271 százalékos volt a „kihasználtság” a kecskeméti régi börtönben tavasszal, számolt be a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) az ottani vizsgálódásairól. Az intézet a jogszabályban előírt mozgásteret 81 zárkában 85 ember részére tudta biztosítani, míg 262 fogvatartottnak nem, őket 63 zárkában helyezték el. A börtön I. részlege papír szerint 94 embert fogadhatna be, a Helsinki Bizottság munkatársainak ott jártakor azonban 255 elítéltet zsúfoltak össze.

A bizottság megfigyelőinek becslése alapján a legzsúfoltabb zárkában az egy főre jutó mozgástér közelít a fél négyzetméterhez, ami nyolcada annak, ami alatt a fogva tartás embertelen bánásmódnak minősül az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlata szerint, és hatoda annak, amekkorát a magyar jogszabályi előírás szerint „lehetőleg” biztosítani kell.

A Helsinki Bizottság kifogásolta a még meglévő háromemeletes ágyakat is, valamint azt, hogy húsz zárkában nem volt elkülönített, külön szellőzésű vécé. Ezek megszüntetésére a bv-intézet ígéretet tett. A közlekedési bírságot leülő Tóth Dániel tanár arról írt börtönnaplójában a 444-en, hogy az elkülönített, zárkába nyíló WC-nek, a dohányszagnak és a heti egyszeri fürdésnek köszönhetően „a szagok kisebb intenzitással bár, de kísértetiesen elkezdtek emlékeztetni a hajléktalanok között eltöltött időre”.

A zsúfoltság enyhítésére egyelőre nincs megoldás

A napló hűen mutatja be a benti viszonyokat, mondta a hvg.hu-nak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság Rendvédelem és emberi jogok programjának vezetője, aki szerint a zsúfoltság enyhítésére az új kódex sem kínál megoldást. Márpedig az egy rabra jutó négyzetméternorma, a fogva tartás körülményei miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága többször elmarasztalta Magyarországot.

Túry Gergely

Érdekes, hogy míg a merülőforraló fizetős használata bekerült az új büntetés-végrehajtási kódex tervezetébe, magával a zsúfoltság kérdésével a jogalkotó „csupán” rendeletben foglalkozna. „A törvényjavaslatot nem az emberi fogva tartás minimális feltételeinek igényéhez igazították, véli Tóth, hanem ahhoz az adottsághoz, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek telítettsége150 százalékos. Tehát a kódex megalkotásánál az volt a fontos, hogy ilyen körülmények között mit lehet még betartani. Ezért sem került bele a törvényjavaslatba, hogy mekkora legyen a fogvatartott szabad mozgástere.”

A kapcsolattartási lehetőségek az 1979-es, korábbi bv-törvényhez képest az újban sem romlanak, igaz, „ez kevés ahhoz, hogy a családi kapcsolatok évek alatt ne épüljenek le vagy szűnjenek meg, és hogy a fogvatartott a szabadulás után könnyebben visszailleszkedjen a társadalomba. A kapcsolattartás módozatai között szerepelt az elektronikus levelezés az eredeti verzióban, ami aztán kikerült, így „az olcsóbb és értelmesebb kapcsolattartás csak jutalomként, csak egyes rezsimekben lesz majd elérhető úgy, hogy azokról a törvényjavaslat alapján szinte semmit nem tudunk meg" – mondta a Helsinki Bizottság programvezetője.

Növekvő adminisztráció?

„Azzal egyetértünk, hogy a bv-intézetek amennyire lehet, legyenek önellátóak, hiszen, ha a rabok dolgozhatnak, akkor hasznosan töltik idejüket, pénz keresnek, a büntetés-végrehajtás fenntartása pedig olcsóbbá válik. Azt azonban a történelem során még sehol sem sikerült elérni, hogy a börtönök önfenntartóak legyenek” – hangsúlyozta Tóth Balázs. Szerinte az valóban hozhat valamit a konyhára, ha néhány szolgáltatás fizetőssé válik, de ezek a sarcok egyúttal az adminisztrációt és annak költségét is növelik. A tervezet szerint a fogvatartottaknak fizetniük kell majd a konditerem, a hűtőgép és a vízforraló használatáért, eredetileg televíziót sem nézhettek volna ingyen, ám az végül kikerült a törvényjavaslatból.

