Az egyik oldalon a gyerekeket tovább nevelő, sokszor évek óta háztartásbeliként funkcionáló feleségek, akik nehezen engednek az addig életszínvonalukból. A virtuális ring másik sarkában exférjek, akik a több százezres tartásdíjat nyögik, már ha nem akarták vagy nem tudták eltitkolni a vagyonukat. És mindezt végig asszisztálják a családjogászok, akik szerint a rejtett asszonytartás bevett gyakorlat.
„Ott álltunk a kivétel nélkül mindig nőkből álló bíróságok előtt, én, a jól kereső, nagydarab, kopasz férfi, és a szegény, törékeny anyuka, aki a négy gyereket neveli. Esélyem sem volt, a fél fizetésem levonva, és szevasz” – mondta a hvg.hu-nak László, aki több mint tíz éve fizet havonta több százezer forintos tartásdíjat gyerekei – és volt felesége – eltartására.
A középkorú férfi családja 2000-ben bomlott fel, de közel 11 éven keresztül ment köztük a pereskedés gyerekelhelyezés miatt. „Látom, hány elvált kolléganőm van nehéz anyagi helyzetben. De a másik oldal is létezik: a feleségem egy évtizeden keresztül élt abból, amit én tartás címén a gyerekek után adtam. Néha ugyan ügynökösködött, vagy belefogott ebbe-abba, de csak úgy hobbiból” – mondta a férfi, aki a téma érzékenysége miatt kérte teljes nevének mellőzését.
Mivel pénzügyi területen dolgozik, a fizetése jelentős részét az üzleti célokhoz kötött prémiumok teszik ki, a százalékos tartásdíjat ebből is vonták. „Hiába szakadok szét, hogy többet teljesítsek. Pedig nyilván úgyis adnék belőle a gyerekeimnek, mint ahogy a tartásdíj mellett is én veszek nekik egy csomó mindent. Ha a feleségem nem ezt éli fel az évek alatt, akkor lenne tartalékuk, és most, hogy a gyerekek felnőttek, nem megint tőlem várnák, hogy segítsek valahogy lakást venni” – mondta. Állítása szerint így éves szinten minimum 3-4, de olykor akár 7 millió forint ment volt feleségének számlájára – letiltással. „Már ez mennyire megalázó bent a cégnél, vezető beosztásban. Úgy, hogy az elköltözésem után magamtól is fizettem” – tette hozzá.
A hvg.hu-nak több családjoggal foglalkozó ügyvéd is megerősítette, hogy a gyerektartásnak álcázott asszonytartás kiirthatatlanul létezik, és az utóbbi években a magasabb bérek, külföldi munkavállalások sok esetben komoly jövedelmi szintre emelték a volt házastársnak járó apanázst. Illés Blanka ügyvéd szerint korábban egységesebb volt a bírósági gyakorlat: a törvény alapján gyermekenként az apa keresetének 15-25 százaléka járt tartásdíjként, ezen belül 20 százalék volt az általános, de felső limitként – tehát mondjuk három gyerek esetén is – legfeljebb a fizetés 50 százalékát lehetett erre a célra megítélni. „Az utóbbi években már nem szembecsukva adott százalékot ítélnek meg, hanem a statisztikai adatok alapján azt veszik alapul, ténylegesen mennyit kell költeni egy gyerek felnevelésére, ez jelenleg 62 321 forint havonta” – magyarázta.
Külföldön van megoldás
Csakhogy akkor is ennyi, ha az elvált apa kifejezetten magas jövedelemmel rendelkezik, ezért a feleségek megpróbálnak ezt az összeget jóval meghaladó tartásdíjat tartalmazó közös megállapodásra jutni. „Az elmúlt egy-két évben egyre többször sikerül elérni gyermekenként 100-150 ezer forintos tartásdíjat is. A praxisomban a legmagasabb tartásdíjat egy jogász fizette, ráadásul önként: havonta 800 ezer forintot csak azért, hogy a volt felesége ezután is otthon lehessen a három gyerekkel. Általában próbálom lebeszélni az ügyfeleimet arról, hogy a család felbomlása miatti bűntudatból túlvállalják magukat” – jegyezte meg.
