2014. március. 07. 06:48 MTI/Magyar Nemzet Utolsó frissítés: 2014. március. 07. 11:24 Itthon

Változnak az örökbefogadás feltételei

A korábbi 18 éves korhatár helyett a jövőben csak a 25. életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet örökbefogadó, de egyéb változások is bekerültek a Ptk.-ba ebben a kérdéskörben – írja a Magyar Nemzet.

Több ponton is változnak az örökbefogadás feltételei az új polgári törvénykönyv (Ptk.) március 15-i életbe lépésével – írja a pénteki Magyar Nemzet.

Az egyik legfontosabb módosítás a nyílt örökbefogadás szabályozását érinti. A jövőben az anya lehetőséget kap arra, hogy a gyermek hathetes koráig visszavonhassa hozzájáruló nyilatkozatát, és erre a jogára fel kell hívni a figyelmet – mondta a lapnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) gyermekvédelmi és gyámügyi főosztályvezető-helyettese. 

Lantai Csilla hozzátette: a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével megszűnik, vagyis ha egy szülő nagyobb gyermeket ad örökbe, akkor rá már nem vonatkozik a nyilatkozat aláírása után újabb türelmi idő. A nyilatkozat visszavonása csak akkor lehetséges, ha a gyermek nevelését a vér szerinti szülő vagy a gyermek más hozzátartozója vállalja.

Fontos változás az is, hogy a korábbi 18 éves korhatár helyett a jövőben csak a 25. életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet örökbefogadó, aki a gyermeknél legalább 16 évvel, legfeljebb 45 évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el lehet tekinteni.

Új előírás az is, hogy a jövőben nem fogadhat örökbe az, akinek gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette. A jövőben a gyermekek érdekében kötelezővé válik az örökbefogadások utánkövetése is.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2025. január. 07. 09:30

Laczó Adrienn, lemondott bíró: Dermesztő hatás nyomja rá a bélyegét az egész bírói szervezetre

„Az ember csak akkor veszi észre, hogy nem kapott levegőt, amikor felbukkan a víz alól” – mondja Laczó Adrienn volt bíró, aki januártól egy ügyvédi irodában dolgozik tovább. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának egykori tanácselnöke szerint a bírák közül egyre többen érzik, hogy olyan nyomás nehezedik rájuk, ami nem megengedhető. Hogyan nyilvánul meg ez a nyomás, és volt-e bármilyen hatása a bírák kiállásának? Miért volt szerinte mélyen sértő az új OBT-elnök nyilatkozata a „zavaró hangokról”? HVG-portré.