Hivatalosan nem kérte Budapest más országok segítségét az azeri baltás gyilkos tavalyi szabadon engedése után elmérgesedett örmény-magyar viszony rendbetételében – közölte a hvg.hu-val a Külügyminisztérium (KüM). „Ez természetesen nem zárja ki, hogy hazánk ne vetette volna fel a közbenjárás lehetőségét” – ismerte el a tárca, hogy nem hivatalosan mégiscsak másokhoz fordult.

A Külügyminisztériumot azt követően kerestük meg, hogy augusztus végén visszahívták Litvánia budapesti és bakui nagykövetét. A két diplomatát azért mozdították el, mert a nyár folyamán a legnépszerűbb videomegosztó oldalra kikerült két – vélhetően lehallgatott – telefonbeszélgetés. Ezeken a litván diplomaták többek között arról beszélnek, hogy Magyarország a közvetítésüket kérte Örményország felé, mivel Jereván az örmény diáktársát Budapesten meggyilkoló azeri gyilkos elengedése után megszakította diplomáciai kapcsolatait Budapesttel. (Az egyik felvételt azóta törölték, a másik még mindig meghallgatható a Youtube-on.)

„Nem kívánatos”

Az egyik felvételen Artūras Žurauskas bakui nagykövet beszélgetett egy másik külügyi tisztviselővel, illetve egy litván üzletemberrel, a másikon Renatas Juška budapesti nagykövet és a Zenonas Kumetaitis keleti partnerségért felelős főosztályvezető-helyettes beszélgetése hallható (az előbbi törölték).

Juška feltevése szerint a britek sikertelen megkeresése után – a lengyel diplomáciával tett próbálkozással párhuzamosan – tavaly novemberben Magyarország a litvánok diplomáciai közvetítését kérte Jereván felé. A litvánok az azerbajdzsáni kormányzat sajátos túlreagálásait ismerve felmérték, hogy ez a Bakuhoz fűződő viszony megromlásához vezet. Mint a videón 0:15-nél látható, Juška ki is mondja: „egyáltalán nem kívánatos, hogy a magyarok (miatt) bárkivel megrontsák a viszonyt”.

A nagykövet hozzátette, ő az örményeket támogatja, mert „ők keresztények, megszenvedték a sztálini rendszert, amikor megváltoztatták országuk területét éppen úgy, mint ahogy Litvániával történt”. A beszélgetésben az is elhangzik, hogy végül mégis segítettek eljuttatni egy magyar jelzést Örményországba, amiről a magyarok is tudnak, és az ügynek nagyon örülnek, mert az azeri gyilkos elengedése óta befagytak a kapcsolatok.

„Spekulációk”

A Külügyminisztérium hvg.hu-nak küldött válaszlevelében hangsúlyozta, Martonyi János miniszter már 2012. szeptember 12-én elismerte az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt, hogy kérték más országok közvetítését az ügyben.

A tárca idézte a beszámoló jegyzőkönyvét, amelyben az szerepel: a közvetítés kérdése már a svájci külügyminiszter esetében is felmerült. „Én magam a közvetítés szót nem használtam, tudniillik a közvetítés egy formális, diplomáciai értelemben véve vett olyan eljárás, amihez kell két fél és kell egy mindkét fél által elfogadott közvetítő. Mi nem ezt kérjük. Mi azt kérjük – ha úgy tetszik, köznapi értelemben véve lehet ez is közvetítés –, hogy aki tud segíteni, az segítsen. Ha ezek civil szervezetek, örmény közösségek szervezetei, netán bármelyik ország diplomatái vagy kollégái, akkor ők is tudnak segíteni. Mert hiszen senkinek nem érdeke – sem Azerbajdzsánnak, sem Örményországnak, még kevésbé Magyarországnak –, hogy ez a feszültség akár ott, a régióban, a helyszínen, akár köztünk és az örmények között erősödjön” – mondta a bizottság előtt Martonyi.

A felvételek „alapján egyértelmű, hogy Litvánia budapesti nagykövete csupán spekulál arról, hogy magyar részről megkerestük volna a briteket vagy a lengyeleket. Az egész beszélgetés rengeteg spekulációt, feltételezést és mérlegelést tartalmaz, de egyik sem sértő Magyarországra nézve” – közölte a hvg.hu-val a Külügyminisztérium arra a kérdésünkre válaszolva, hogy milyen kérése volt Budapestnek London és Varsó felé, és sikerült-e eredményeket elérni a két ország segítségével.

Ugyanakkor a tárca jelezte a válaszlevelében, hogy a telefonbeszélgetéseket vélhetően nem Magyarországon hallgatták le (Vilnius az orosz titkosszolgálatokat sejti az ügy hátterében – a szerk.). „Érdemes figyelni arra, hogy Litvániában nem a kimenő hívást hallgatták le, hanem annak bejövő oldalát, ez okozott botrányt Vilniusban” – írta a KüM.

Budapest próbálkozik

A minisztérium szerint 2012 óta több erőfeszítés is történt az örmény-magyar kapcsolat javítása érdekében. Példaként említették, hogy 2012. szeptember 7-én Martonyi János miniszter levelet küldött Eduard Nalbandian örmény külügyminiszternek, majd két héttel később újból jelezték: Magyarország szeretné helyreállítani a kapcsolatokat. A KüM felelevenítette, hogy a kárpát-medencei örmény kultúrával foglalkozó rendezvényt 2013. április 5-én Németh Zsolt parlamenti államtitkár nyitotta meg.

A magyar külügy szintén kiemelten kezelte az április 20-i szegedi ünnepséget, ahol a magyar és az örmény katolikus egyház örmény kőkeresztet avatott fel, melyre Jerevánból népes örmény delegáció érkezett, amelyet az örmény Külügyminisztérium utazó nagykövete, Szarkiszján elnök testvére vezetett. A KüM szerint az eseményt levélben üdvözölte Martonyi János.