Váláskor a szülők szabadon megállapodhatnak a tartásdíj összegében, ha nem tudnak egyezséget kötni, akkor dönt a bíróság. A gyerektartás mértékénél figyelembe kell venni a gyermek tényleges szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait, a további eltartott gyerekeket, és azt, ha esetleg a gyereknek is van saját jövedelme.
A családjoggal foglalkozó ügyvéd szerint a bírói gyakorlat egységes abban, hogy a gyerektartás nem szolgálhatja a felhalmozást, az anyának ezt a gyerekre kell költenie, de ezt nem nehéz kijátszani. „Hoznak egy csomó számlát, és utána senki nem ellenőrzi, hogy tényleg jár-e nyelvet tanulni, teniszezni vagy elment-e az osztállyal a külföldi kirándulásra” – mondta Illés Blanka. „Sok jól szituált családban a feleség a válást megelőzően sem dolgozott, vagy legfeljebb valami kiegészítő- vagy félállása van, és úgy gondolja, hogy a korábbi életszínvonal továbbra is jár neki. Abban az esetben lenne is alapja a férj későbbi támogatásának, ha közösen alakították így, az asszony nyújtotta a hátteret, nevelte a gyerekeket mondjuk 10-15 éven át, és nem is nagyon tudna ennyi kiesett idő után egykönnyen elhelyezkedni, miközben a férje szép karriert futott be” – magyarázta. Ennek ellenére a magyar bíróságok gyakorlatilag soha nem ítélnek meg asszonytartást, ezért is próbálnak harcolni legalább a gyerektartás feltornázásáért a nők. „Nincs kultúrája ennek Magyarországon, míg Franciaországban vagy Belgiumban ilyen esetben egy reális összegről induló, de folyamatosan csökkenő juttatást kap férjétől az elvált feleség, hogy fokozatosan vissza tudjon illeszkedni a munka világába” – mondta.
"Túl sokat nem akarok adni, mert akkor nem lesz motiválva a munkakeresésre” – írta egy válásban lévő apa egy olyan internetes fórumon, ahol hasonló cipőben járó szülők egész virtuális közössége lamentált azon, mennyi tartásdíj jár a gyerekeket „természetben tovább nevelő” másik félnek. Abban, hogy a tartásdíj ellustítja az egykori élettársat, többségében egyetértettek a fórumlátogatók, és az is nyílt téma, hogyan próbálnak sokan kibújni a fizetési kötelezettség alól. Egy munkája miatt névtelenül nyilatkozó magánnyomozó a hvg.hu-nak tömören annyit mondott: számtalan vagyonkutatást végeznek, és feltételezhetően ezek jelentős részét valószínűleg családon belüli vagyoni vitákban használják fel. „Nyelvet keresünk a munkahelyen, aki beszél, megfigyeljük, hogy kiderüljön, valójában mennyit keres, hogyan él. Azt viszont nem kérdezzük, hogy ezeket az adatokat később mire használja a megbízó” – mondta.
Két gyerekre havi tízezer
„Ahogy megindul a válóper, valóban mind a két oldal sakkozik: a gyerekeket rendszerint tovább nevelő feleség minél több pénzt akar kihajtani volt férjéből, aki pedig mindent megtesz, hogy eltitkolja a vagyonát: az addigi akár többmilliós fizetés helyett hirtelen minimálbéren bejelentett alkalmazott lesz, a cégeit eladja, az ingatlanokat elajándékozza. Ennek nincs jogi akadálya, illetve a másik fél nem tudja bizonyítani, hogy mindez szándékos, így tehetetlenül végignézi” – mondta Volni Emese ügyvéd, aki gyakran találkozik munkája során irreális gyerektartási igényekkel is. „Általában ezt a gyerekre fogják, hogy szegény úgyis szenved, legalább legyen meg mindene, pedig sokszor valójában a nők nem akarják alább adni az igényeiket az addig megszokottnál” – tette hozzá az ügyvéd. Ezért ha például egy vegyes házasság bomlik fel, amire egyre több példa van, a magyar fél inkább külföldi exének hazájában indít eljárást a tartásdíj miatt, mert ott sokkal magasabb összeget tud kiharcolni. „Nálunk a bíróságok nem ítélnek meg kiugróan magas gyerektartást, ezt inkább a felek közti megállapodásban lehet elérni. Sok férfi pedig belemegy a válás érdekében, vagy hogy a feleség inkább ne firtassa tovább az anyagi ügyeit” – magyarázta.
