Több mint 1300 hektár állami földet nyert a hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek a legnagyobb tulajdonosa Lázár János anyai nagybátyja. A cég, valamint az ellenőrzése alá tartozó korlátolt felelősségű társaságok az állami földbérletpályázatokon eddig 27 pályázatot nyertek. A helyi konkurens, amely Hódmezővásárhely egyik legnagyobb munkáltatója, a pályázatok nagy vesztese lehet.
Egy december eleji lakossági fórumon, ahol Lázár János az új, megnövekedett választókörzetében élőknek mutatkozott be a Csongrád megyei Földeákon, tréfásan tette fel a helyieknek a kérdést, hogy miért nem adtak be földbérletpályázatot a szomszédos állami területekre. Az érintett polgármester magyarázkodott: mára elnéptelenedett a falu, helyben mindösszesen három agrárvállalkozó él, mindegyik az egykori szövetkezet, illetve állami gazdaság romjain építkezett.
Néhányuknak persze eszébe jutott, honnan tudja Lázár, hogy nem pályáztak, amikor a bontások alkalmával nem hozzák nyilvánosságra a pályázók kilétét, és azt is csak késve lehet megtudni, jóval a szerződéskötés után, hogy kik a nyertesek. A miniszterelnökségi államtitkár jól értesült volt: az érintett óföldeáki földekre – akárcsak a környék több településén – a szerződések egy részét már november negyedikén megkötötték. Az erről szóló eredményeket az NFA azonban csak a napokban tette közzé a honlapján, jóval a Lázár-látogatást követően.
Három jogi személy, 27 pályázat
Nem lehet véletlen Lázár jól értesültsége már csak azért sem, mert a legnagyobb gazdálkodó a Hódmezővásárhely környéki Földeákon is az a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek fő tulajdonosa az államtitkár édesanyjának az unokatestvére, Gyapjas Károly. A zrt.-nek 2001 és 2012 júliusa között maga Lázár is az igazgatósági tagja volt, a vagyonnyilatkozatában szereplő, tulajdonában lévő földeket (kb. 40 ha) is a Gorzsai Zrt. műveli.
A cég az NFA honlapjára felkerült friss adatok szerint eredményesen szerepelt az állami földbérletpályázatokon. Az ellenőrzése alá tartozó érdekeltségek nyertes pályázataival együtt összesen 1362 hektár föld használati jogát nyerte el, 27 pályázaton. (A zrt. saját jogon 10 pályázattal 295 hektár földbérlethez jutott. De sikeresen pályázott a zrt. érdekeltségébe tartozó Gorzsai Takarmánytermelő Kft., amely 804 hektár földbérletét kapta meg 10 pályázaton, valamint a Gorzsai Paprikatermelő és Értékesítő Szövetkezet, amely 262 hektárral gyarapította a csoport által művelt birtokot, 7 nyertes pályázaton.)
Az érdekeltségek mind önálló jogi személyként pályáztak, így külön-külön egyikük „nyereménye” sem haladja meg a törvényben meghatározott 1200 hektáros plafont. A területeket Maroslele, Makó, Óföldeák, Földeák körzetében eddig is többségében a hódmezővásárhelyi – egyébként a 3076-os számú tanyát székhelyként megadó – agrárcsoport művelte. A helyieknek eszükbe sem jutott, hogy labdába rúghatnának.
Ángyán József V. földjelentéséből, amely 2013 szeptemberéig dolgozta fel az adatokat, még az derül ki, hogy a megyében a majd 20 ezer hektárnyi megpályáztatott földterületnek csak a töredékét, 1790 hektárt hirdettek eredményesnek. A most napvilágra került adatok azt mutatják, hogy csak a Gorzsai-csoport által vitt földek majd 1400 hektárt tesznek ki. A legutóbbi Ángyán jelentés szerint a „megyei bajnok” a Héjja Testvérek Kft. volt, amely szeptemberig 1172 hektár állami földre köthetett szerződést. Ők most újabb 6 pályázattal még 260 hektár földdel gyarapodtak, így a megyében a Gorzsai-érdekeltségek Héjjáékkal vannak „pariban” az eddig kihirdetett eredmények alapján.
Ahogy az Ángyán-jelentés is utalt rá, ahol van egy erős tőkés társaság, ott a pályázatokon a magángazdaságok nemigen rúgtak labdába. A Gorzsai eddig Maroslelén, Földeákon, Óföldeákon és Makón bérelt földeket, s Makó kivételével mindenütt ő tarolt. De Makón is csak egyetlen helybéli van, a nyertesek között találni egy földeákit is egy szegedi mellett.
Lenyomják az ellenlábast
Mint ahogy arról a Népszabadság májusban beszámolt, Hódmezővásárhely egyik legnagyobb adófizetője, a 2004-ben privatizált Hód-Mezőgazda Zrt. által használt birtokok is bekerültek abba a 200 ezer hektárba, melynek haszonbérletét tavaly meghirdette az állam. Az agrárcég közel 5000 hektárnyi területen gazdálkodik, kétszer annyin, mint a Gorzsai, de kétszer több hódmezővásárhelyit is foglalkoztatott. A Hód-Mezőgazda Zrt. privatizációja miatt 2011-ben (már az elévülési határidőt követően) Lázár János, akkor még mint Hódmezővásárhely polgármestere és a Fidesz frakcióvezetője, valamint Budai Gyula elszámoltatási biztos különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, de a nyomozás bűncselekmény hiányában megszűnt. Lázár, aki ekkor még a helyi konkurens cég, a Gorzsai Zrt. igazgatósági tagja volt, nem kertelt: szerinte a vásárhelyiek a 2004-es privatizációkor vereséget szenvedtek, most nem fognak.
