Bár a kiszállításért felelős könyvtárellátó és a minisztérium sikerről beszél, több olvasónk gyerekének iskolájába a mai napig nem érkezett meg az összes tankönyv, a tanárok és a gyerekek pedig saját zsebből, vagy a tankönyvek cserélgetésével igyekeznek megoldani a hiányt. A Kello valószínűleg a kiszállítás trükkös módja miatt beszélhet 90 százalék feletti kiszállítási arányról. Az iskolák ellátottságáról eközben lehetetlen megbízható adatokat szerezni, a tankönyvellátásért felelős állami cég ügyfélszolgálatánál fel sem veszik a telefont.
„A pécsi Kereskedelmi Szakközépiskolában tanulok, 10. osztályban. Egyetlen könyvem sem jött még meg, és eléggé felháborítónak találom, hiszen hamarosan félév van és még egy könyvem sincs. Meg tudom oldani a könyvtár által, de én úgy gondolom, hogy ha a szüleim kifizetik a drága könyveket, ne 2-3 hónap után jöjjön meg” – számolt be egy olvasónk az után, hogy a hvg.hu Facebook-oldalán arra buzdítottuk olvasóinkat, hogy írják meg, valóban olyan sikeres-e az államosított tankönyvellátás, mint ahogy a Köznevelésért Felelős Államtitkárság és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) állítja. Szerintük ugyanis a tankönyvek nagy része időben megérkezett, csak apróbb korrekciókat kellett végrehajtani, ami mára sikerült is. Olvasóink merőben más tapasztalatokról számoltak be.
Keddig kellett volna minden könyvnek megérkeznie
Augusztus 27-én a Kello még azt közölte, az összesen megrendelt mintegy 12 millió tankönyv több mint 95 százalékát már kiszállították az iskolákba. Ekkor azt ígérték, iskolakezdésig a fennmaradó intézmények is megkapják a megrendelt kiadványokat. Szeptember 2-án Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a Kello igazgatójával, Arany Tamással együtt tartott sajtótájékoztatót, ahol bejelentette: „az összes tankönyvet kiszállították az iskolákba, több mint 1,2 millió diák átvehette névre szóló tankönyvcsomagját”. A helyettes államtitkár sikertörténetnek nevezte az államosított tankönyvellátást, mint mondta, „az új rendszer egyik előnye, hogy az iskolának nem kellett a pénzzel foglalkoznia, és a szülőknek sem kellett helyben pénzzel fizetnie, hiszen ezt korábban – csekkel vagy utalással – már megtehették”.
Az új rendszer „országosan egységes, átlátható, monitorozható, az emberek folyamatosan tájékozódhattak arról, hogy milyen szinten van az ellátottság” – lelkendezett Arany Tamás, annak ellenére, hogy a Kello közleményein kívül semmilyen módon nem lehet arról hivatalos információt szerezni, hol, mennyi tankönyv hiányzik. Arany a hiányosan megérkező tankönyvcsomagok miatt az iskolákat hibáztatta, „ahol nem a megfelelő rendeléseket adtak le”. A győzelmi jelentés ellenére a kormány nem sokkal később rendeletben kérte Balog Zoltán emberi erőforrás-minisztert „egységes elveken és követelményeken alapuló tankönyvellátó rendszer kialakítására a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében”.
Ekkor azonban még nem indult el a pótrendelések teljesítése, amelyekből, mint később kiderült, nem is kevés volt. Több sajtótermék is beszámolt róla, amit aztán az illetékesek is kénytelenek voltak elismerni, és azt állították, hogy a „mintegy 15 millió tankönyv hét százalékát” érintették ezek a rendelések. A hiányzó tankönyveket elvileg szeptember 15-e és október 15-e között szállították ki – ennek azonban ellentmondott a hvg.hu-nak nyilatkozó számos szülő és pedagógus, akik állítják, a mai nem kaptak meg minden könyvet.
„Vetésforgóban” cserélgetik a könyveket
„Nevelt gyermekem ingyenes tankönyvellátásra jogosult, ezért az iskola biztosította eddig számára a könyveket. Most hatodik osztályba jár, de bizony a történelemtankönyve továbbra is hiányzik. A tanuláshoz társai tankönyvoldalait fénymásoljuk otthon. Az igazgatónő sajnos csak a terjesztő levelét mutathatja meg, miszerint a könyveket később kiszállítják, a tájékoztatást elküldték az illetékeseknek. Azóta több e-mail váltás is történt, hiszen az iskolájában más tankönyvcsomagok is hiányosan érkeztek” – írja egy nyíregyházi olvasónk, hozzátéve, az iskolában jelenleg tanárhiány miatt nem az előírt óraszámban folyik a matematika, informatika és német nyelv oktatása. „Az utóbbi időben a bértábla változtatása még több régóta itt tanító tanárt is pályaelhagyásra motivált” – fogalmazott a szintén pályaelhagyó pedagógus olvasónk.
