Koltay András: fontos szempont a szólásszabadság kiterjedt védelme
Koltay András, a Médiatanács tagja szerint fontos szempont a szólásszabadság kiterjedt védelme, amelyet a médiajogász a rendszerváltás egyik fontos vívmányának nevezett szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán.
A szólásszabadság és a személyiségi jogok ütközésekor a jog nem tud olyan megoldást adni, amely mind a két szemben álló számára "egyaránt üdvözítő és elfogadható" – mondta Koltay András médiajogász a népfőiskola Keleti Nyitás Kollégiuma hallgatói előtt tartott előadásában. A kiinduló jog az Alaptörvény, amely nem közvetlenül alkalmazott jogszabály, mégis az emberi személyiség számos aspektusát védi, többek között a jó hírnevét, a becsületét, a méltóságát, és biztosítja a szólás és a sajtó szabadságát is – fűzte hozzá.
A szólásszabadság mellett a másik aspektusnak a személyiségi jogok védelmét nevezte, amelyet a szólásszabadság, illetve a média képes megsérteni.
A Médiatanács tagja emlékeztetett az Alkotmánybíróság (Ab) 1994-es meghatározására, amely szerint hatósági személy, hivatalos személy, illetve a közszereplő politikus az, akinek szűkebb személyiségvédelmi jogai vannak, mint a magánszemélyeknek. Hozzátette azonban, hogy ezt az Ab nem tehette kötelezővé a jogalkalmazó bíróságok számára, ez csak egy kiindulópont. Véleménye szerint ezt a joggyakorlat alaposan kibővítette. Úgy fogalmazott: mindenki, aki a nyilvánosság előtt szerepel, közszereplőnek számít és a személyiség védelme eleve csökkentett mértékben tud csak érvényesülni. Koltay András meghatározása szerint valójában nem a személy státusza lényeges, hanem az, hogy mikor lép a nyilvánosság elé. A közszereplés ténye és nem a személy státusza dönti el, hogy ki számít közszereplőnek – tette hozzá.
Emlékeztetett az Ab 1994-es döntésére, amely szétbontotta a személyiséget esetlegesen sértő megnyilvánulásokat tényállításra és véleménynyilvánításra. Utóbbi a közszereplők esetében egyáltalán nem büntethető, legyen akármilyen szélsőséges, bántó, a tényállítások büntethetők akkor, ha hamisak – ismertette. Koltay szerint ez teljes mértékben idegen gondolat, nemcsak a magyar jogrendszertől, hanem általában véve az európai jogrendszerektől is. Ez nem más, mint egy amerikai legfelsőbb bírósági döntés átültetése a magyar jogrendszerbe – mondta, hozzátéve, húsz éve ez a magyar alkotmányos gyakorlat.