 „A sportolás lehetősége az egészség megőrzése miatt fontos lenne, és a hűtő meg a vízforraló manapság nem minősül extra szolgáltatásnak, aminek a büntetés-végrehajtás tartja” – mondta Tóth Balázs. Hozzátette: költségcsökkentést azokkal az eszközökkel érdemes elérni, amelyeket már alkalmaznak. Így érdemes lecserélni az előzetes letartóztatást a házi őrizetre, illetve a szabadságvesztés egy részét a kódexben is tervezett reintegrációs őrizetre, amikor a cél az, hogy felkészítsék a fogvatartottat a visszailleszkedésre.

Tóth Balázs szerint a szigorodó büntetőpolitika része az a felfogás, hogy ha nekik rosszabb, az nekünk jó, pedig ez nem igaz. „A bűncselekményeknek nagyrészt társadalmi okai vannak, olyanok, mint a szociális helyzet vagy a kormányzati politika, és pont azért kellene tenni, hogy a csalódottságból és az elkeseredettségből kialakuló feszültség ne váltson ki normaszegő viselkedést.” A bv-intézetekben fogvatartottak – mintegy 18 500 ember – túlnyomó többsége nem erőszakos bűnöző – hangsúlyozta a Helsinki Bizottság programvezetője –, hanem vagyon elleni bűntetteket elkövető személyek. „A társadalomba való visszailleszkedést pedig azzal segítjük leginkább, ha szabadlábra kerülésük idején nincsenek rosszabb állapotban, mint amikor bekerültek, hiszen ellenkező esetben nagyobb valószínűséggel követnek el újra bűncselekményt. Ez senkinek nem lehet az érdeke.”

Nagyobbak lesznek a fogvatartottak közti különbségek

„Érthetetlen volt számomra, hogy az öcsémnek a Markó utcai bv-ben nem tudták megmondani, hogy a Venyigébe, ahol én voltam, mit lehet a csomagban beküldeni” – hozta fel Tamás, aki tavaly öt hónapot volt előzetesben amiatt, mert a barátnőjénél talált kábítószert neki tulajdonították. „Nem kaptam házirendet sem, csak a többiektől fokozatosan értesültem arról, hogy mik a szokások.” Tamás azon először elcsodálkozott, hogy a konditerem fizetős lesz, majd csak legyintett rá. „Nekem amúgy sem volt esély oda lejutni, mert a Venyigében az úgynevezett biztonsági szintről vitték kondizni azokat a rabokat, akikkel valami balhé volt, hogy ott kitombolhassák magukat.”

A férfi szerint, ha nőnek a fogvatartottak költségei, akkor azok a fogvatartottak, akiket a családjuk nem tud támogatni, még rosszabbul járnak. „Kölcsönkérni odabent nem érdemes, mert előfordul, hogy a dupláját vagy tripláját kell visszaadni, arról nem is beszélve, ha a kölcsönadó megszabja, hogy mi legyen az ellentételezés.” Tamás elmondta, odabent mindenki dolgozni akar, mert jobban telik a nap és pénzt is kereshet, sőt, például nem csak heti egyszer fürödhet, hanem naponta tisztálkodhat. Mivel egy hasműtét miatt nem dolgozhatott, neki nem volt meg ez a lehetősége. Maradt az olvasás, de a választék elmondása szerint nagyon gyenge volt, ezért egymás után olvasta a történelmi regényeket.

Túry Gergely

Jogalkotói elgondolások

A túltelítettséget – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hvg.hu-nak adott tájékoztatása szerint csökkentheti majd az, hogy a büntetés végrehajtásának megkezdésére szóló behívókat a Büntető-végrehajtás Országos Parancsnoksága ütemezi majd. Az új törvényben fő tartalmi elemei között vannak az emberek egyéniségéhez igazodó reintegrációs programok. A sajátos kezelést igénylők részére pedig új, külön részlegek kialakítását szorgalmazzák, ilyen a gyógyító-terápiás, a pszichoszociális, valamint a drogprevenciós részleg. Továbbá kiemeltebb szerepet kap a bv-intézetekben lévő fiatalkorúakkal való törődés – nem meglepő módon –, hogy társadalmi és családi kapcsolataik fennmaradjanak.

A Helsinki Bizottság a tervezetről összességében úgy látja – mint a honlapon megtalálható észrevételekben írták –, hogy az új bv-törvény általánosságokban eleget tesz a nemzetközi előírásoknak és a modern büntetés-végrehajtással szemben támasztott igényeknek, de a részletszabályozások lerontják a remélt kedvező hatást.

Az új börtöntörvényről további részleteket a csütörtökön megjelenő HVG-ben olvashat!