„Egy tanulni vágyó, 17 éves lány” aláírással azt írta olvasónk: „idén kezdtem el szeptembertől tanulni a német nyelvet és köszönhetően a kedves tankönyvellátónak még nincsen könyvem. Hiába a sok kérés a tanár felé, hogy ne írasson dolgozatot, mégis megteszi, hisz ez a kötelezettsége. Így már a hatodik leckét tanulom könyvmentesen és szó mi szó, nem csak nekem, hanem az osztályom 90 százalékának pocsékul megy. Így akarja az állam azt elvárni tőlünk, hogy egyetemen/főiskolán legyen egy nyelvvizsgánk a diploma megszerzéséhez? Hogy jeles/kitűnő legyen az átlagunk?”
„A kislányom idén kezdte a sulit és pillanatnyilag az a legkisebb gondunk, hogy a 30 fős osztálynak 10 db angol könyve érkezett még csak meg. Vetésforgó rendszerben viszi haza mindig más a könyvet” – számolt be a hvg.hu-nak az egyik olvasónk, aki az egyik budapesti belvárosi általános iskolába járatja kislányát. „Nagyobb baj már inkább az, hogy két első osztály van párhuzamosan és az első hetekben az egyik osztálynak nem volt napközis tanítója, tehát a 6-7 éves gyerekek órákig egyedül voltak a teremben délutánonként és csak időnként nézett rájuk a másik osztály napközise, megvannak-e még. A másik első osztályban pedig több mint egy hete beteg az osztályfőnök és a helyettesítést csak ad hoc jelleggel tudják megoldani, már amikor egyáltalán sikerül. Naponta 1-2 órát biztosan egyedül van az osztály 45 percen keresztül és már alakul a Legyek ura-effektus” – fogalmazott. Mint mondta, emiatt rendszeresen előfordul, hogy 7-8 éves fiúk napi 100 forint „védelmi pénzt” szednek az osztálytársaiktól, folyamatosan „eltűnnek” kisebb értékű holmik, ceruzák, vonalzók, füzetek, sőt ruhák is.
A Kello hallgat
A tankönyvhiány ügyében e-mailben kerestük meg a Kellót, kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ. Hiába próbáltuk felhívni a Kello „tankönyvellátással kapcsolatos kérdések” megválaszolására szolgáló ügyfélszolgálatát is: az ellátó weboldalán található nyolc telefonszám közül egyiken sem vették fel a telefont. (Korábban az Index újságírói is hiába hívogatták hosszasan a Kello ügyfélszolgálatát.) A cikk megjelenéséig az Emmi sem válaszolt levelünkre, amelyben az iskolák tankönyvellátottságáról igényeltünk adatokat.
„Jelenleg nem lehet megbízható adatokat kapni a tankönyvellátottságtól, mivel a Kello információs rendszere nem működik megfelelően” – mondta Radó Sándor oktatáskutató a hvg.hu-nak. Szerinte elképzelhető, hogy a Kello belső nyilvántartásában tényleg az szerepel, hogy mindenhova kiszállították a megfelelős tankönyveket, ez azonban egy rossz eljárásrend miatt nem a valóságot tükrözi: „Mivel a könyveket a posta szállította ki, és az iskolai tankönyvfelelősöknek nem volt lehetőségük azonnal jelezni a Kello felé az esetleges hiányokat, egyes helyeken ráadásul olyan tájékoztatást kaptak a tanárok, hogy nem bonthatják ki a személyre szóló tankönyvcsomagokat.”
| Titkolózó Emmi |
A törvényben meghatározott, 15 napos határidő lejárta ellenére nem válaszolt az Emmi a hvg.hu arra vonatkozó adatkérésére sem, hogy pontosan hány iskola működik igazgató nélkül, és hogy melyek ezek az intézmények. Az év elején olvasóinktól olyan információkat kaptunk, hogy több iskolában nincs kinevezett igazgató, ami súlyos zavarokat okoz az oktatásban, akadályozza például az órarend összeállítását. A minisztérium a témában körülbelül egy hónapja nem ad tájékoztatást.
