Jól jár-e a panelek népe a kampányban, csökken-e a távhő ára? Ez az egyik kulcskérdése a Fidesz-KDNP pénteki zárt frakcióülésének, melyet most a Balaton mellett tartanak a kormánypártok. Orbán korábban ezt ígérte, csak nem tudni, összehozható-e ez már most. A gáz alighanem áprilistól lesz olcsóbb. A választások előtti utolsó kihelyezett tanácskozás fő témája a rezsicsökkentés, de a képviselők arra számítanak, hogy Orbán Viktor ismét izgalmas helyzetértékeléssel lepi meg őket.
A Fidesz legfőbb kampányfegyvere, a harmadik rezsicsökkentés lesz hivatalosan a témája a ciklus utolsó kihelyezett szezonnyitó frakcióülésén, de a hvg.hu által megkeresett képviselők szerint a pártelnök-miniszterelnök egy utolsó lelki fröccsel – vagy dorgálással – is elláthatja őket a választások előtt. Legutóbb, a szeptemberi visegrádi tanácskozáson már jelezte Orbán Viktor: az országgyűlési választás a közvélemény-kutatásokkal ellentétben még nem lefutott, és azt a jelöltet, aki nem teszi oda magát, akár menet közben is lecserélheti a párt.
Ám a fő kérdés most az: mire terjedjen ki a harmadik rezsicsökkentés? Rogán frakcióvezető mindenesetre a Magyar Nemzetnek adott interjújában megelőlegezte a döntést. Azt mondta, áprilisban a lakossági gáz árának mérséklésével folytatódik a rezsicsökkentés, míg a villamos energia és a távhő díjának további csökkentésére az év későbbi szakaszaiban és különböző mértékben kerülhet majd sor. A Fidesz és a KDNP minden parlamenti szezon előtt tart egy összevont frakcióülést, melyet eddig mindig egy vidéki városban rendeztek meg.
Rutintalálkozó
A képviselők korábban mindig három napra félrevonultak, hogy megbeszéljék az Országgyűlés elé kerülő legfőbb témákat. Ebben a ciklusban hagyománnyá vált, hogy Orbán Viktor az első estéjén többórás előadásban értékelje a politikai helyzetet, illetve jelezze a képviselőknek, miből nem enged a kormánya, mit nem lehet módosítani a parlamentben. Az előadása után kérdezni is lehet a miniszterelnöktől, így a tanácskozáson gyakran viták is kialakultak.
A ciklus utolsó kihelyezett frakcióülését Balatonszárszón tartják egy háromcsillagos hotelben. A mostani csak egynapos lesz, legfeljebb a vita miatt éjszakába húzódik. A helyszínt, a hotelt mindig szigorúan felügyelte a Terrorelhárítási Központ, a termeket leárnyékolják, hogy ne lehessen lehallgatni a résztvevőket. Egyes képviselők most azon izgulnak, hogy felkerülnek-e még a Fidesz és a KDNP országos listájára, és azon befutó helyen fognak-e szerepelni, de ebben forrásaink szerint biztosan nem lesz most döntés.
Ezrek és milliárdok
Több ezer aktivista mozgósítása a Magyar Csapatnak elkeresztelt hálózatban, 119 rezsifórum – így indult a kampány a Fideszben. Ezt a párt kommunikációs igazgatója jelentette be január 4-én, Kocsis Máté szerint a Fidesz 30 országosan is ismert politikusa fogja körbeutazni az országot folyamatosan fórumozva. (Tóta W. kollégánk csütörtöki fórumról szóló riportját, Pokorni Zoltán meglepő megjegyzéseit itt olvashatja.)
A Magyar Csapatot egy kiküldött levélben maga Orbán hirdette meg. Kósa Lajos a Fidesz-ügyvezető alelnök később a Magyar Nemzetben azt mondta: legalább 60–100 ezer fős csapatot szándékoznak toborozni. Bár hivatalosan a cél „a külföldi közműcégek és bankok” elleni fellépés, valójában azt minden kormánypárti forrás elismerte: miután a pártigazgató, Kubatov Gábor csapata „már nem az igazi”, új aktivisták bevonására van szükség. Emellett közpénzből megvalósuló kampány is lesz: 1,5 milliárd forintból tavasszal újabb nemzeti konzultációt tarthat a kormány.
Orbán december közepén jelentette be a Fidesz pártalapítványának évadzáró rendezvényén, hogy idén lesz egy harmadik rezsicsökkentés is. Korábban ezt fideszes szakpolitikusok azzal indokolták a hvg.hu-nak, hogy a világpiaci árak csökkenése miatt a kormánypártok lehetségesnek tartanak egy újabb, tízszázalékos árcsökkentést a lakossági villamos energia piacán, amit még jövő tavasszal, a parlamenti választások előtt meglépnének. Később pedig Lázár János miniszterelnökségi államtitkár az oroszokkal való megállapodást nevezte meg az újabb csökkentés forrásaként.
A panelek népe rosszul jár?
Idővel viszont változott a kormánypolitikusok indoklása. Lázár az Orbán–Putyin-megállapodás bejelentésekor arról beszélt, a paksi erőműépítésről szóló megállapodásnak nincsenek csatolt részei, így a 2015-ben lejáró gázszerződések jövőjét nem kötötték össze az államközi szerződéssel. Fónagy János, a szakterület államtitkára egy csütörtöki rezsifórumon azt mondta, az újabb változás három területet, a villamos energiát, a gázt és a távfűtést fogja érinteni. Ugyanakkor hangsúlyozta, a lakosság érdekeit tartják ugyan szem előtt, de a csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy fennmaradjon az energiaellátás biztonsága és az ellátórendszerek színvonala, tehát a bevételeik elmaradása miatt a cégek ne ezen spóroljanak.
