A tanév kezdetén ismert adathoz képest közel a duplájára nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyek végleges, kinevezett igazgató nélkül működnek – derült ki abból a listából, amelyet több mint egy hónap várakoz(tat)ás után sikerült megszereznie a hvg.hu-nak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI). Augusztus végén ugyanis annyit lehetett tudni, hogy az iskolák januári állami irányítás alá vonása óta először megpályáztatott igazgatói posztok közül 95 maradt üresen, ezek az intézmények megbízott vezetővel vágtak neki az interregnum időszakának.

Már a pályáztatás során egymást érték a cikitől a jogilag aggályos jelzővel illethető esetek, majd szeptemberben kiakadt szülőktől érkeztek jelzések arról, hogy döcögve indult a tanév, mert a megbízott igazgató nehezen birkózik meg a pozícióval együtt rá szakadt kihívásokkal. Egy alföldi iskolában tanuló gyerek édesanyja részletesen beszámolt arról, miként csapódik le mindez az iskolai mindennapokban: náluk majd egy hónapig egyfolytában  B-hét volt, mert képtelenek voltak két eltérő órarendet összeállítani, megszüntettek népszerű szakköröket, idegesek a tanárok, ami átterjedt a diákokra és a szülőkre is.

Ezután kerestük meg az EMMI-t azzal, hogy tudni szeretnénk, mégis hány iskolában nincs állandó vezető, és ez szerintük is jár-e fennakadásokkal. A minisztériumi sajtóosztály hamar megküldte megnyugtató válaszát, miszerint „ezekben az iskolákban a helyettes vagy megbízott vezeti az iskolát, így a vezetői feladatok magas színvonalú ellátása teljes mértékben biztosított”, de többszöri kérés-ígérgetés kör megfutása után sem adták ki az érintett közoktatási intézményeknek listáját.

Nemzeti tanévet nyit Hoffmann Rózsa

Túry Gergely

Azt gondoltuk, ilyen információknak a tárcánál vagy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) eleve meg kell lenniük, végül viszont – állításuk szerint - több mint egy hónapig dolgoztak az október végén megküldött listán. Ebben ugyanakkor 192 intézmény szerepel, vegyesen általános iskolák, gimnáziumok, művészeti iskolák és szakiskolák. Számításaink szerint 23 fővárosi intézmény működik jelenleg kinevezett vezető nélkül, de egészen kis települések is megtalálhatók a listán, amelybe itt beleolvashat.

Mindegyiknél feltüntették azt is, mi az oka az igazgatónélküliségnek. Harminckét helyen „átszervezés miatt kell helyettesítés”, ami a minisztérium szerint a megyei fejlesztési tervek alapján történő intézményátalakításokat fedi. A többi helyen viszont valamilyen pályáztatással összefüggő ok miatt nincs végleges szakmai vezető, így 66 helyen az a megjegyzés szerepel, hogy „munkáltatói döntés alapján eredménytelen” , vagyis a központilag irányító Kliknek merült fel valamilyen – nem pontosított  - kifogása az indulókkal szemben. Több mint harminc suliban még pályázó sem volt, míg több mint ötven intézményben „nem megfelelő végzettség” miatt nem tudtak győztest hirdetni.

Az ideiglenesség-fíling kihat a diákokra

„Aki egy évre vezető, az mindenképpen ex lex állapotban van, és ez bizonytalanságot szül. Sőt, az is lehet, hogy nem is akart igazgató lenni, ezért nem pályázott, majd mégis kijelölték. Az ideiglenességet érzi a tantestület, és így rajta keresztül óhatatlanul a gyerek is ” – mondta a hvg.hu-nak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki meglepődött azon, hogy „így felgyarapodott” a kinevezett igazgató nélkül működő iskolák száma.

A minisztérium szerint az ideiglenesen megbízott igazgatók „a pályázat eredményes elbírálásáig, legfeljebb egy évig” irányítják majd a rájuk bízott iskolákat, az új pályáztatás „várhatóan nyár elején zárul majd, így az új tanévre lesz csak új igazgató. Galló Istvánné szerint nem csoda, hogy tavaszig várnak az újabb körrel, hiszen nem akarnak megint bonyodalmakat tanév közben. Szerinte ugyanis az iskolák tantestületét jelentősen „felbolygatta, hogy ki vezeti majd őket a következő öt évben, főleg, amikor külsős jelöltek is ringbe szálltak a posztért, hiszen aggódtak, kit ültetnek a nyakukra”.

„Amíg az önkormányzatok voltak a fenntartók, a képviselőtestület döntött a jelöltekről, és így vitathatatlanul politikai alkuk is szerepet játszottak a kiválasztásoknál. Ugyanakkor a gyakorlatban nem nagyon mentek szembe a tantestület és a szülői munkaközösség véleményével, és ezzel mégis érvényesültek a szakmai szempontok” – mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint érthető, hogy sok iskolában most csalódottak, amiért hiába támogatták egy szerintük alkalmas jelölt pályázatát, nem számított a véleményük.

Végrehajtó kerestetik?

„Teljesen megváltozott a közoktatási vezető szerepköre: olyanokra van szükség, akik gondolkodás nélkül végrehajtják, illetve a kollégákkal végrehajtatják a központi utasításokat, és hitet tesznek az új közoktatási rendszer mellett. Aki pályázik, ezt a szerepet vállalja - kérdés, hogy milyen perspektíva így vezetőnek lenni” – tette fel a kérdést Galló Istvánné, aki szerint ráadásul az is ront a hangulaton, hogy az igazgató többé nem tudja „megvédeni” a tantestület tagjait. „Többé nem az igazgatónál, hanem a Kliknél van a kinevezés és a munkaviszony megszüntetésének a joga. A tanárok pedig féltik az állásukat, és inkább nem lázadnak” – tette hozzá.

Egy névtelenséget kérő oktatási forrásunk úgy fogalmazott, hogy valóságos „intézkedési stop” van az iskolákban, és nem csak ott, ahol átmeneti mandátummal irányít az igazgató. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Mendrey László ezt kérdésünkre megerősítette, és költői túlzásnak nevezte a minisztérium érvelését, miszerint a megbízott igazgatók is gond nélkül működtetik az iskolákat. „A megbízott igazgatók nagyjából 80 százaléka szeretett volna igazgató lenni, csak nem pályázott, vagy nem nevezték ki, ez már feszültségforrás. Sok helyen meg olyan igazgatót kaptak véglegesen, 5 évre, akit se a tantestület, se a szülői munkaközösség nem támogatott. Érthetően itt sem jobb a hangulat. Az új rendszerben a kézből etetés működik, sok igazgató úgy működik, mint egy zsoldos, a fenntartó igényének akar megfelelni”.