Korán örülnek a devizahitelesek, akik abban bíztak, hogy az Alkotmánybíróság egy csapásra, már kedden megadja a megoldást a problémahalmaz kezelésére: információink szerint a testületben még nem alakult ki többségi álláspont arról, mit is válaszoljanak a kormány tavaly novemberi kérdéseire.
Bár a Magyar Nemzet már hétfőn beharangozta, hogy már kedden megszülethet az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvényt értelmező határozata a devizahitel-szerződésekről, a hvg.hu értesülése szerint egyelőre még nem várható döntés. Az Ab január végén tárgyalta meg először a devizahitelekkel kapcsolatos indítványt, de információink szerint egyelőre még nem alakult ki a többségi vélemény.
Erre utal Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkárának a hétfőn az MTI-nek adott rövid nyilatkozata is, amely szerint a testület kedden "folytatja" az indítvány tárgyalását, és "egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mikorra várható döntés az ügyben". Az Ab gyakorlata szerint egy határozat akkor születik meg, amikor az előadó bíró által készített tervezetről kialakul a többségi vélemény, vagyis a 15 bírából legalább 8 elfogad egy szövegváltozatot.
A kormány még novemberben kért alaptörvény-értelmezést az Alkotmánybíróságtól. A kabinet arra vár választ, hogy alkotmányosnak minősülnek-e a devizaszerződések. A Magyar Nemzet szerint még tavasszal eldőlhet, hogy a jogalkotás milyen új rendelkezéseket hozhat a devizahitelesek megsegítésére, ugyanakkor ez valószínűleg a választások utánra marad, hiszen a parlament már csak egy napon, csütörtökön ülésezik.
Kedden ugyanakkor elkezdi az Alkotmánybíróság Szabó Máté korábbi ombudsman beadványának tárgyalását, amely az új polgári törvénykönyvnek a közszereplők bírálhatóságáról szóló részét érinti. Szabó szerint aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, illetve nem biztosítja a közügyek szabad vitatását és a közhatalom működésének bírálatát, hogy a közszereplőket csak akkor lehet másoknál élesebben bírálni, ha fennáll a "méltányolható közérdek".
