„Egyetlen félelmünk van: nehogy megint a kedvezményezett nagy képzők vigyék el az üzletet, ahogy a korábbi TÁMOP-pályázatnál. De talán ezt ennyivel a választások előtt nem merik eljátszani” – mondta a hvg.hu-nak a kormány nemrég bejelentett diplomamentő programjáról egy névtelenséget kérő forrásunk, aki közelről ismeri a korábbi és a jelenlegi nyelviskolai pályázatokat. Az államilag támogatott nyelvoktatás ugyanis jó biznisz volt, számításai szerint a korábbi TÁMOP-pályázatoknál 1000 forintot fizettek egy-egy 45 perces tanórára diákonként. „Általában 12 fős tanfolyamok voltak, vagyis 12 ezer forintot kaptak az iskolák egy tanóráért. Ez pont a duplája, mint amennyit mondjuk egy vidéki nyelviskola el szokott kérni, nem véletlen, hogy mindenki szeretett volna részt venni benne. Végül viszont több esetben nagy, sokszor fővárosi cégek kapták a megbízást, akik megtartva a haszon egy részét, utána kiszervezték alvállalkozóknak, általában a helyben található iskoláknak az oktatást” – állította forrásunk, aki szerint az is előfordult, hogy egy „hirtelen megalakult” cég vitte el a megbízást.

Szerinte akkor többen is jelezték a minisztériumnak az államilag dotált program alvállalkozóknak kiszervezését, ezért bizakodó, hogy a múlt héten meghirdetett diplomamentő programban ez nem ismétlődik meg. Hogy sok nyelviskola jelentkezik majd be a kormányzati diplomamentő program megvalósítására, az borítékolható, hiszen ezúttal 3 milliárd forint jár majd 10 ezer olyan egykori egyetemista nyelvvizsgához juttatásáért, akiknek csak ez hiányzik a lediplomázáshoz. Az iskolák februárban, a végzett hallgatók március elejétől jelentkezhetnek be, a program keretében állami pénzből juthatnak általános középfokú C-típusú nyelvvizsgához angol, német és francia nyelvből 120, 180 vagy 240 órás tanfolyam eredményeképpen.

Nem lesznek csókosok

„Senkinek nincs már eleve előnye az induláskor, a szakmaiság és az ár lesz a döntő. Kinyitottuk a kaput a nyelviskolák számára. Aki úgy érzi, hogy megfelel a feltételeknek, az pályázzon, akár kicsi, akár nagy” – reagált a felmerült aggályra Pákozdi Szabolcs, a diplomamentő akciót lebonyolító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte az sem fordulhat elő, hogy frissen alakult cégek tömegesen pályázzanak a képzésre szánt állami pénzre, mert megfelelő referenciákat kérnek a pályázó iskolák nyelvvizsga-szervezési tevékenységéről. „Egyébként sem hiszem, hogy ez akkora haszonnal kecsegtetne” – jegyezte meg.

Stiller Ákos

„Máris rengeteg levél érkezett a potenciális résztvevőktől, az ő visszajelzéseik alapján bővült ki máris a program: az angol és a német mellé bekerült a francia nyelv is, és megszűnt a 35 éves életkori korlát” – mondta a hvg.hu-nak Pákozdi Szabolcs, a diplomamentő programot lebonyolító Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ugyanis sok 36 éves, de 40-42 éves érdeklődő is jelentkezett, hogy számukra is tegyék lehetővé az ingyenes nyelvtanulást. „Kaptunk levelet egy 3 gyerekét egyedül nevelő hölgytől, aki azt írta, hogy most végre ő is nyelvvizsgát szerezhet. Szóval nem mindig a jelentkezőn múlt, hogy eddig emiatt nem sikerült diplomát szereznie” – válaszolta Pákozdi Szabolcs arra a kérdésünkre, nem kapnak-e majd olyanok is támogatást, akiknek eddig is lett volna pénzük nyelvet tanulni, de ezt ok nélkül halogatták vagy egyszerűen csak lusták voltak. „Nehéz kérdés, hogy ennyi idő alatt kinek illett volna nyelvtudást is elsajátítani, ha már elvégzett egy iskolát. Biztos bekerülnek majd ilyenek is, de attól még a többség az anyagi helyzete miatt nem tudta vállalni eddig a plusz nyelvórákat” – tette hozzá.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának összesítése szerint 2006 óta mintegy ötvenezer felsőoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül, ennyien tették le még a záróvizsgát is, de maradtak diploma nélkül az adott képzésben megkövetelt nyelvvizsga híján. A diplomamentésre szánt keretből viszont nagyjából 9-10 ezer támogatottra futja, vagyis minden ötödik diploma nélkül maradt érintett fér majd bele a programba – tudtuk meg a lebonyolítást koordináló szervezettől. „Mindenkinek természetesen nem tudunk lehetőséget adni. Viszont ha azt látjuk majd, hogy a 10 ezernél még sokkal több, a feltételeknek megfelelő jelentkező van, akkor majd megnézzük, mit lehet tenni” – mondta az ügyvezető igazgató.