A skála széles, az ügyvéd praxisában van olyan asszony, aki két gyerek után mindössze 10 ezer forintot kap, mert férje – szerinte csak papíron – alkalmi munkákból tengődő munkanélküli. Ezzel szemben egy magyar feleség havi 2000 dolláros (vagyis közel félmillió forintos) járandóságot perelt ki közös kisfiuk ellátására amerikai exférjétől. Az ügyvéd szerint érdemes lenne nálunk is bevezetni azt a más országokban létező lehetőséget, hogy a gyerek tényleges szükségleteit meghaladó összeget az apa egy lekötött betétszámlára teszi be. Így ha felnő, van miből elindulnia, és nincs éveken át tartó vita amiatt, hogy anyuka magára költené a pluszpénzt.
Felezést javasolnak az elvált apák
„Ha jogilag lehetőséget teremtünk arra, hogy valaki kihasználja a másikat, akkor az élni fog vele” – foglalta össze sommásan a gyerektartással kapcsolatos tapasztalatait Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Szerinte ugyanis a jelenlegi törvényi szabályozás „az elvált apákra és így valójában a gyermekeikre nézve kifejezetten hátrányos”. „Sajnos, hiába tettünk javaslatokat az új polgári törvénykönyv előkészítése során. A gyerektartással alapvető gond például, hogy a gyakorlatban továbbra is az apa fizetésének százalékában határozzák meg, ahelyett, hogy a gyerek reális szükségleteihez igazított, határozott összeg lenne” – mondta az egyesületi elnök. Ezért a bevett, gyerekenként a fizetés 20 százalékát kitevő tartásdíj helyett ennek a felét tartaná megfelelőnek, ugyanis szerinte akkor sem jut több erre, amikor együtt élnek. „A házasság vagy élettársi kapcsolat alatt is mindkét félnek gondoskodnia kell a gyerekről, ehhez jönnek még hozzá az állami juttatások. Ha a KSH fogyasztási egység számításaiból indulunk ki, hogy a háztartásokban mennyit fordítanak egy gyerekre, ebből levonjuk a családi pótlékot, és megfelezzük a két szülő között, akkor kijön, hogy ehhez elég lenne a bér 10 százalékának megfelelő tartásdíj” – magyarázta Hegedűs István, aki szerint gyakran tapasztalják, hogy egy jóval nagyobb tartásdíjjal az apa burkoltan feleségtartást fizet.
„Az az elv, hogy a gyerek lehetőleg ugyanolyan életszínvonalon éljen továbbra is, nem elvárható, hiszen megváltozott a helyzet, ilyenkor rendszerint egy, sokszor még hitellel is terhelt lakásból kell kettőt csinálni, felépíteni új életeket. És ha az apa később új kapcsolatban él, az ebből származó gyerek sem szenvedhet hátrányt a korábban kirótt tartásdíj miatt – mondta. A szervezet családjogi javaslatába emellett az is bekerült, hogy a 18. életévét betöltött, nagykorú gyerek esetén a felsőfokú tanulmányok idejére még neki járó tartásdíjat közvetlenül neki adhassák, ne az anyának.
„Több olyan apuka is fordult hozzánk segítségért, aki korábban kifejezetten jól keresett, csak közben elvesztette az állását, a feleség pedig több millió forintot követel tőle. Volt, aki a végkielégítéséből fizetett gyakorlatilag előre, mégis megjelent nála a végrehajtó a neje beadványára. Pedig korábban is jóval 100 ezer feletti összeget fizetett havonta, sőt még közben is adott pénzt a gyermekek ellátására. Egy ilyen lépéssel a férfi munkakeresése még nehezebbé válik, hiszen közölnie kell, letiltják a bérének egy részét, mint egy bűnözőnek” – mondta Hegedűs István, megjegyezve, hogy az egyesületükhöz fordulók 30 százaléka nő, így „nem a nőellenesség beszél” belőlük.
