Itthon hvg.hu 2014. március. 17. 15:05

A Kúria szerint mégis lehet villanyoszlopra plakátolni

Az Alkotmánybíróság korábbi döntésének ellentmondva a Kúria úgy döntött, mégis lehet villanyoszlopokon választási plakátokat elhelyezni. A konkrét ügy Berettyóújfaluban történt, de a legfőbb bírói fórum döntése elvi jelentőségű: egyszerűen nem kell alkalmazni a közlekedési törvény, illetve a vonatkozó rendelet előírásait, mert a kampányra csak a választási eljárási törvény érvényes.

Mégis lehet választási plakátokat ragasztani a villanyoszlopokra – mondta ki a Kúria, amelynek végzése ellentmond az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi döntésének, amely nem foglalkozott érdemben egy hasonló panasszal. A közúti közlekedési törvény már 2012 óta tiltja a hirdetéseket a villanyoszlopokon, egy idén január 17-én kelt rendeletmódosítással pedig a kormány pontosította a reklám fogalmát, így már idetartozik a választási plakát is, de a Kúria szerint ezeket a jogszabályokat nem kell alkalmazni választási ügyekben.

A döntés előzménye, hogy a baloldali pártok összefogásának jelöltjeként Hajdú-Bihar megye 4. számú választókerületében induló DK-s Varjú László plakátjai Berettyóújfaluban több helyen is a villanyoszlopokra kerültek. Egy magánszemély emiatt a helyi választási bizottsághoz fordult, amely megállapította, hogy a villanyoszlopra plakátolás sérti a vonatkozó kormányrendeletet, így a választási eljárási törvénybe is ütközik. A bizottság megállapította a jogszabálysértést, Varjút pedig eltiltotta a további jogsértéstől.

A képviselőjelölt fellebbezett, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ismét azt állapította meg, hogy a tilalom a választási plakátokra is vonatkozik. A másodfokú határozat ellen Varjú a Kúriához fordult, arra hivatkozva, hogy a kormányrendelet nincs összhangban a szabad véleménynyilvánítás alaptörvényben rögzített elvével, a választási plakátok elhelyezését pedig kizárólag a választási eljárási törvény szabályozza. A Kúria a kérelmet alaposnak találta, a választási bizottságok határozatait megváltoztatva elutasította az eredeti kifogást.

Az indoklás szerint a választási eljárási törvény rögzíti, hogy a kampányidőszakban szabadon lehet plakátokat kihelyezni, csak magában a törvényben meghatározott kivételek vonatkoznak rá (épület falára csak a tulajdonos engedélyével lehet plakátot ragasztani, az önkormányzat meghatározhat tiltott zónákat, nem szabad átragasztani más plakátját és a választás után el kell távolítani a hirdetéseket). A választási bizottságok ráadásul csak a választási eljárási törvényt kell, hogy alkalmazzák, más jogszabályokat, a közlekedési törvényt vagy a reklámtáblákról szóló kormányrendeletet nem.

A Kúria nem vizsgálta, hogy a kormányrendelet alkotmányos-e, hiszen ez az Alkotmánybíróság feladata lenne (mint ismert, az Ab nem fogadta be az ezzel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt). Azt azonban korábbi Ab-határozatokra hivatkozva megjegyzi a legfőbb bírói fórum, hogy a plakát kampánytevékenység, és mint ilyen, a véleménynyilvánítás egyik megnyilvánulási formája. A villanyoszlopokon elhelyezett plakátok miatti panasz tehát a Kúria szerint alaptalan, ilyen ügyekben nem alkalmazható a közlekedési törvény, illetve a reklámtáblákról szóló kormányrendelet.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?