2014. január. 08. 18:20 MTI Utolsó frissítés: 2014. január. 08. 18:55 Itthon

Ügyáthelyezések: a bíróság vagy folytatja, vagy elölről kezdi az ügyeket

A Fővárosi Törvényszék végzésének meghozásától számítva két hónapon belül lezárulnak bírósági ügyáthelyezések – közölte Kónya István szerdán az MTI megkeresésére. A Kúria elnökhelyettese azt is elmondta: ha egy ügy új bírósághoz kerül, azt új ügyként kell kezelni, és – esetleg perkönnyítő megoldások segítségével – elölről kell kezdeni a tárgyalást.

A Fővárosi Törvényszék hétfőn büntetőkollégiumi tanácselnöki értekezletének állásfoglalása alapján azt közölte, hogy annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie a büntetőeljárást, ahol a tárgyalást eredetileg megkezdték, függetlenül attól, hogy az ügyáthelyezés miatt eljáró törvényszékek megállapították az illetékességük hiányát. Hozzátették továbbá, hogy a szakmai értekezlet döntése nyomán a visszaküldött ügyekben a Fővárosi Törvényszék meg fogja állapítani az illetékességének hiányát, és az eljáró bíróság kijelöléséről a Kúria dönt.

Kónya István az MTI-nek elmondta: ha az illetékességi összeütközés azonos ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek között van, akkor az adott ítélőtábla dönt. Két különböző ítélőtáblához tartozó törvényszék közötti összeütközés esetén a Kúriának kell döntenie. Így például a Kúriának kell döntést hoznia a bíróság kijelöléséről a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, valamint Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és 14 társa büntetőperében is.

A Kúria elnökhelyettese azt mondta: mostanáig még egy ügy sem érkezett a Kúriára. Ha a Fővárosi Törvényszék meghozza a végzéseit, beszerzik az ügyészi indítványt, amelyet a Legfőbb Ügyészség haladéktalanul megküld, utána pedig a Kúria a törvényi szempontok alapján azonnal dönt.

Kónya István arra is kitért, hogy a kijelölt bíróság vagy folytatja, vagy elölről kezdi az ügyet. Ha ugyanis olyan bíróság kap meg egy ügyet, amely azt nem tárgyalta korábban, akkor új ügyként kell kezelnie. A Kúria elnökhelyettese ugyanakkor kiemelte: vannak úgynevezett perkönnyítő megoldások, az elvégzett eljárási cselekmények például nem válnak semmissé.

A bírósági ügyek áthelyezését 2011-ben tette lehetővé a törvény az Országos Bírósági Hivatal elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását. 2012 tavaszán az ügyáthelyezésekkel összefüggésben alkotmánybírósági eljárás indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bűncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társainak büntetőperében eljáró védők alkotmányjogi panasza nyomán. Az Alkotmánybíróság 2013 decemberében mondta ki a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény alkotmányellenességét.

A Fővárosi Törvényszék a honlapján hétfőn azt írta: "függetlenül attól, hogy az eljárás lefolytatására utóbb alaptörvény-ellenesnek nyilvánított jogszabály alapján" más, azonos hatáskörű bíróságot jelöltek ki, az illetékesség rögzült, így a büntetőeljárást annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie, ahol a tárgyalást megkezdték.

December 16-án a Kecskeméti Törvényszék az illetékességének hiányát állapította meg Hagyó Miklós és 14 társa büntetőperében, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. A Szolnoki Törvényszék a múlt szombaton közölte az MTI-vel, hogy – ugyancsak az Alkotmánybíróság decemberi határozatára figyelemmel – illetékesség hiánya miatt átadta a Sukoró-ügyként ismert büntetőpert a Fővárosi Törvényszéknek. December 13-án szintén a Szolnoki Törvényszék állapította meg ítélet helyett illetékességének hiányát egy budapesti, 2008-ban és 2009-ben elkövetett, 67 vádlottas hivatali vesztegetési ügyben, és a pert áttette a Fővárosi Törvényszékre.

Hirdetés