A kormányfőt az MSZP-s Józsa István kérdezte, aki szerint a miniszterelnök felhatalmazás nélkül kötött titkos szerződést az oroszokkal Paks ügyében. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, miért titkosították a beruházás több adatát tíz évre.

Orbán Viktor azt válaszolta, mivel az orosz-magyar államközi szerződésről a parlament mondja majd ki a végső szót, ezért a legitimitást feszegető minden kérdés zárójelbe kerül. "Ha úgy gondolják, hogy a szerződés nem egyezik Magyarország nemzeti érdekeivel, utasítsák el!" - mondta a szocialistáknak, hozzátéve, "nem vall körültekintésre" a részükről az egész eljárás jogi alapjainak a megkérdőjelezése.

A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy a szocialisták és a Fidesz-KDNP között valójában nincs véleménykülönbség a nukleáris energia kérdésében, "és április 7. után önök ismét támogatni fogják Paks fenntartását, sőt talán még a bővítését is".

A kormányfő azt is mondta, hogy az MSZP-s képviselő egy még el sem kezdődött beruházás ügyében gyanúsította meg visszaéléssel a kabinetet. "Még ez is rendben volna, hogy ha önnek nem lett volna ott személyes érdekeltsége" - tette hozzá Orbán Viktor.

A szocialista Nemény András azonnali kérdésében megdöbbentőnek nevezte, hogy offshore cégek kormányzati segítséggel évek óta "lopják" az olcsó gázt a távhőfogyasztók és a közintézmények elől, és évente 35 milliárd forint haszonnal értékesítik.

Hozzátette, az ügylet egyik haszonélvezője Garancsi István, a Videoton futballcsapat tulajdonosa, korábbi "kerékpáros kormánybiztos", Orbán Viktor fiának főbérlője. "Az ön ismerősei százmilliárd forint haszonra tehettek szert, miközben a távhőfogyasztók, valamint a közpénzből fenntartott iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei alig csökkentek" - jelentette ki, a miniszterelnöktől azt kérdezve, érintett-e a "gázmutyiban".

A kormányfő nemmel válaszolt, és közölte, semmilyen üzleti ügyben nem érintett. Erre Nemény András azt mondta, az MSZP kormányra jutva felderíti az ügyet, felelősségre vonja az érintetteket, és visszaszerzi az ellopott nemzeti vagyont. A miniszterelnök viszonválaszában úgy fogalmazott, gázügyben csak a rezsicsökkentés tartozik a kormányra, minden más üzleti ügy.

Az említett ügyben feltűnt kedvezményezettek között a Wallis egyik alapítója is ott van, "a Wallis pedig a szocialista párthoz tartozó cég, úgyhogy saját magukat kérdezzék erről az ügyről" - jelentette ki.

A jobbikos Volner János azt mondta, nemhogy egymillió, százezer új adófizető munkahely sem jött létre, csak a közmunkások és a külföldön munkát vállalók száma emelkedett a kormányváltás óta. Szólt arról is, hogy a hat órában foglalkoztatott közmunkások nettó 38 ezer forintot keresnek, és nemcsak képzetlenek, hanem értékes munkát végezni tudó emberek is vannak köztük.

Orbán Viktor úgy válaszolt, a foglalkoztatottak száma 258 800-zal nőtt a 2010-es kormányváltás óta, közülük több mint 22 ezren 15 és 24 év közöttiek, a közmunkások száma 99 ezerrel nőtt, 50 ezren külföldre mentek dolgozni, a versenyszférában 109 ezerrel nőtt a betöltött állások száma, míg a munkanélkülieké majdnem 80 ezerrel csökkent. Eközben - jegyezte meg - több mint 90 ezer betöltetlen állás van.

A közmunkáról azt mondta, százezren vesznek részt olyan képzésben, amelynek révén szakképesítést szereznek, míg a közmunkások nagyjából felét elemi ismeretekre oktatják. A jobbikos Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek ügyében kérdezte a miniszterelnököt. Az ellenzéki politikus egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy mit kíván tenni a kabinet azokért, akik még semmilyen segítséget nem kaptak.

Válaszában Orbán Viktor azt mondta, az árfolyamgát és az eszközkezelő igénybevételi lehetősége is bővült az elmúlt hónapokban.

Ez persze még mindig nem oldott meg mindent, ezért mindenkit sürget a kabinet, hogy ha tud, lépjen be az árfolyamgátba, mert az védelmet jelent - mondta a kormányfő, hozzátéve: ha lesz ennél kedvezőbb megoldási lehetőség, azt azok is igénybe vehetik majd, akik már beléptek az árfolyamrögzítésbe.
    A kormány megalakulása előtt senki nem tett a devizahitelesekért semmit - jelentette ki a miniszterelnök, majd újból megerősítette: céljuk a lakás-devizahitelek rendszerének megszüntetése.