Nem rugdalják át őket mindenáron

Felvetődik a kérdés, mennyire ad valóban használható nyelvtudást a diplomamentés érdekében egyértelműen a vizsgára koncentráló tanfolyam, de Pákozdi szerint nem lesz gond. „Azt nem tudjuk felvállalni, hogy valaki rögtön Brüsszelben szólaljon fel, de akinek sikerül a nyelvvizsgája, az biztos, hogy a tudását az adott szinten használni is tudja” – mondta az igazgató, aki nem tart attól, hogy a nagy nyilvánosságot kapott állami nyelvprogram végén elnézőbbek lesznek a nyelvvizsgáztatók. „Mivel az oktatás és a vizsgáztatás elkülönül, ez nem fordulhat elő. Sem könnyebb, sem nehezebb dolguk nem lesz, mint más nyelvvizsgázóknak” – magyarázta.

A minisztérium adatai alapján a legtöbb nyelvvizsga nélkül lezárult képzés a gazdaságtudományi területen volt, ahol sok esetben szakmai nyelvvizsga a diplomázás feltétele, de az igazgató szerint nekik is megoldást jelenthet a program. „Mi most a B2-es, vagyis a régi középfokú C nyelvvizsga megszerzésének megkönnyítésére fókuszálunk, de ez nekik is óriási segítség lesz. Hiszen meglesz az alap, amihez már csak a szakmai szókincset kell elsajátítaniuk” – mondta.

Használható tudás, papír nélkül

Nem ért egyet ezzel Kiss Anita, akinek pontosan egy szakmaival bővített középfokú nyelvvizsga hiányzik ahhoz, hogy megszerezze másoddiplomáját. „A számtalan banki, könyvelési szakkifejezést tartalmazó gazdasági szaknyelv annyira speciális, hogy a sima középfokkal nem sokra mennék. Azt magamtól is tanultam” – jegyezte meg.

MTI / Marjai János

Anita kereskedelmi, illetve marketing szakon végezte a másoddiplomást képzést. „Most másfél-diplomás vagyok – viccelődik –, hiába sikerült nagyon jól az államvizsgám, és dolgozom azóta is ezen a területen. Vagyis a főiskolán megszerzett tudást naponta használom, de bosszantó módon nem kapom meg a végzettséget egy nyelvről szóló papír miatt” – mondta Anita. „Oké, hogy a mai világban nem lehet nyelvtudás nélkül boldogulni, de akkor sem lenne szabad ehhez kötni a diplomázást. Mert akinek ez kell a munkájához, az úgyis megtanulja” – tette hozzá.

Csak szépségtapasz?

„Természetesen örülünk a programnak, mint mindennek, ami hozzájárul a nyelvtudás fejlesztéséhez. Sokkal jobb így, mintha elengedték volna a nyelvvizsga kötelezettséget, ugyanakkor ez egy szituációra megoldás, olyan, mint egy egyszeri szépségtapasz. A nyelviskoláknak, de a nyelvet tanulóknak is az lenne az érdeke, hogy rendszeresen legyenek hasonló támogató programok, és általában egy hosszú távú stratégia” – mondta Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

Szerinte olyan feltételeket kell támasztani a diplomamentő program keretében oktató nyelviskoláknak, hogy eredményorientáltan álljanak a feladathoz, és ne kizárólag üzleti szempontból érdekelje őket a lehetőség: akár azt is elő lehetne írni, hogy az állami diplomamentést megvalósító képzőknek 70-75 százalékos sikerarányt kelljen produkálniuk, vagyis a támogatott tanfolyamokon részt vett diákokból ennyien tegyék le sikeresen a nyelvvizsgát. „Jelenleg a jelentkezők 50-55 százaléka teszi le sikeresen a komplex, vagyis írásbeli és szóbeli részből álló nyelvvizsgát, ehhez képest kellene egy magasabb szintet előírni a nyelviskoláknak. Ne csak a diáknak legyen vállalása a programban” – mondta.

