A magyar állam 7000 eurós kártérítést és 1800 eurós perköltséget köteles fizetni a Kiss László alkotmánybíró pártállami múltjáról értekező történésznek, és kártérítéssel tartozik az ÉS-t kiadó cégnek is – döntöttek kedden Strasbourgban.
Több ezer eurós kártérítést ítélt meg Ungváry Krisztián történésznek kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban - olvasható a bíróság honlapján közzétett ítéletben.
A héttagú testület, amelynek magyar tagja is volt Sajó András személyében, 4:3 arányban döntött a Kiss László alkotmánybíró pártállami múltjáról értekező történész, illetve az Élet és Irodalom című újságot kiadó Irodalom Kft. javára.
Állásfoglalásuk szerint Ungvárynak és az Irodalom Kft.-nek is sérültek az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. pontjában biztosított, véleményszabadságot biztosító jogai, amikor a magyar bíróságok elmarasztalták őket. Az elszenvedett nem vagyoni kár kártérítést von maga után a strasbourgi bíróság határozata szerint.
Ítéletével a bíróság megerősítette a kutatás szabadságát, ugyanis azt állapította meg, hogy egy történész a kutatása során felmerült tényekből levonhat ilyen következtetéseket.
A magyar állam 7000 euró kártérítést és 1800 euró perköltséget tartozik megfizetni Ungváry Krisztiánnak forintra átszámolva, illetve a lehetséges adókkal megfejelve. Az Irodalom Kft.-nek további 3000 euró kártérítés és 1800 euró perköltség jár hasonló feltételek mellett.
További kártérítési igénynek nem adott helyet az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Előzmények: A magyar bíróságok elmeszelték Ungváryt
A per előzménye 2007-re datálódik. Ekkor ugyanis a történész tanulmányában beszámolt arról, hogy Kiss László alkotmánybíró a nyolcvanas években a Pécsi Tudományegyetem párttikárhelyetteseként állambiztonsági szolgálatok hivatalos kapcsolataként működött, és ilyen minőségében részt vett az ellenzéki Dialógus-csoport felszámolásában. A történész később pedig több cikkben és tévéműsorokban is nyilatkozott erről, "besúgónak" is nevezve az 1998-ban alkotmánybírónak választott Kisst.
Kiss feljelentette becsületsértésért és rágalmazásért, ami miatt első fokon elítélték Ungváryt, de másodfokon a Fővárosi Táblabíróság felmentette 2010 februárjában. Kiss László két polgári pert is indított a történész ellen. A Legfelsőbb Bíróság 2010. júniusban az Ungváry ellen indított személyiségi jogi perben elmarasztalta Ungváry Krisztiánt. A bíróság szerint Ungváry Kiss László tevékenységére utaló állításai igazak, de nem bizonyítható, hogy azokat III/III-asként követte volna el.
A Legfelsőbb Bíróság Ungváryt egymillió, valamint a per alapját képező cikket megjelentető Élet és Irodalom hetilappal közösen kétmillió forint büntetés fizetésére ítélte. Ez a történész számítása szerint neki kamatokkal együtt több mint kétmillió forint kifizetését jelenti. Emiatt fordult Ungváry Krisztián a strasbourgi bírósághoz.
A történész szerint a Legfelsőbb Bíróság történelmi kérdésekben nyilvánított véleményt, felülbírálva a tudományos kutatás eredményeit, ami rossz üzenet a jelenkort kutató történészek számára. Ebben az ügyben ítélkezett ma a strasbourgi testület.
Kiss László alkotmánybíró kedd este kiadott közleményében azt írta, az ügynökvád Strasbourgban is megbukott. Mint írta, szerinte eddig nem a történész, hanem éppen ő volt. "Az ügyből azt a következtetést vonom le, mint amit az Emberi Jogok Európai Bírósága: Ungváry Krisztián kifejezései 'túlmentek a zsurnalizmus, a tudományos kutatás és közéleti vita határain'. Az etikai következtetést Ungváry Krisztiánnak mint tudományos kutatónak kell levonnia, mert az ügynökvád Strasbourgban is jogerősen megbukott!" - fogalmazott.