Szintén nem kaptunk választ arra a hétfőn feltett kérdésre sem, hogy mire költi, vagy költötte a minisztérium azt az 1,3 milliárd forintot, amelyet az Emmi informatikai beruházásokra kapott idén január 8. és szeptember 30-a között. |
Átvételkor a tankönyvfelelősöknek minden esetben alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, hogy átvették az összes igényelt tankönyvet, függetlenül attól, hogy valóban megkaptak-e minden könyvet, különben még a hiányos csomagot sem vehették volna át. A hiányt csak utólag jelezhették a Kello online felületén, ami az időszakban gyakran összeomlott, de maga az ellátó sem tudta időben kezelni a rengeteg beérkező panaszt. „Annak, hogy a Kello információi szerint szinte minden tankönyv eljutott a tanulókhoz, az is lehet az oka, hogy a nyilvántartásában nem jelennek meg a hiányok. Az erről szóló reklamációk csak a panaszok között jelennek meg, amiket viszont a Kellónak nincs elég embere feldolgozni és nyilvántartásba venni” – mondta Radó.
Szemben a korábbi gyakorlattal, amikor az iskolák közvetlenül a kiadóktól rendelték, és velük szállíttatták ki a könyveket (így lehetőséget adva az azonnali korrekcióra), idén a tankönyvek megrendelése és kiszállítása tehát több lépcsőben történt. Az iskolák a Kellónak küldhették el az igényelt könyvek listáját, amelyeket azok megrendeltek a kiadótól, személyre szóló csomagokba rendeztek, majd a postával, vagy alvállalkozókkal kiszállíttatták (a szállítók több helyen diákszövetkezetekkel kötöttek szerződést, és a feladatot diákmunkásokkal végeztették). Mivel a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megalapítása óta az iskolák nem önálló gazdálkodók, a vásárlások pénzügyeit is a Kliken keresztül intézték. Amennyiben a kiszállításkor hiányzott valamelyik tankönyv, a könyveket átvevő iskolai alkalmazottak hiába reklamáltak a kézbesítőnél, ők már kész csomagokat kaptak, így csak a Kellónál tudták jelezni a hiányt, akik nem tudták időben kezelni a panaszáradatot. Így a hiányzó könyveket jó esetben is csak október elején, rosszabb esetben pedig máig sem pótolták.
„Ez a rendszer nemcsak kevésbé hatékony, de még költségesebb is” – mondta Radó Péter. „Korábban is léteztek tankönyvellátók, azonban nem egy magáncégnek volt monopóliuma, hanem több kisebb ellátó versengett, ami leszorította az árakat. Ehhez képest amióta a Kello monopóliumot kapott az államtól, jogszabályban kellett megemelni a tankönyvellátás árrését, hogy a Kello egyáltalán el tudja magát tartani. Ez az iskoláknak és a tankönyvkiadóknak is veszteségeket okoz.”
Gyerekektől kérte kölcsön a tanár a könyvet
Radó szerint egyébként „szinte mindegy, hogy a tankönyvek tizenöt, vagy csak öt százaléka hiányzik-e a tanévkezdésnél, a tanítás rendje már minimális hiány miatt is felborulhat”. Szerinte a gyerekek könyveinek hiányánál is nagyobb problémát okoznak a még nagyobb arányban hiányzó tanári példányok. „Nem egy iskolában előfordul, hogy a tanár saját könyv hiányában nem tud felkészülni az órára, így kénytelen szünetben elkérni az első padban ülő gyerektől a könyvet, és abból készülni két óra között.”
„A hozzám érkező információk arról szólnak, hogy az iskolák jó részében a mai napig hiányosak a tankönyvcsomagok” – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. „Ilyen például az ötödikes magyar nyelvtan-könyv, melyből sokan nem kaptak tanári példányt, ezeket a kollégáknak saját zsebből kellett megvenniük. A tanulók példányai sem érkeztek meg rendben, ugyanabból a könyvből többféle kiadás is forgalomban van – előfordul –, hogy egy osztály tanulói eltérő könyvekből tanulnak.”
