Bár a választások előtt pár héttel a titkosszolgálatok két őszödi jelentés is nyilvánosságra hoztak, továbbra sem tudjuk biztosan, hogy ki volt az eredeti kiszivárogtató. Az egyetlen kapaszkodót egy zavaros előéletű kalandor interjúja jelenti, aki 2009-ben Bolíviában meghalt. Ő Gyurcsány Ferencet vádolta, de gyanúba keverte a teljes fideszes vezérkart is, bizonyítani viszont alig tudott valamit.
„Összegezve a (beszerzett, megismert) rendelkezésünkre álló információkat, megállapítható, hogy a történeti tényállás pontos feltárása [törölt rész] – az elkövetéstől eltelt hosszú idő miatt – szinte lehetetlenné vált” – ezzel zárta 2009. július 29-én a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) „Gerilla" fedőnevű nyomozását. Ennek feladata az lett volna, hogy feltárják, ki és hogyan szivárogtatta ki 2006-ban az őszödi beszédet.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök zárt körben, az MSZP-frakció májusi, balatonőszödi tanácskozásán elmondott beszéde 2006. szeptember 17-én hangzott el előbb a Kossuth Rádióban, majd a teljes magyar sajtóban. A nyilvánosságra került felvétel miatt még aznap tüntetés kezdődött, másnap pedig egy csoport megostromolta az MTV székházát, majd október 23-ig tartottak a zavargások. Elsősorban az keltett országos felháborodást, hogy a kormányfő arról beszélt: „Hazudtunk nappal, éjjel meg este (...) Nem csináltunk semmit négy évig (...) Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon!”
Ami biztosan tudható
Több mint hét évvel az események után, csütörtökön az Alkotmányvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozta elődszervezete, az NBH jelentéseit. A titkosszolgálat két alkalommal is kísérletet tett a kiszivárogtatás hátterének feltárására, de egyik alkalommal sem jártak igazán sikerrel. 2007-ben, a „Gyümölcsöskert” fedőnevű nyomozás során a következőket sikerült egyértelműen megállapítani:
- a hangfelvétel nem az MSZP részére készített felvétel másolata
- nem a rádiós mikrofon jeleinek lehallgatásával, és nem titkosszolgálati eszközzel rögzítették, tehát nem kívülről készítették valakik, "lehallgatással", a rendszer feltörésével
- a kiszivárgott felvételt a hivatalos rögzítésre felkért kft. munkatársai készítették jóhiszeműen, hiszen arra szóban kérte meg őket egy meg nem nevezett személy
- azonosították a személyt, aki szeptember 16-án birtokában volt a felvételnek, akiről annyi derül ki, hogy „erősen jobboldali beállítottságú”
A kalandor vallomásai
A 2009-ben készült, a „Gerilla” fedőnevű ügyet lezáró jelentés ennél jóval bővebb, viszont egyetlen, a titkosszolgálat által szélsőséges nézeteket valló személyként nyilvántartott ember elbeszélésére támaszkodik. Bár valódi nevet a dokumentum nem említ, a leírásból kikövetkeztethető, hogy a jelentés „Guevara” fedőnevű célszemélye nem más, mint Rózsa-Flores Eduardo újságíró, a délszláv háború veteránja, akit 2009-ben Bolíviában öltek meg a helyi biztonsági erők. Valószínű, hogy őt említette már a 2007-es jelentés is, mint „erősen jobboldali beállítottságú” személyt.
A jelentésben leírtak nagymértékben egybeesnek azzal, amit Rózsa-Flores egy 2008-ban, Bolíviába indulása előtt adott többórás interjúban mondott el. A csak 2013-ban, a Hunhír nevű szélsőséges portálon nyilvánosságra került interjúban – amiről egy, a titkosszolgálatok akkori működésére rálátó forrás a hvg.hu-nak azt mondta: az NBH megrendelésére készült – Rózsa-Flores hosszan, néhol zavarosan beszél nézeteiről. A kiszivárogtatásról szóló mondandójában keverednek a tények, az újságcikkekből szerzett ismeretei és a saját feltételezései. Az ellentmondásokat az NBH részben megpróbálta tisztázni, de láthatóan nem járt sikerrel.
A titokzatos idegen
A többórás interjúban Rózsa-Flores azt állította, három áttéten keresztül jutott el hozzá a felvétel, amit ő végül a Fideszhez juttatott el. Azt mondta, ő egy V. Ferenc nevű „súlytalan szereplőtől” kapta meg, aki viszont egy Gyurinak nevezett informatikustól, aki az ügy kirobbanása után egy ideig Mexikóba menekült. Gyuri – legalábbis Rózsa-Flores szerint – egy, a Horn-kormány idején az NBH-nak szakértőként dolgozó személytől kapta a felvételt, aki a korábbi rendszerben állítólag a III/II-es ügynök volt. Ez a személy állítólag rendezvényeket szervezett az MSZP-nek, és Szekeres Imre cégeit vezette.
