Az eljárás időtartama január elsejétől 30 napról 21 napra csökken, és főszabállyá válik, hogy kérelem esetén a határidő elmulasztása beleegyezést jelent - mondta Szabó Erika államtitkár az expozéjában.   

További módosítás, hogy családi pótlék, vagy TAJ-kártya kérelem esetén a kormányablaknál elég lesz egy példányban benyújtani a kérelmeket, és egyszerűbbé válnak a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos szabályok is, mivel az európai gazdasági térség országainál vélelmezni kell a viszonosság fennállását.

Ha elfogadják, a hatóságok csak akkor adhatnak ki bizonyítványt, ha ezt a hatáskört a jogszabály megteremti számára, vagy olyan eljáráshoz kapcsolódik az igény, amelyben az adott hatóság jogosult eljárni. Az önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírság összege magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer forint, jogi személyeknél pedig maximum 2 millió forint lehet.

A járási hivatalvezetőkkel szemben Szabó Erika elmondása szerint a fegyelmi eljárást jelenleg a KIM folytatja le, de nem minden esetben indokolt a miniszter közreműködése, ezért a jövőben a kormánymegbízottak végzik az eljárást, hivatalvesztésnél pedig ők tesznek javaslatot a minisztérium vezetőjének.

Szabó Erika ismertetése szerint ha bűncselekmény miatt rongálódik meg, vagy veszik el a személyi igazolvány, akkor azt illetékmentesen pótolhatják, de az eredeti kártya érvényességével és adattartalmával. Az anyakönyvi kivonat pozitív döntés esetén már a legközelebbi anyakönyvvezetőnél is átvehető lesz.

A parlamenti vitában a fideszes Vitányi István azt mondta, hogy a szolgáltatások kiterjesztéséről szóló szabályok pontosítását tartalmazza a javaslat, ez a lépés az ügyfélbarát közigazgatás kialakítását szolgálja, emellett egyszerűbbek lesznek az eljárások, emelkedik a szolgáltatás színvonala.

Hozzátette, kényelmesebb lesz az ügyintézés és az egyablakos ügyintézés érdekében többcsatornás ügyfélrendszert alakítanak ki, amelyben telefonon, vagy személyesen is lehet majd ügyeket intézni.

Lamperth Mónika viszont azzal kezdte felszólalását, hogy jelezte, a célkitűzésekkel maradéktalanul egyetért a szocialista párt, ugyanakkor nézetbeli különbségek vannak köztük és a kormányoldal között az átalakítással kapcsolatban. Hozzátette, a jobb minőségben nem látja igazoltnak a paradigmaváltást, amely végbe ment, és amely egy a 90-es években született közmegegyezést írt felül. Ugyanakkor azt gondolja, hogy lehet hozadéka ennek a rendszenek - mondta.

A volt belügyi, majd önkormányzati miniszter arról is beszélt, hogy egyes adatok szerint az okmányirodákban tumultus van, a kormányablakoknál viszont ehhez képest jóval kevesebb ügyfél jelenik meg. Adatai szerint az okmányirodákban 8,5 millió, a kormányablakoknál 358 ezer volt az ügyfélszám.

Staudt Gábor, Jobbik részéről a felszólalásában arról beszélt, hogy az elektronizálás és az ügyintézés összevonása "nem egy rossz irány", de a megvalósítás kérdéses. Szerinte a jegyzőkkel szemben a járási hivatalok előtérbe kerülésével csökkenhetnek a visszaélések és az egyéniesített döntések aránya, amely eddig a Jobbik szerint a jegyzői poszt sajátossága volt. Üdvözölte, hogy az ellopott személyi okmányok pótlását a jövőben az állam átvállalja.

Fülöp István, a Fidesz soraiból azt mondta, hogy a járási hivatalok folyamatosan arra törekednek, hogy a kitűzött célokat minél hatékonyabban és gyorsabban valósítsák meg, ezt szolgálja az országosan kiépült ügysegédi rendszer is. Márciustól a járási hivatalok hatásköre az állampolgársági kérelmek átvétele és továbbítása - hangsúlyozta.

Kovács Zoltán arról beszélt, hogy a jogszabály az első lépés afelé, hogy megtörténjen az informatikai és a fizikai kialakítás és működjön a rendszer. A kérdés finanszírozási oldalára áttérve elmondta, hogy az igazgatási és szolgáltatási díjak a kormányhivatalok bevételei lesznek. A politikus emellett előrelépésnek nevezte az ügyintézési határidők rövidítését.

A vita végén Szabó Erika azt mondta, méréseik szerint az ügyfelek 98 százaléka elégedett a kormányablakok működésével, ami a kormány lépéseinek helyességét igazolja.