Információink szerint több fideszes választókerületi vezetőt részesített komoly fejmosásban Orbán Viktor az ország északkeleti régiójában, mert túl jól áll a Jobbik körzetükben. Ezek egyike Gyöngyös lehetett, ahol Vona Gábor indul. A Fidesz kétharmados, netán feles sikerét ugyanakkor a kalkulációk alapján csak az veszélyeztetné, ha a Jobbik eddig soha nem látott mértékben erősödne.
Több választókerületi Fidesz-vezetőt is komolyan leteremtett, vagy finomabban fogalmazva "motiváló jellegű bírálatban részesített" az elmúlt hetekben Orbán Viktor, mert nem állnak elég jól szocialista és jobbikos kihívójukhoz képest – értesült több forrásból is a hvg.hu. Egy északkelet-magyarországi fideszes településvezetőtől és más pártbeli forrásból is úgy tudjuk, hogy 5-6 olyan egyéni választókerület lehet, ahol a Fidesz saját mérései szerint is pillanatnyilag háromesélyes az április 6-i szavazás kimenetele a helyi Fidesz, Jobbik, illetve Összefogás indulói között.
Néhány hete Kósa Lajos a Heti Válasznak adott interjújában beszélt arról, hogy az ország északkeleti egyharmadában a szocialisták sok helyen a harmadik helyre szorulhatnak a Jobbik és a Fidesz mögött, a párt ügyvezető alelnöke azonban „nem bontotta ki az igazság minden részletét”, nevezetesen, hogy a Jobbik egyes körzetekben a kormánypártok potenciális kihívója is lehet akár. Bár egyelőre továbbra is úgy számolnak mind a Fideszben, mind az MSZP-ben, hogy a Jobbik a 106-ból egyetlen egyéni mandátumot sem szerez meg, a Fidesz vezetése semmit nem bíz a véletlenre, ezért volt a pártelnöki „rápirítás” a gyengébb körzetekben.
Billegő körzetek
Információink szerint az egyik ilyen a Heves megyei 2-es számú választókörzet, Gyöngyös és Pétervására. Itt indul Vona Gábor, a Jobbik elnöke, legnépszerűbb politikusa is. Vona gyöngyösi származású, és bár már hivatalos önéletrajza szerint is Óbudán él, hatásosan képes megjeleníteni a „helyi srác” figuráját. Választókerületi forrásaink szerint a Jobbik elnöke kifejezetten aktív, folyamatosan jelen van a körzethez tartozó településeken, a nagy figyelmet kapott „álruhás országjárása” is ide koncentrálódott alapvetően. Információink szerint ráadásul Vona Gábor a népszerű kézilabdacsapathoz is tudott szponzorokat csábítani, és minden meccsen kint van.
Az MSZP-s Sós Tamás kampányát ellenben érezhetően megtörte, hogy plágiumgyanúval vádolták meg februárban, ráadásul a szocialista politikus is "többlaki", ami szintén hátrányt jelent. Egyelőre elég gyenge Horváth László fideszes kormánymegbízott kampánya is, több forrásunk szerint is ő volt az egyik, akit Orbán leszúrt, mégpedig azt a múlt heti alkalmat használva erre, amikor a kormányfő egy pelenkagyárat adott át Gyöngyösön. Itt beszélt egyébként Orbán arról is, hogy felelőtlenség a külföldi beruházások ellen agitálni, amivel egyértelműen a Jobbiknak próbált odaszúrni. (Mint korábban megírtuk, a Jobbik megerősödése nyomán a Fidesz vezetése eldöntötte, hogy a gyengélkedő Összefogás helyett országosan is a radikálisokat állítják a célkeresztbe.)
Horváth nevéhez ráadásul több országos botrány is tapad: ő volt az, aki először támogatta azt a szilvásváradi kezdeményezést, hogy ne költözhessenek fogyatékkal élők a településre (csak a pártvezetés nyomására változtatta meg véleményét). A neve forgott a trafikmutyik kapcsán is, és megyei fideszesek neki tulajdonítják a felelősséget, hogy kormánymegbízottként nem tett eleget a gyöngyöspatai botrányok kezeléséért, így „a Jobbik karjaiba lökte a falut”. A gyöngyösi szavazókörzetben egyébként korábban nem sok babér termett a Fidesznek, az MSZP korábbi fajsúlyos agrárpolitikusa, a helyi főiskola rektora, Magda Sándor kétszer is nyert, de 2010-ben Balázs József lett a befutó Magda Sándor és Vona Gábor előtt.
Bár konkrét szavazóköröket egy forrásunk sem árult el, érintett lehet Szabolcs-Szatmár megyében a 2. számú választókerület (többek közt Tiszavasvári, Rakamaz és Nyíregyházából 20 szavazókör). Itt most Juhász Ferenc indul a szocialisták és Vinnai Győző a Fidesz színeiben, jobbikos kihívójuk Gyüre Csaba. A helyi viszonyokat jól jellemzi, hogy Szorgalmatosban 2010-ben 126-an szavaztak a Fideszre, és 241-en a Jobbikra.