Az NBH a jelentés szerint megpróbálta azonosítani ezt az ismeretlen közvetítőt, de nem jártak sikerrel. Megneveznek ugyan valakit – a nevet a nyilvánosságra került dokumentumból kitakarták –, aki „számos paraméterével hasonlít” a Rózsa-Flores által leírt emberre: kapcsoltban áll egy kitakart nevű politikussal, cégeket vezet, MSZP-s rendezvényeken is dolgozhat, széleskörű médiakapcsolatai vannak, de nincs kimutatható kapcsolata a kiszivárogtató láncolat többi tagjával, illetve titkosszolgálati kötődése sem ismert.
Erről a titokzatos személyről Rózsa-Flores az interjúban azt mondta, hogy nem találkozott vele, de tudta ki ő (bár nevet nem akart elárulni), és a Gyurinak nevezett informatikuson keresztül megkérdezte tőle, melyik MSZP-s politikustól kapta a felvételt. Kétféle választ is kapott: Szilvásy Györgyöt, majd egy héttel később Kiss Pétert nevezte meg. Rózsa-Flores azt állította, jóval a beszéd kiszivárgása után megkérdezett egy szocialista háttérembert, mi erről a véleménye, de az illető kizárta Kisst, így az interjúban arra a következtetésre jutott, hogy „marad Szilvásy”. Ez egybevág Rózsa-Flores többször hangoztatott elméletével, amely szerint maga Gyurcsány áll a kiszivárogtatás mögött. Bár nagyon izgatta, hogy ki hozta ki „a pincéből” a felvételt, azt elismerte, hogy soha nem találkozott az eredeti kiszivárogtatóval, és utána sem keresték meg őt.
Irány Debrecen!
Rózsa-Flores azt feltételezte, hogy azért őt kereték meg, hogy az általa és társai által szerkesztett, általa fideszesnek nevezett Jobbik.net című oldalon hozzák nyilvánosságra. Ők azonban ezt nem vállalták, inkább megkerestek egy „operatív szinten magasan álló” fideszes politikust, akit hol regionális igazgatóként, hol pártigazgatóként emlegetett az interjúban (bár az sem egyértelmű, hogy ez nem két személy-e). Az NBH-jelentésben mindössze egy „pásztói fideszes” olvasható, aki valószínűleg Bíró Márk képviselő, a párt észak-magyarországi regionális koordinátora lehet, őt nevezte meg tavaly Szabó Bálint, a DK-ból időközben kizárt politikus is.
A fideszes összekötő elvitte a felvételt Debrecenbe, ahol megmutatták Kósa Lajos polgármesternek (a nevek kitakarása miatt ez az NBH-jelentésben nem olvasható). Másnap délelőtt Budapesten – Rózsa-Flores állítása szerint – egy Fidesz-irodában gyűltek össze a párt vezetői. Itt megjelent Kósa, Varga Mihály, Navracsics Tibor és Várhegyi Attila is, de az nem világos, hogy Rózsa-Flores honnan tudta a neveket. Ugyanis ő se Debrecenbe, se Budapestre nem ment el, állítása szerint őt csak telefonon hívták fel a pártirodából, és meséltették el vele a történetet. Az NBH jelentése megjegyzi, hogy valaki – kitakart rész, de a brüsszeli útja alapján beazonosíthatóan Orbán Viktor – már csak a repülőtéren értesült a felvételről.
Rózsa-Flores tudomása szerint az irodában nyolc másolat készült a felvételről, amit motoros futárok juttattak el a sajtóhoz. Az NBH jelentéséből kiderül, hogy a titkosszolgálat legalább egy futárt azonosítani is tudott.
Elméletekből nincs hiány
A titokzatos kiszivárogtató kiléte ebben a ciklusba is többször felmerült. Legutóbb Szabó Bálint állt elő azzal, hogy „Katalin, Imre és Ferenc” szivárogtatták ki a beszédet. A volt DK-s politikus által előadott sztorit gyengítette, hogy az Origo kiderítette, Rózsa-Flores már eladta azt a pest lakást, amelyben állítólag sor került a találkozóra, és a Szabó által emlegetett kutya is elpusztult már addigra. (Szili Katalin, Baja Ferenc és Szekeres Imre cáfolta Szabó állításait.)
Egy évvel korábban Gyurcsány beszélt arról a Tv2-ben, hogy három MSZP-s politikus, egy nő és két férfi volt szivárogtató, de neveket nem mondott. 2011-ben viszont átadta a neveket egy zárt borítékban Mesterházy Attila MSZP-elnöknek, aki viszont ezt felbontás nélkül ledarálta. Akkor Mesterházy felszólította Pintér Sándor belügyminisztert, hozza nyilvánosságra a titkosszolgálati jelentéseket. Pintér akkor ettől még elzárkózott, arra hivatkozva, hogy nem fog belefolyni az MSZP belharcaiba.
