2013. december. 20. 11:50 MTI Utolsó frissítés: 2013. december. 20. 11:37 Itthon

Kormánybiztos: nem a választásokhoz igazítjuk a Sorsok Háza építését

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.

"Fontos intézményt építünk, évtizedekre, reméljük, százados távlatokkal - az átgondoltság, minőség és a felelős gazdálkodás a legerősebb szempontok. Mindazonáltal bizakodhatunk: a holokauszt emlékév során, 2014-ben megnyithatja kapuit az új holokauszt emlékhely" - jelentette ki.

A MÁV "hihetetlen lelkiismeretesen, kiemelt figyelemmel" valósítja meg az építkezést, F. Kovács Attila vezető tervező irányításával a héten elkészültek az építészeti tervek, hamarosan építési engedélyt kap az épület - közölte.

Fürjes Balázs úgy fogalmazott: a tartalomfejlesztés tekintetében Schmidt Mária és munkatársai akkor járnak el helyesen, ha néhány hónap előkészítés után egy strukturált, rendezett, átgondolt tervezetet raknak le az asztalra, most pedig "az alkotás folyamata zajlik". A "vendégeknek sem félkész ételt tálal fel a házigazda", amikor a belső tartalom tervezete kész, ahhoz hozzászólhat mindenki, akinek mondanivalója van, és aki nyitott a közös gondolkodásra - jelentette ki. 

A kormánybiztos hozzátette: a Holokauszt Emlékbizottságban eddig is nyitott párbeszéd zajlott az emlékév előkészítéséről, ez így lesz ezután is. Kifejezetten sértő lenne a zsidó szervezetek és mások irányában, ha végiggondolatlan, kimunkálatlan ötleteket kellene bárkinek is véleményeznie - vélekedett. Előkészítés, párbeszéd, megvalósítás a helyes sorrend - mondta a kormánybiztos, hozzátéve "és a közvélemény tájékoztatása".

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a MÁV rendkívül figyelmesen járt el a bezárt pályaudvarban lakó családokkal. A pályaudvar épületében 23 szolgálati lakás volt. A MÁV-nak ugyan lett volna lehetősége a lakásbérleti szerződések egyoldalú felmondására, de nem ezt tette, hanem minden lakóval egyezséget kötött, konszenzust ért el az augusztus óta tartó tárgyalások során a kiköltözés időpontjáról, a csere bérlakásról vagy a pénzbeli megváltásról, mára pedig mindenki kiköltözött az épületből - ismertette.

Fürjes Balázs leszögezte: az ügyben semmiféle titkosítás nem történt, a közpénzekkel pedig nyilvánosan elszámolnak. Az építkezés nettó ötmilliárd forintba kerül, a működtetés és az üzemeltetés kérdéseit pedig időben megoldják, az építkezés elindításával párhuzamosan. Ez a logikus sorrend - jegyezte meg.

Fürjes Balázs célként fogalmazta meg, hogy az intézmény meglátogatása keltse azt az érzetet a fiatalokban, hogy "ha felülkerekedik a gonosz, a holokauszt tragédiája velük vagy bármelyik barátjukkal, ismerősükkel is megtörténhetett volna 70 évvel ezelőtt. Sejtsék meg a borzalom és kiváltó okainak lényegét, döbbenjenek bele a soá valóságába, embertelenségébe".

A kormánybiztos ismertetése szerint az emlékévben lesznek olyan rendezvények, amelyek a múlt egy napjára, hetére emlékeztetnek majd, de olyanok is, amelyek állandósítják az emlékezést a "Felejteni tilos, emlékezni szigorúan kötelező!" erkölcsi parancs alapján. A Sorsok Háza éppen ez utóbbi célt szolgálja, hogy nap mint nap, évről évre emlékezzünk, és ne felejtsünk, és soha ne történhessen velünk semmi hasonló embertelenség - mondta Fürjes Balázs kormánybiztos.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?