A szakmai szervezet alelnöke úgy fogalmazott, hogy „a nyelvvizsga soha nem cél, hanem eszköz”, szerinte minőségi képzők kiválasztása esetén a 120-180-240 órás képzések alatt a papír megszerzésén túl a gyakorlatban jól használható tudást is el lehet sajátítani. „Persze ez nem jelenti, hogy nem kell majd a diákoknak otthon is házi feladatot írni, sok múlik majd a szorgalmukon” – mondta. Főleg, mert sok, korábban levizsgázott, de diploma nélkül maradt hallgató már rég elhelyezkedett, így a munkájával kell majd összehangolnia a heti minimum 6, maximum heti 20 órás nyelvtanfolyamot –  ez szerepel ugyanis most a tervezetben. „Ezért is lenne jó, ha főként kisebb helyi iskolák vennének részt a programban, ők rugalmasabbak, jobban a tanulókra tudják szabni a tanfolyamot, annak ütemtervét” – jegyezte meg.

Nem az egyetemen kellene nyelvet tanulni

A gazdaságtudományi területen kívül magas volt a nyelvvizsga nélkül államvizsgázók száma a bölcsészettudományi, a műszaki, a pedagógusi és a társadalomtudományi képzésben is, és az oktatási tárca adatai szerint a nyelvi követelmények nem teljesítése főleg a vidéki felsőoktatási intézményekben jelent gondot.

Valósak a számok a benn ragadt diplomák arányáról, és ezt a helyzetet rendezni kell, viszont hosszú távon az jelentené a megoldást, ha a diákok már egy biztos nyelvtudással, illetve nyelvvizsgával érkeznének az egyetemre – mondta a hvg.hu-nak Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. „Általános nyelvi készségeket nem nekünk kellene tanítani, hanem már csak a választott terület szaknyelvét. Nem véletlen, hogy ez a probléma Németországban vagy Hollandiában ismeretlen. Sajnos, nálunk még mindig a szociális helyzettől függ, ki tud nyelveket tanulni, pedig ennek bemeneti, vagyis felvételi követelménynek kellene lennie” – magyarázta.

Szabó Gábor egyetért azzal, hogy a programmal mint egy mentőcsomaggal a diplomaszerzés feltételének megszerzését támogatják, nem pedig lazítanak a követelményeken, mert a kötelező nyelvvizsga eltörlését veszélyesnek tartaná. „A munkáltatók felől így is sok olyan visszajelzés jön, hogy a pályakezdők nem beszélnek jól idegen nyelveket” – mondta. Ugyanakkor szerinte vannak olyan képzések, ahol szakmailag nem indokolt több nyelv ismeretének megkövetelése, így például a doktori képzésben szükségtelen egy második nyelvvizsgát is megkövetelni. „Inkább egy nyelvet beszéljen, de azt jól” – jegyezte meg.

Egyre nehezebb megcsinálni

A rektor is megerősítette, hogy erősen „karfüggő” a helyzet, hiszen természettudományi vagy orvosi karon szinte nem is létezik a diplomák benn ragadásának problémája, míg az idegen nyelv ismeretét kevésbé megkövetelő mezőgazdasági karon fokozottan. A diplomamentő program megvalósítása ugyanakkor egy sor gyakorlati kérdést vet majd fel, hiszen tapasztalják, hogy minél jobban halogatja valaki a diplomafeltétel kipipálását, annál nehezebben birkózik meg vele. „Sok hallgató gondolja, hogy majd befejezi később az egyetemet, de nem számol vele, hogy közben elkezd dolgozni, ami mellett kell majd még ezt is megcsinálnia” – mondta a szegedi rektor.

Tíz éve halogatja a nyelvtanulást – és így a diplomájának megszerzését – János is, aki munkahelye miatt azt kérte, teljes nevét ne írjuk ki. Ugyanis az iskola (majdnem) elvégzése óta folyamatosan az egyik legnagyobb külföldi tulajdonú cégnél dolgozik, középvezetői szintig végigjárva a ranglétrát. „A kutya nem kérdezte a tíz év alatt, hogy megvan-e a második nyelvvizsgám, ami a diplomához kellene. Az angol már az egyetem alatt meglett, a munkámban is azt használom” – magyarázta a budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdász, aki szerint csak akkor lenne sürgető a végleges lediplomázás, ha más állást kellene keresnie.

„Persze, hogy én is lusta voltam. De aki már elhelyezkedett e nélkül, annak ez nyilván nem prioritás. Miközben rossz érzés, mert lezáratlan” – mondta János, aki tervezi, hogy kihasználja a diplomamentő program adta ingyenes nyelvtanulási lehetőséget. Viszont a multinál diktált munkatempó miatt szerinte sok múlik majd azon, melyik iskolákban, milyen feltételekkel lehet majd tanulni. „Van egy maximum, amit be tudnék vállalni munka mellé. Annyiban kockázatos, hogy az iskolák közt nagy különbségek vannak, magamnak természetesen a jobbakat keresném, itt meg adott lesz a színvonal.”