Hiába nőttek a BKK bevételei az elmúlt években, nem biztos, hogy a budapesti városvezetés megengedheti magának azt a luxust, hogy a tömegközlekedés frontján folytassa a rezsiharcot. Az óvatoskodás azon is látszik, hogy nem mindenki élvezheti a csökkentett árú rezsi örömei, a cafetériaként bérletet adó cégek a régi árat fizethetik, amit még megfejelnek 16 százalék adóval. Bécs példája azt mutatja: az lenne a jó, ha mindenki éves bérletet venne, de ez még a csökkentett áron is több mint százezer forint.
„Amikor azt sem lehet tudni, hogy a BKV a hiteleit mikor tudja törleszteni, amikor nincs fedezete az eszközpark amortizációs költségeinek, és amikor nem képes a cég a 3-as metró tűrhetetlen állapotán javítani, akkor még a felvetés is vicc, hogy ennek a csökkentésnek bármilyen fedezete is lenne” – mondta a hvg.hu-nak Atkári János közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. igazgatója, aki tíz éven át volt Demszky Gábor helyettese, majd Tarlós Istvánt segítette pénzügyi tanácsadóként a 2010-es választások után.
Atkári kritikáját a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki döntése váltotta ki, amely alapján jövőre nagyjából 10 százalékkal csökkennek a tömegközlekedési bérletek árai. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapja a döntést „Rezsicsökkentés a budapesti tömegközlekedésben” szlogennel hirdeti, ami egyértelműen árulkodik arról, hogy a döntés mögött leginkább politikai megfontolások állnak: a 2014-es választások előtt a főváros vezetése sem maradhatott le az Országgyűlés mögött a rezsiharcban.
A BKK szerint – ezt idézte csütörtökön Németh Szilárd képviselő, a Fidesz rezsicsökkentési biztosa – a bérletárak csökkentését az teszi lehetővé, hogy az elmúlt három évben jelentősen nőttek a jegybevételek, idén már 56 milliárd forintra számítanak. A jegybevétel ugyanakkor hagyományosan csak kisebb részét fedezi a tömegközlekedés költségeinek, a többit a fővárosi önkormányzatnak, illetve az államnak kell állnia, de utóbbi az elmúlt években látványosan elkezdett kivonulni ebből: az idei büdzsében és a jövő évi költségvetés tervezetében is mindössze 10 milliárd forint van elkülönítve erre a célra, miközben néhány éve még 32 milliárd volt.
Mennyibe fog ez nekünk kerülni?
Az eredeti javaslat csak a nyugdíjasokra vonatkozott, állítólag azért, mert egyre kevesebb ilyen bérlet fogyott. A javaslat kiterjesztését a hvg.hu információi szerint egyetlen éjszaka alatt döntötték el. Háttérszámításokat az általunk megkérdezett városházi politikusok nem láttak, a hvg.hu kérdéseire pedig a városháza egyelőre nem válaszolt. Ellenzéki képviselők durva becslések szerint az 56 milliárdos bevételből 5,6 milliárd eshet ki a rezsicsökkentéssel, amit részben kompenzálhat, hogy csökkenhet a bliccelők száma, így talán 3-3,5 milliárd forinttal lesz kevesebb bevétele a BKK-nak. Ez ugyan budapesti léptékekkel nem tűnik nagy összegnek, de a főváros általában is jóval kevesebb központi forrásra számíthat, mint korábban.
Városházi forrásból ugyanakkor úgy tudjuk, nagyjából 2,5 milliárd forint lenne a kiesés, ha az olcsóbb ár ellenére sem fogyna több bérlet. Ez annak köszönhető, hogy a csökkentés csak a magánszemélyekre vonatkozik, a béren kívüli juttatásként bérletet adó cégekre vagy intézményekre nem. A városházán állítólag úgy számolnak, 1-2 milliárd forint lehet a kiesés, de ha felpörög a bérletértékesítés, akár egymilliárd alá is mehet. A budapesti tömegközlekedés finanszírozási igénye egyébként 80 milliárd forint, amiből a kormány 10 milliárdot áll, a főváros idén 47 milliárdot adott, ha jövőre is lesz ennyi pénze, akkor 23, rezsicsökkentéssel együtt 24 milliárdot kell valahonnan előteremteni.