És ahogy a pályázati eredmények alakulnak, ebben is igaza lesz. A Hód-Mezőgazda Zrt. ugyan információink szerint szintén nyújtott be pályázatokat állami földre (azokra a területekre, ahol eddig gazdálkodtak), de még nem találni olyan földrészletet, melyet megnyertek volna. Bár már a pályázatok leadási határidejéhez viszonyított kihirdetési határidő is lejárt, a földjeik jelentős részének sorsáról még nem adott hírt az NFA. Ami látszik, hogy Algyőn és Hódmezővásárhelyen, ahol a Hód-Mezőgazda Zrt. művelt földrészleteket, az eddig kihirdetett 47 pályázaton sorra elbuktak. A nyertesek magánszemélyek, a földek méretének többsége 5-15 hektár.
Vásárhelyen a 37 pályázat 33 különböző agrárvállalkozót fed le – a helyiek tehát itt nyertek, igaz, a nagyja hátravan, még 100 hektár fölötti földrészletek várnak „gazdára”. Hódmezővásárhelyen egyébként nagyjából 600 hektárt osztottak szét, amit eddig a Hód-Mezőgazda Zrt. művelt. Algyőn a nyertesek között olyan helyi potentátok vannak, mint Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárkamara Csongrád megyei elnöke, a Magosz országos választmányának tagja (a 10 helyben meghirdetett pályázatból 4-et vitt el), vagy Ozgyinné Széll Ibolya, aki rokona Ozgyin Mihálynak, a Magosz helyi szervezete oszlopos tagjának, a Csongrád megyei közgyűlés mezőgazdasági tanácsnokának.
Míg tehát a Gorzsai Zrt. – ha csak különböző érdekeltségein keresztül is – eddig nyerni tudott ott, ahol korábban is művelt földeket (összesen 1362 ha-t), a Hód-Mezőgazda Zrt. Algyőn elveszíti a földbérleti szerződései lejárta után 300 hektár föld művelési jogát, a hódmezővásárhelyi földekkel együtt hozzávetőleg 1000 hektárt. És még az összes eredmény korántsem ismert. Könnyen lehet, hogy a Hód-Mezógazda Zrt gyakorlatilag teljesen ellehetetlenül.
Tőkés vagy nem tőkés?
Lázár János korábban nemcsak a Hód- Mezőgazda Zrt. privatizációját kifogásolta, hanem azt is, hogy a cég tulajdonosa tőkés társaság, nem pedig a helyi gazdák. Pedig a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-ben sincs már nyoma, hogy 1993-ban a Gorzsai Állami Gazdaságot a dolgozók vásárolták meg. Az Opten cégadatbázis szerint a zrt.-nek három magánszemély a tulajdonosa, a legnagyobb köztük Gyapjas Károly, Lázár János édesanyjának az unokatestvére. A cég mérete alapján igazi tőkés társaság: 2012-ben 1,877 milliárd forint volt a nettó árbevétele, és 161 millió az adózás utáni eredménye, a tulajdonosok a mérleg alapján – az előző évhez hasonlóan – 100 millió forint körül vettek ki a cégből.
Raskó György agrár-nagyvállalkozó, a Földművelésügyi MInisztérium egykori államtitkára az Antall-, majd a Boross-kormány idején, aki 2008 óta az igazgatóság tagja (előtte bent ült a felügyelőbizottságban) a hvg.hu-nak azt mondta, a földbérletpályázatokat ők is megsínylik: állítása szerint arra készülnek, hogy az eddigi 1800 hektár állami bérletből elveszítenek 600 hektárt. (Nyilván nem számítja közéjük az érdekeltségek nyertes pályázatait, hiszen a már a kihirdetett eredmények szerint is 1356 hektárra szerződést kötöttek.) Az agrár-nagyvállalkozó (egyébként a Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője) azt tekinti most fontos feladatnak, hogy a földet nyert magángazdákat meggyőzzék, termeljenek a Gorzsai Zrt.-nek, amivel a cég pótolni tudná a – Raskó szerint – kieső területeket.
| Jó tőkés, rossz tőkés |
A „Hód-Mezőgazda Zrt. jól működő, sok embert foglalkoztató agrárvállalat, amely versenyképes sertés- és húsmarhaágazatot, exportra is szállító tejtermelést tart fenn, integrációban termeltet annyi hibridkukorica-vetőmagot, amely Magyarország kukoricatermő területének 25-30 százalékára elegendő, továbbá az Alföldi Tej Kft. egyik legerősebb tagjaként integrál egy termelői tulajdonú, exportra is termelő tejgazdaságot” – írta májusban a Népszabadság. A céget egy bajai nagyvállalkozói csoport vásárolta meg 2004-ben három társaságon keresztül 1,7 milliárdért: a cég még az első évben is súlyosan veszteséges volt, de komoly fejlesztésekkel sikerült nyereségessé tenniük. Nagy kérdés, hogy mi lesz azoknak a pályázatoknak a kimenetele, melyeken több száz hektár földhasználat a tét, és még nem hirdettek eredményt – ezeken is múlik, hogy miként tudja folytatni a gazdálkodást Vásárhely második legnagyobb foglalkoztatója. |
