertük. Ettől függetlenül van olyan kormányzati körökből származó információnk, miszerint az OEP főigazgatójaként dolgozó Sélleiné válthatja hamarosan Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt az újonnan megalakuló kormányban. Vagy ha nem ő, akkor Zombor Gábor kecskeméti polgármester.
Persze ezek a nevek az elmúlt négy évben rendre felmerültek, amikor félévente Szócska Miklós távozása is felröppent. Most megint az a hír járja, hogy az egészségügyi államtitkár nem folytatja a következő ciklust, és az is eldőlt, hogy nem lesz külön minisztériuma az egészségügynek, hanem marad az Emmi csúcsminisztérium része.
A harmadik Orbán-kormány a lehető leghamarabb megalakul majd, ezt több kormányzati forrásunk is megerősítette. Az okok persze elég prózaiak: mint ahogy azt Orbán Viktor hétfőn megmondta, a választók észre sem fogják venni, hogy ez már a harmadik kormány, hiszen nagy változásokra nem kell számítani, a kormányszerkezet a nyolc minisztériummal minden bizonnyal marad, a változás valószínűleg csak annyi lesz, hogy a Lázár János vezette Miniszterelnökség immár kancelláriaminisztériumként, Lázár pedig államtitkár helyett miniszterként folytatja tovább. Így Orbán Viktornak és szakértőinek sem kell túl sokat agyalni egy új struktúra felépítésén.
Minél hamarabb
Másrészt a parlament alakuló ülését minden bizonnyal probléma nélkül lehet összehívni legkésőbb május 6-án, a törvényes határidőnek megfelelően, és kormányalakítási tárgyalásokkal sem kell törődni. Az alakuló üléstől kezdve a jelenlegi kormány ügyvezető kabinetté válik, „Orbán Viktor pedig enyhén szólva nem az a típus, aki szereti, ha hatáskörei bármiben is korlátozva vannak”, így Áder János minden bizonnyal, amint lehet, felkéri régi harcostársát a kormányalakításra, akinek ekkorra természetesen már a teljes lista a zsebében lesz, így hamar meg is lehet szavazni a harmadik Orbán-kormány megalakítását.
Az elmúlt hetekben rengetegen írtak a lehetséges személyi, szerkezeti változásokról (mi is, hangsúlyozva, hogy jelenleg rengeteg dezinformáció is keringhet, és ahogy azt több forrásunk is hangoztatta, a végső igazságot csak Orbán Viktor tudhatja). Ezek alapján a legvalószínűbb, hogy a csúcsminisztériumok profilja gyakorlatilag változatlan marad: bár úgy tudjuk, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szívesen „megszabadult volna” az egészségügytől, a kormányfő nem járult hozzá, hogy önálló tárcába szervezzék ki a valóban nem túl sok népszerűséget hozó terület irányítását. Balog „cserébe” ugyanakkor teljes diszponálási jogot kaphat a neki oly fontos nemzetpolitikai ügyek felett, ezt az államtitkárságot ugyanis az Emmi felügyelete alá helyezik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból.
A „KIM” betűszót ugyanakkor hamarosan elfelejthetjük, ha Lázár János „megkapja a maga minisztériumát”, mert ahhoz hozzácsapják a közigazgatást is: Lázár feladata eddig is alapvetően az volt, hogy „korbáccsal hajtsa” az apparátust. Úgy tudjuk, nem lenne ellenére, ha ezt szélesebb körben is megtehetné. (A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szemléletét jól jelzi éppen a hvg.hu-nak adott, elhíresült interjúja, miszerint „ötszáz hivatalnok szabotálja el a kormány reformjait”. Miután államtitkár lett, többször is cikkeztek arról, hogy a köztisztviselők között megdöbbenést keltett, enyhén szólva „nem közigazgatási iramú” munkatempójával és elvárásaival.)
"Lázár–Rogán–Radóc utca"
Lázár János dolga volt ugyanakkor eddig az uniós pénzek kifizetésének felgyorsítása, a pályázatok egyszerűbbé tétele is, úgy tudjuk, erről a jövőben sem szívesen mondana le. Az ezermilliárdos nagyságrendű uniós források fölötti felügyeletre persze mások is pályáznak: ahogy egy informátorunk fogalmazott, „a Lázár–Rogán–Radóc utca háromszögben dől majd el, mi lesz ezekkel”. Vagyis: Lázár Jánoson túl Rogán Antal is szívesen látná magát ilyen helyzetben, ő ezért a fejlesztési miniszteri posztra hajt, ugyanakkor Simicska Lajos is szeretné megtartani befolyását (az ő egyik cégének van a központja a Radóc utcában). Ez utóbbi jele lenne, ha maradna Németh Lászlóné, aki Nyerges Zsolt nagyvállalkozó állatorvos végzettségű testvérét is magával vitte az NFM-be kinevezése után. Úgy tudjuk, Lázár belemenne abba is, ha maradna a jelenlegi felállás, mivel Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár és Szalóki Flórián, közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár révén akkor is „rajta tarthatja majd a szemét a pénzek elosztásán, ha ő kancelláriaminiszter lesz”.
Navracsics Tibort a jelek szerint már „semmi nem menti meg” attól, hogy Magyarország uniós biztosa legyen ősztől, de addig pár hónapra akár a külügyminiszteri posztot is rábízhatják. A közigazgatási miniszter indult és nyert egyéniben, mint egy forrásunk fogalmazott, „meg akarta mutatni, hogy meg tudja nyerni körzetét”. Így ha távozik, Veszprémben új választást kell kiírni, a Fidesz pedig információink szerint Mihálovics Pétert indíthatja majd a helyén. A fidelitasos politikus most nem jutott mandátumhoz.
Távozik, mint korábban megírtuk, Hende Csaba és Fazekas Sándor. Ezen kívül miniszteri szinten más változásra nem kell felkészülnünk. De egy sor államtitkárnak is megköszönhetik eddigi munkáját: az ismertebb nevek közül a már említett Szócska Miklós mellett szó van Klinghammer István felsőoktatási, Illés Zoltán környezetvédelmi, Budai Gyula vidékfejlesztési és Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár távozásáról is. Cséfalvay Zoltán ugyanakkor fontosabb beosztást is kaphat miniszterétől, Varga Mihálytól az új kormányban, mint a stratégiai tervezés. Szijjártó Péter feltehetőleg inkább marad külkapcsolatokért felelős államtitkár Orbán Viktor mellett, mint külügyminiszter. Egy forrásunk szerint „bár teljesen alkalmas lenne a külügyi tárca vezetésére, ő inkább maradna a kormányfő közvetlen munkatársa, mert az hosszabb távon hasznosabb”.
Ha Rogán Antal mégsem lesz tagja a kormánynak, és marad frakcióvezető, egy kormányzati forrásunk szerint az sem lenne kudarc a politikus számára. „A kétharmad körüli eredménnyel a frakcióvezetés súlya megnő, ráadásul ez önálló hatalmi központot jelent” – mondta egy forrásunk. Igaz, a frakcióvezető többször módosított vagyonnyilatkozatával kapcsolatban felmerült, hogy esetleg a Fidesz-beli riválisai állnak az ügy kipattanása mögött, ebben az esetben Rogánra vár még néhány küzdelem. Ha mégis megüresedik a képviselőcsoport vezetése, Kósa Lajos (a debreceni polgármesteri székből távozó ügyvezető alelnök szívesen lenne önkormányzati miniszter is), vagy akár Gulyás Gergely neve is szóba kerülhet információink szerint.