A főváros alapvetően nem szorulna támogatásra, ha nem vonnák el a bevételeit – mondta a hvg.hu-nak Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. Szerinte eddig minden kormány élt azzal a lehetőséggel, hogy a kelleténél több forrást vont el az önkormányzatoktól, amelyek így kénytelenek folyamatosan pluszpénzért kilincselni. Ez történt az elmúlt években is: lecsökkentették a tömegközlekedés költségvetési támogatását, de aztán különböző jogcímeken és feltételekkel mégis adtak kisebb-nagyobb összegeket, hogy ne dőljön össze a rendszer.
Tarlós István ugyan „2-3 havonta bejelenti, hogy megállapodott a kormánnyal” – mondta Atkári –, de valójában eddig még nem született olyan megállapodás, ami fenntartható módon megoldaná a tömegközlekedés finanszírozását. Az egykori tanácsadó szerint a BKV-nak csak a működésből eredő közvetlen pénzforgalmi hiánya (a szolgáltatások jelenlegi szintjének fenntartásához és a fejlesztéséhez szükséges pénz nélkül) bőven meghaladja azt a 4-5 milliárd forintot, amivel több lett a jegybevétel. Mivel nem látható a BKV finanszírozási problémáinak a megoldása, Atkári szerint minden bevételcsökkentés felelőtlenség, csak a választásokra tekintettel hozott politikai döntés.
Bécs felé, félúton
Dorner szerint ugyanakkor a bérletárcsökkentés minden problémája ellenére mégis egyfajta előrelépés. Eredetileg a főváros csak a nyugdíjasbérletek árát akarta csökkenteni, majd az utolsó pillanatban – állítólag a VEKE kritikáinak hatására is – terjesztette azt ki minden bérlettípusra. Az egyesület régóta szorgalmazza, hogy hozzá kell nyúlni a bérletárakhoz, ösztönözve, hogy minél többen vegyenek éves bérletet. Ez ugyanis javítja a cég likviditási helyzetét: tervezhető módon, év elején befolyna egy nagyobb összeg a cég számlájára, ami jelentősen megkönnyítené a gazdálkodást (emellett a jegyre nincs állami árkiegészítés, a nyugdíjas- és diákbérletre viszont van – a szerk.).
Bécsben tavaly május 1-től csökkentették az éves bérlet árát 449 euróról 365 euróra, vagyis napi egy euróért lehet használni a rendszert. Mivel egy havibérlet 47 euróba kerül, az egy utazásra jogosító jegy pedig 2 euróba, a bécsieket a rendszer arra ösztönzi, hogy éves bérletet vegyenek – a VEKE által idézett adatok szerint sikeresen: ma már 476 ezer bécsi polgárnak, a lakosság egyharmadának van éves bérlete. (Bécsben ugyanakkor a fizető utasok érdekeire hivatkozva 70-ről 100 euróra emelték a bliccelés miatt fizetendő bírságot, de ez is csak akkor érvényes, ha három napon belül befizetik.)
Jelenleg Budapesten 126 ezer forintba kerül egy éves bérlet, ami drágább, mint a nagyjából 110 ezer forintnak megfelelő összegbe kerülő bécsi bérlet. A csütörtöki döntés alapján Budapesten jövőre 114 ezer forint lesz az éves bérlet, vagyis nagyjából egy szintre kerül a két főváros. A bécsi tarifareform viszont annyiban különbözött a budapesti árcsökkentéstől, hogy ott nem változott a nyugdíjasbérlet ára (évi 224 euró, ha egyben kifizeti valaki), míg nálunk mindenféle bérletre alkalmazzák a nagyjából tízszázalékos csökkentést.
A budapesti árcsökkentésnek Dorner szerint az az egyik legnagyobb szépséghibája, hogy csak a magánszemélyekre vonatkozik, a dolgozóknak cafetériaként bérletet adó cégekre nem, azok a régi árat lesznek kénytelenek fizetni. Az igazán nagy dobás az lenne, ha 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja) nélkül lehetne bérletet adni juttatásként a dolgozóknak – mondta Dorner, aki szerint ezzel jelentősen nőhetne az éves bérletek eladása. A cafetériaként adott bérletek ma kettős adóztatás alá esnek, hiszen egyrészt az szja-t kell kifizetni utánuk, másrészt minden bérlet árába be van építve 27 százalék áfa. Ennek csökkentése természetesen nem fővárosi hatáskör, hanem a kormánynak és a parlamentnek kellene dönteni róla.