Mendrey azt mondta, a szakszervezethez érkező panaszok 10-15 százaléka a tankönyvhiányról szól, egyes iskolákban a gyerekek 15-20 százalékának hiányzott valamelyik könyve. Különösen sokan panaszkodnak a tanári példányok hiányára, de – szemben a Kello állításaival – sok helyen probléma, hogy nem érkeztek meg az utórendeléssel igényelt könyvek, máshol rossz példányokat küldtek ki, összecserélték a rendelt könyveket. Mendrey megerősítette: a legtöbb helyen körülbelül egy hónapot kellett várni a hiányzó tankönyvek pótlására, mivel augusztus végén és szeptember elején rendszeresen összeomlott a Kello elektronikus rendszere.
„Biztos vagyok benne, hogy a Klik vezetői pontosan tudják, mennyire súlyos a helyzet, de ezt nem hozzák nyilvánosságra. Pedig a tapasztalatok alapján minden érintett tisztában van vele, hogy a hivatalos kommunikáció az esetek jórészében valótlan állításokat tartalmaz” – fogalmazott Mendrey.
Még mindig kölcsönkönyvből tanítanak
A kiadótól volt kénytelen könyveket kölcsönözni több iskola – állítja Csorba József, az AIÓ Tankönyvkiadó vezetője. A könyveiket felhasználó iskolákkal aktív szakmai-módszertani kapcsolatuk van. „Több iskolával is aktív szakmai kapcsolatot tartunk fent, és az ilyen egyeztetések során kiderült, hogy több intézménybe még nem érkezett meg az összes tankönyv, ezért ingyen kölcsönadtunk nekik az oktatás megkezdéséhez szükséges példányokat” – mondta. Csorba elmondása szerint az általa meg nem nevezett intézményekbe már az alaprendelések sem érkeztek meg rendben, a tőlük kölcsönző iskolákban minden gyereknek hiányos volt a tankönyvcsomagja. „Ez az egyik iskolában még a mai napig így van, a többi helyről már visszaérkeztek a raktárunkba az iskolákból a könyvtárellátónak nyáron beszállított könyvek.”
Az iskolákban gondot okoztak a tanári példányok: Csorba szerint ezeket a Kello felületén, a tankönyvrendelés időszakában meg sem lehetett rendelni. „Régen a tankönyv-normatívában külön összeget különítettek el az iskolai könyvtárak ellátására, ennek a terhére rendelték meg a tanári példányokat is. Most azonban gyakorlatilag nincs tankönyv-normatíva, teljesen átláthatatlan, mire ad a Klik pénzt, mivel az iskolák nem önálló gazdálkodók. Az ingyenes, és az iskola által rendelt tanári példányokat eddig a terjesztők szállították ki a rendelt kiadványokkal együtt. A könyvtárellátótól a megrendelési időszakban csak a gyerekek számára volt lehetőség rendelni, ingyenes példányok kiszállítását pedig nem is vállalták.”
Miért pont a Kello?
A korábbi rendszer egyébként más módon is biztosította a tanári példányokat: a verseny miatt a nagy kiadók „reklámajándékként” ingyen adták a tanári példányokat is egy-egy adag könyv mellé, erre lassanként minden kiadó rákényszerült. Most azonban a tanári példány intézménye teljes mértékben hiányzik a rendszerből, az pedagógusokra van bízva, hogyan jutnak hozzá. Csorba szerint az új terjesztési rend egyrészt elvágja egymástól a rendelő iskolákat és a kiadókat: a kiadók nem tudhatják, hogy honnan rendelték meg a könyveiket. Másrészt a tanári példányok ingyenes beszerzése érdekében az iskolák rákényszerülnek, hogy a tiltás ellenére felvegyék a kapcsolatot, és adományt kérjenek közvetlenül a kiadóktól.
„Amíg volt verseny a tankönyvellátásban, a Kellóra rendszeresen érkeztek panaszok, hogy nem teljesíti megfelelően a rendeléseket, az egyik legrosszabb ellátó cég hírében állt” – mondta a hvg.hu-nak Radó Péter oktatásszakértő. „Semmilyen szakmai érv nem szólt amellett, hogy pont a Kello kapjon monopóliumot a tankönyvelosztásban. A döntés mögött inkább személyi összefonódások állhatnak: a Kello szakmai igazgatója, Bakos Erika ugyanis Meggyes Tamás fideszes polgármester kabinetfőnöke volt Esztergomban.” A Népszava információja szerint Bakos Erika (aki egyébként Kövér László házelnök testvérének, Kövér Szilárdnak a volt felesége) mellett a Kello munkatársa Takács István, Meggyes korábbi sajtófelelőse volt, valamint Magassy Júlia az esztergomi Fidelitas volt alelnöke is.
