Jó lett volna, ha a magyar kormány előzetesen egyeztetett volna az emlékmű ügyben, és a nemzetiségi kisebbségek regisztrációjáról is a döntést megelőzően tárgyalt volna a kormány a nemzetiségi önkormányzatokkal - mondta a hvg.hu-nak Hartmut Koschyk (CSU), a Merkel-kormány kisebbségügyi megbízottja, aki a héten Budapesten járt.
hvg.hu: Az új választásokkal megteremtődik a kisebbségek parlamenti képviseletének lehetősége. A kisebbségi listák első helyezettje becslések szerint akár már 19-24 ezer szavazattal is bejuthat a parlamentbe. Hogyan ítéli meg a friss változásokat?
H. K.: Meg kell várni a választásokat, és csak azután lehet eldönteni, hogy megfelelően működik-e az új rendszer, az új választási törvénykezés. Meg kell nézni, hány kisebbségi képviselő jut be, és utána kell a tapasztalatokat megvitatni. A nemzetiségi ombudman-helyettes máris meghívta a kisebbségek képviselőit, hogy elmondhassák véleményüket.
hvg.hu: Ám aki szavazni akar, annak a nemzetiségi listán kell regisztráltatnia magát, és ezzel kizárja magát annak lehetőségéből is, hogy valamelyik országos listát állítani tudó pártra is szavazhasson. Emellett a kisebbségi hovatartozás kinyilvánítása Magyarországon rossz történelmi emlékeket idéz, és veszélyérzettel párosulhat. Például az 1941-es népszámlálás után, az ott megadott adatok miatt telepítették ki később a hazai németek jelentős részét.
H. K.: Ezt a kérdést előbb a magyarországi nemzetiségeknek kell megvitatni a kormánnyal és az ombudsmannal. Erről jómagam és a német kormány is csak akkor tudja kialakítani a véleményét, ha ezt követően alkalom nyílik konzultálni a kisebbségek vezetőivel, illetve a magyar állam tisztségviselőivel.
hvg.hu: Mi a véleménye a német kitelepítettek magyarországi emléknapjáról?
H. K.: Németországban rendkívül pozitív visszhangja volt, és én is nagyon pozitívan értékelem. Az emberekhez el kell juttatni azt az üzenetet, amelynek belső meggyőződéssé is kell válnia, hogy jogtalanság történt a magyarországi németekkel. Ha a gyerekeket egy magyar iskolákban megkérdezik a németek kitelepítéséről, és erről nem tudnak semmit, akkor az emléknap nem érte el a célját. Ezért nemcsak az emléknap lényeges. Jó lenne például, ha a magyarországi németek történetéről szóló, a pécsi egyetemen nemrégiben elkészült könyvet magyarra is lefordítanák és hozzáférhetővé tennék.
hvg.hu.: Mi a véleménye az 1944-es német megszállás emlékművéről, amelyet most terveznek Budapesten?
H. K.: Németország elismerte és ma is elismeri a felelősségét a német bűnökért, amelyeket magyar állampolgárok, így magyar zsidók ellen követtek el a német megszállás után. Az, hogy az emlékmű kérdése miatt feszültségek keletkeztek, az sajnálatos. Jó lett volna, ha ugyanúgy, ahogy a Holokauszt-emlékév kapcsán is történt, a külföldi nagykövetségeket bevonják az előzetes konzultációkba. Ugyanakkor az a benyomásom az itteni tárgyalásaim után, hogy a magyar kormány nem vitatja el a nemzetiszocializmus magyar nemzetiségű segítőinek szerepét és a magyar állami hatóságok részfelelősségét sem az akkor történetekért. Ilyen értelemben szólalt meg a németországi magyar nagykövet, Czukor József is, amikor néhány nappal ezelőtt a sachsenhauseni emlékhelyre látogatott. Az egykori koncentrációs táborban elhangzott beszédet semmilyen kifogás nem érheti. Egy magyar ENSZ-képviselő is hasonlóan nyilatkozott erről New Yorkban. Most a magyar kormánynak nyilvánvalóvá kell tennie az emlékművel kapcsolatos szándékait, és így csökkentheti a kialakult feszültségeket.