Ózdon Egyed Zsolt indul a Jobbik színeiben, ő azzal vált országosan is ismertté, hogy a nyáron sikerrel fúrta meg a városvezetés tervét, miszerint befogadják a több településről is elüldözött roma kulturális központot. A kisvárosban a helyi Jobbik nem csak többezres tüntetést tudott szervezni, de 6884 hitelesített aláírást is összegyűjtött tiltakozásul – akkoriban joggal jellemeztük úgy a helyzetet, hogy „a Jobbik markában vergődik a Fidesz Ózdon”. Egyed Zsolt tehát komoly kihívója lehet Riz Gábor fideszes és Nyakó István szocialista indulónak. Egy helyi forrásunk úgy jellemezte a választók körében jellemző hangulatot, hogy "itt már a Fidesz és az MSZP is megígért mindent, nem sok teljesült egyikből sem, nem nagyon hisznek a nagy pártoknak”.
Csak extrém helyzetekben
A Political Capital mandátumkalkulátorát használva megpróbáltunk lemodellezni néhány helyzetet, amikor a Jobbik vártnál is jobb szereplése akadályozhatja meg, hogy a Fidesz–KDNP ismét kétharmados többséget szerezzen a parlamentben. Kiindulási alapunk a Medián legfrissebb, múlt heti felmérésének eredménye volt a pártok támogatottságát tekintve, a teljes népességre vetítve – mert így szabadon kalkulálhattunk a bizonytalanok voksaival is. Amit még kell tudni: modellszámításunkban 66 százalékos részvételi aránnyal számoltunk, hozzáadva a határon túli magyar szavazatokat (180 ezer, eddig közel ennyien regisztráltak).
Az első forgatókönyv szerint a Fidesz éppen lemarad a kétharmados parlamenti többségről, és 131 mandátumhoz jut, úgy, hogy 96 egyéni körzetet visz el 36 listás hely mellett, az országos listára leadott 43 százaléknyi szavazattal – ez rosszabb eredmény, mint amit most a Fidesznek kalkulálnak. Rosszabbul szerepelne a vártnál az Összefogás is, 26 százalékos listás szavazataránnyal mindössze 6 egyéni és 27 listás helyhez jutnának. A Jobbiknak ebben az esetben 21 százalék jutna az országos listán, ami négy egyéni befutó helyet jelentene a szélsőjobbos pártnak. De kiemelkedően jól szerepelne az LMP is, amely 8 százalékkal jutna be, és 9 listás mandátumot szerezne. Ez azt jelenti, hogy a Jobbikra 1,1 millióan szavaznának, ami nagyságrendekkel lenne több a 2010-es 850 ezres számnál.
Ha az LMP kiesik, akkor – a Fidesz támogatottságát változatlanul hagyva – a Jobbiknak minimum 23 százalékot kellene nyernie, ami már 7 egyéni és 25 listás helyet jelentene, ezt már tényleg csak orrhosszal előzné meg az Összefogás 9 egyéni, 30 listás mandátuma, és 16 százalékot meghaladó parlamenti súlya jelentősen erősebb lenne a mostaninál. Ez már 1 millió 200 ezer Jobbik-szavazót jelentene.
Ahhoz, hogy a Fidesz esetleg az 50%+1 mandátumot se nyerje el, még jobban el kell torzítani a jelenleg látszó trendeket. Ahhoz, hogy 99 mandátumra rontsuk a Fidesz parlamenti számarányát, a párt választási eredményét 37 százalékos listás támogatottságra kell belőnünk, ami 66 egyéni körzet mellett 33 listás helyet, és 1,9 millió szavazót jelent – 800 ezerrel kevesebbet, mint amennyit a Fidesz 2010-ben kapott, és ahány aláírást (legalább) idén össze akar gyűjteni a hónap végéig.
Úgy kalkulálni, hogy az Összefogás ebben az esetben sem nyer, csak úgy lehet, ha a Jobbik eredményét még feljebb toljuk: ebben az esetben a radikálisok már országszerte ott lihegnének az Összefogás nyakán, Vona Gábor 47 fős, a jelenleginél is népesebb frakciót vezethetne a fele akkora parlamentben, 18 egyéni és 29 listás képviselővel, míg az Összefogás összesen 53 mandátumon (22 egyéni, 31 listás) osztozhatna. Vagyis a Jobbiknak 1,48 millió szavazója lenne – majdnem kétszer annyi, mint négy éve.
A fenti esetben úgy kalkuláltunk, hogy az LMP nem jut be. Ha a zöldeknek is osztunk lapot, akkor (6 százalékos támogatottságukkal számolva) a számok – ha nem akarunk nagyságrendi változást eszközölni az előző esethez képest – a következőképpen alakulnak: Fidesz: 36% listán, 68 egyéni, 30 listás mandátum; Együtt: 31 százalék listán, 25 egyéni, 30 listás mandátum; Jobbik 26% listán, 13 egyéni, 27 listás mandátum, végül LMP: 6 listás mandátum.
A fentiekből tehát világosan látszik, hogy mind a nagy pártokból származó információink alapján, mind mandátumkalkulációval csak úgy kerülhetne a Jobbik „királycsináló” helyzetbe, ha a 2010-es eredményéhez képest nagyságrendileg nőne a támogatottsága. Erre jelenleg semmilyen jel nem utal. Vona Gáborék persze „kormányra készülnek”, de ugyanezt tették 2010-ben is.
