Itthon Kovács Áron 2013. december. 03. 11:48

Az ember, aki a nagy felújítás útjában áll

Megtaláltuk azt az embert, akit törvénymódosítással akar kitenni a lakásából L. Simon László, mert útjában áll a Várkert felújításának. Mikola Csaba tíz éve áll perben-haragban az állammal, pedig ő szeretne megegyezni, csak úgy érzi, a tárgyalások közben mindig megpróbálták hátba szúrni. A kormánybiztos hárít, és írásban kommunikál.

A „Kortárs Kreativitás Háza” munkacímen szerepel a Várkert felújítási terveiben az Ybl Miklós tér 2. szám alatt álló egykori Testőrpalota. Az elképzelések szerint a felújított Várkert északi oldalán álló épületben a kortárs művészeti irányzatokat és dizájntermékeket mutatnának be – feltételezve persze, hogy az állam teljes egészében birtokba tudja venni a házat, vagyis sikerül kitennie az utolsó bérlőt, Mikola Csabát, két gyermekét és várandós feleségét.

A cél érdekében úgy tűnik, minden eszközt bevetnek: mint arról a múlt héten beszámoltunk, L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke, a budai Várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos háromszor is benyújtott egy törvényjavaslatot, amely alapján megszűnne a bérleti szerződése annak, akinek lakása kiemelt jelentőségűnek minősített állami beruházás területén található.

Kívülről már felújították a Testőrpalotát, de belül még van egy lakás, amihez nem nyúlhattak
Fülöp Máté

A javaslat szerint a bérleti szerződés „a törvény erejénél fogva” megszűnik, ha egy lakás a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el”, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozik. Igaz, kötelező volna cserelakást felajánlani, és kártalanítás járna, ha a lakó nem fogadja el, de L. Simon javaslata különbséget tesz a bérleményben lakók, illetve az egyéb bérlők közt. Az életvitelszerűen a lakásban lakók „teljes, feltétlen és azonnali kártalanításra” lennének jogosultak, míg a nem ott élők csak „a bérleti díj háromhavi összegének megfelelő” összegre.

Bár az indoklásban nem szerepel, némi utánajárással ki lehetett következtetni, hogy a javaslat a Várkertre vonatkozik, az érintett pedig cikkünk megjelenése után megkereste a hvg.hu-t.

Évtizedes vita

Mikola Csaba 1972 óta él az Ybl Miklós tér 2. szám alatt, a lakást még a nagyszülei cserélték el egy Kiss János altábornagy utcai, 140 négyzetméteres ingatlanra. Immár több mint tíz éve áll perben-haragban az állammal, amely ki akarja tenni a lakásból. A történet még 1999-ben kezdődött, mikor az első Orbán-kormány elhatározta a budai Vár három romos műemlékének, a Sándor-palotának, az egykori honvéd-főparancsnokságnak és a Várbazárnak a felújítását. Ennek érdekében a Várgondnokság Kht. (ma már Nonprofit Kft.) elkezdte megváltani a Várkerthez tartozó három lakóházban élők bérleti jogait.

Bár konkrét összeget Mikola nem akart mondani, szerinte a lakás bérleti jogáért felajánlott összeg nagyon kevés volt ahhoz képest, hogy a város egyik legjobb ingatlanjáról van szó, amit a saját költségén korszerűsített, de – ellentétben sok más budapesti lakással – az 1990-es években nem vehetett meg. A Várkerthez tartozó három ház lakói közül nem Mikola volt az egyetlen, aki vitatta a felajánlott összeget, de azóta – peres úton vagy megegyezéssel – minden más lakó ügye lezárult, csak ő vár még kártalanításra. „Nem adományt várok, csak azt, ami nekem jár” – mondta a hvg.hu-nak.

A jobb oldalon két ablakot már kicseréltek, a baloldali három ablak mögött van Mikoláék lakása
Fülöp Máté

Az alkudozásból per, illetve perek lettek, majd 2003 májusában a Várgondnokság azzal igyekezett gyorsítani az eljárást, hogy a vezetékek veszélyes állapotára hivatkozva elzárta a testőrpalotában a gázt. Mikoláék – akiknek akkor volt karonülő a gyermekük – őszig kitartottak, de ezután kénytelenek voltak egy másik lakást bérelni, ami anyagilag teljesen leterheli a családot. Az Ybl téri lakást ugyanakkor nem ürítették ki, bútoraik ma is ott vannak, bár ma már az építkezés miatt nem tudnak bejutni a házba, pedig az elmúlt években többször is betörtek.

Időközben Mikola elvesztette az egyik pert, és a bíróság jogerősen kimondta: a nekik felajánlott cserelakás – bár a bérlők nem így gondolták – bizonyos átalakításokkal megfelelő lehet, vagyis költözniük kell. Csakhogy a Várgondnokság mindössze háromnegyed részben volt tulajdonosa a kiszemelt cserelakásnak, egynegyed a kanadai érdekeltségű Foundation Kft.-é volt, amely 2002-ben előszerződést kötött a Várkert felújítására. 2005-re azonban a kerület fideszes polgármestere, Nagy Gábor Tamás megfúrta a 2002-ben még általa is támogatott hasznosítási terveket (a Várkert korábbi, zsákutcába jutott felújítási terveiről a Magyar Narancs közölt cikket 2006-ban).

Patthelyzetben

A sikertelen hasznosítási kísérlet mellékhatásaként a Mikola család, ha akart volna sem tudott volna beköltözni a cserelakásba, hiszen a hoppon maradt Foundation Kft. ehhez nem járult hozzá, majd el is adta a tulajdonrészét egy magánszemélynek, aki be is költözött. Erről a problémáról a Várgondnokság – Mikola szerint szándékosan – elfeledkezett, és ennek ellenére kérte az ítélet végrehajtását. A Budai Központi Kerületi Bíróság viszont észlelte, hogy az ítéletet nem lehet végrehajtani, kérésére pedig a Fővárosi Törvényszék úgy egészítette ki az ítéletet, hogy a két félnek egyszerre kell teljesítenie: Mikoláéknak akkor kell költözniük, ha birtokba vették a cserelakást.

A pereskedéssel párhuzamosan Mikola Csaba igyekezett megegyezni, és ügyvédje segítségével tárgyalni kezdett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. Bár a tárgyalások lassan haladtak (a Mikola által kért és a MNV Zrt. által ajánlott összeg igen messze esett egymástól), egy idő után közeledni kezdtek az álláspontok. Mikola ugyanakkor úgy érezte, hogy nem járnak el vele szemben tisztességesen, folyamatosan megpróbálják hátba szúrni, például megfellebbezték a végrehajtást megszüntető ítéletet, vagy éppen benyújtották a személyre szabott törvénymódosítást, amivel úgy vágnák át a gordiuszi csomót, hogy Mikola Csaba csak háromhavi bérleti díjnak megfelelő kártalanítást kapna.

„Ez egy nagyon fontos, általános törvényjavaslat” – hárította el a személyre szabottság gyanúját L. Simon László, akit hétfőn értünk utol a parlamenti folyosón. A kormánybiztos a hvg.hu érdeklődésére azt állította: nem ismeri Mikola Csabát és az Ybl Miklós tér 2. problémáját, de azt mondta: a további kérdéseinkre csak írásban, a sajtóosztályon keresztül kíván válaszolni. Természetesen elküldtük kérdéseinket a Fidesz sajtóosztályának is, ha megkapjuk, közöljük a válaszokat.

Hirdetés