Mint a hvg.hu január elején megírta, a kormány eddigi akciói 230-240 milliárd forintot hagytak a lakosságnál, ám szakemberek szerint elképzelhető, hogy már ez rombolja a színvonalat, visszafogja a beruházásokat – összességében tehát a gazdasági fejlődést. Lázár János tavaly év elején arról beszélt, a rezsicsökkentés végül a 30 százalékot is elérheti, most 20 százaléknál tartanak – kormánypárti politikusok pedig többször utaltak rá, hogy a 30 százalék továbbra is cél.
A Napi.hu december 19-én – meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva – arról írt, hogy a harmadik árcsökkentés csak két üzletágra, az áram- és gázszolgáltatatásra korlátozódik majd, vagyis kimarad ebből a távhő, a víz- és a csatorna, valamint a szemétszállítás és kéményseprés díja is. Annak oka, hogy a távhő ezúttal kimaradhat a szórásból a lap szerint az, hogy a távhőszolgáltatás egy részét állami vagy önkormányzati cégek látják el, s ezek már a második csökkentési hullámot követően veszteségessé váltak. Kérdés, hogy a kormány milyen kompenzációt tud biztosítani számukra, mit bír el a költségvetés. Ugyanakkor Orbán a szokásos pénteki, a január 17-i rádióinterjújában leszögezte: az árcsökkentés a távhőt is érinti, ráadásul újabb külföldi kézben lévő energiaszolgáltatókat akar visszavásárolni az állam. Márpedig forrásaink szerint, amit a miniszterelnök kampányban megígér, azt a kabinet keresztül is fogja vinni.
A kormány eredetileg azt tervezte, hogy nemcsak a rezsit csökkenti, de teljesen új szabályok közé tereli az összes közműszolgáltató céget, rákényszerítve őket, hogy teljesen nonprofit alapon működjenek. Viszont két hete Rogán Antal frakcióvezető elismerte, „nem biztos, hogy mindent meg lehet csinálni az év elején”, elképzelhető, hogy a közműtörvényt nem tudják elfogadni a választásokig, ezért a január 24-i ülésre több forgatókönyv is készül.
Orbán mindig tartogat valamit
„A rezsicsökkentés mellett szinte minden ügy sínen van, a kormányzás pedig gyakorlatilag véget ért” – mondta az egyik neve elhallgatását kérő képviselő, aki szerint más témában nem számít különösen diskurzusra, legfeljebb a miniszterelnök-pártelnök helyzetértékelése lesz szerinte izgalmas két és fél hónappal a választások előtt, az ellenzéki összefogás bejelentése után. „A vitákat nem most kell elkezdeni és lefolytatni” – fűzte hozzá a forrás, aki megerősítette korábbi értesülésünket, mely szerint erős központi felügyelet alatt tartják a pártszervezetet, nehogy valaki „kikotyogjon valamit”, amit az ellenzék támadhat.
Legutóbb a szeptemberi visegrádi tanácskozáson Orbán Viktor azt hangsúlyozta beszédében, bármennyire is jók a közvélemény-kutatási eredmények, „senki nem dőlhet hátra”. Visszautalt a 2002-es helyzetre, mert „már veszítettek egyszer kormányról”. Különösen az egyes választókerületekben van szükség nagy munkára, mert ott kell megnyerni 2014-et. Mint akkor a hvg.hu megírta, öt választókerületi elnök munkájával elégedetlen volt, ezért őket már el sem indította a Fidesz. Ezt a hivatalos kommunikációban a Fidesz cáfolta, ám a december 9-én nyilvánosságra hozott jelöltlistán már egyikük sem szerepelt. Hátra van viszont az egyéniben nem indított jelöltek listájának az összeállítása, így a mostani képviselők egy jó része még izgulhat. Forrásaink egybehangzóan állítják, leghamarabb február végén véglegesíthetik a névjegyzéket a két pártban.
A kihelyezett frakcióülésekről – különösen az Orbán-beszédekből – eddig mindig kiszivárogtak részletek, amelyek utána napokig hatással voltak a közbeszédre. Egy évvel ezelőtt szintén a túlzott magabiztosságtól óvott Gyulán, de kisebb vita alakult ki a várhatóan megszűnő vidéki főiskolákról, illetve újból összeakaszkodott földügyben a pártelnök és Ángyán József – az utóbbi később ki is lépett a frakcióból.
Két évvel ezelőtt Orbán Viktor az egri ülésen tartott helyzetértékelő beszédében a decemberi pénzügyi támadásokról szólva egy nemzetközi szálakat is magába foglaló puccskísérletről számolt be, melynek állítólag külügyi, nemzetbiztonsági elemei is voltak. Bár ezt a frakcióülést követően Lázár János cáfolta, később három, magát jobboldalinak való szerző külön könyvet adott ki az Orbán-ellenes állítólagos puccskísérletről.
2012 őszén Sárváron gyűltek össze a kormánypárti képviselők. Bár a vitaindító beszédében Orbán csak mellékesen érintette az IMF-fel való tárgyalásokat, a következő nap a Facebook-oldalára kihelyezett videóüzenetében már arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP egyhangúan elutasítja a Valutaalap túl szigorú feltételeit. (Később a sajtóban megjelentek az IMF elvárásai, így kiderült, hogy a miniszterelnök olyasmiket is a Valutaalapnak tulajdonított, melyeket egyébként az nem kért a kormánytól.)
