Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a Kúria azon döntése elleni alkotmányjogi panaszt, mely megengedi választási plakátok elhelyezését a villanyoszlopokon. Az Ab honlapjára szerdán délben kikerült határozat indoklása kiemeli, hogy az alkotmányjogi panasszal ellentétben a támadott kúriai döntés nem korlátozza a passzív választójogot, illetve az ahhoz kapcsolódó véleménynyilvánítást, továbbá a kúriai döntés jogértelmezése nem tesz különbséget a képviselőjelöltek között.

Vitányi István (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megyei képviselőjelöltje alkotmányjogi panaszában a Kúria március 17-i döntésének megsemmisítését kérte, mert az álláspontja szerint sérti az alaptörvény több rendelkezését.

Az Ab az alkotmányjogi panaszt befogadta és érdemben elbírálta. A testület szerint az alkotmányjogi panasz alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést tartalmaz, amennyiben annak vizsgálatára irányul, hogy egyes választási kampányeszközök alkalmazásának milyen alkotmányos követelményei vannak az egyes, a panaszban nevesített alapjogokból eredően, továbbá, hogy a Kúria egymással összhangban nem álló döntései közül a panasz a korábbi, a plakátelhelyezést korlátozó jogértelmezésnek kíván utat nyitni az időben később született megengedő kúriai döntéssel szemben. Az Ab a passzív választójog, a véleményszabadság és a jogegyenlőség sérelme körében vizsgálódott érdemben.

Stiller Ákos

Az Ab kimondta, hogy a Kúria kifogásolt határozata nem állapította meg a választási kampány egyik eszközének használatára vonatkozó tiltás fennállását. A döntés következtében valamennyi jelölt azonos, a korábbi kúriai döntésben értelmezetthez képest kiterjesztett jogi feltételekkel használhat választási plakátot. A Kúria döntése nem korlátozza a passzív választójogot, az annak gyakorlásához kapcsolódó véleménynyilvánítást, illetve a Kúria végzésében személyek közti különbségtétel nem ismerhető fel, a benne foglalt jogértelmezés nem tesz különbséget képviselőjelöltek között. Az Ab döntés kitért arra is, hogy a testület jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nincs hatásköre.

A bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Ab attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon. A hétfői keltezésű Ab-határozat nyomán tehát továbbra is hatályban van a március 17-ei kúriai döntés, amely szerint a választási plakátok villanypóznára helyezése ügyében a választási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni, amely ezt nem tiltja. Az Ab határozatához a 15 tagú testületből 4 alkotmánybíró - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Salamon László és Szívós Mária - fűzött különvéleményt, két alkotmánybíró betegség, illetve külföldi út miatt nem vett részt a döntés meghozatalában.

A közúti közlekedési törvény már 2012 óta tiltja a hirdetéseket a villanyoszlopokon, egy idén január 17-én kelt rendeletmódosítással pedig a kormány pontosította a reklám fogalmát, így már idetartozik a választási plakát is, de a Kúria szerint ezeket a jogszabályokat nem kell alkalmazni választási ügyekben, kampánykérdésekben kizárólag a választási eljárási törvény az irányadó, abban pedig nincs ilyen tilalom.

Az Ab március közepén – szoros szavazási eredménnyel – érdemi vizsgálat nélkül elutasított egy panaszt, amelyet Karácsony Gergely, a baloldali összefogás színeiben induló PM-es politikus nyújtott be, miután az NVB eltiltotta őt a villanyoszlopokra plakátolástól. A második, berettyóújfalui ügyben viszont - a szintén az összefogás színeiben induló, DK-s Varjú László kérelmére - a Kúria az Ab döntésének ellentmondva úgy határozott: nem kell alkalmazni a közúti közlekedési törvény és a vonatkozó kormányrendelet szabályait.