A jelölt hétfőn délelőtt az alkotmányügyi, majd az emberi jogi bizottságban is a szegények, a "jog alá szorult" rétegek védelmének fontosságát hangsúlyozta. Azt mondta, a "szegények ügyvédjeként" fontos feladata az is, hogy munkáját közérthetően mutassa be a széles nyilvánosság előtt, hiszen ezzel segítheti, hogy a legelesettebb, legkiszolgáltatottabb emberek egyáltalán képesek legyenek megfogalmazni panaszaikat.

Székely László beszélt arról is, hogy megválasztása esetén szeretné javítani az ombudsman alkotmánybírósági indítványainak "találati pontosságát". E tekintetben példaképe Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök, akinek minden beadványa eredményes volt - mondta.

Staudt Gábor jobbikos képviselő felvetette, hogy az ombudsman inkább többször forduljon Alkotmánybírósághoz (Ab), minthogy fontos ügyek sikkadjanak el. Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa az ombudsman indítványainak utóbbi időben megszaporodó alkotmánybírósági elutasítása kapcsán megjegyezte: "nem biztos, hogy a feladónál volt a hiba, lehet hogy a címzettben volt változás", arra célozva ezzel, hogy az utóbbi három évben a kormánypártok eltértek a korábbi gyakorlattól és - kétharmados parlamenti többségükkel élve - ellenzéki támogatás, parlamenti konszenzus nélkül választottak alkotmánybírákat.

Székely László minderre reagálva azt emelte ki: nem arra gondolt, hogy kevesebb indítvánnyal él, hiszen minden alkalommal az Ab-hez fordul majd, amikor indokoltnak látja, de az indítványok eredményességén szeretné fokozni.

A jelölt kifejtette azt is, hogy álláspontja szerint az a felfokozott várakozás, ami az alkotmánybírósági indítványok terén jelenleg az ombudsmannal szemben érzékelhető, átmeneti időszak, aminek javarészt az az oka, hogy a jelenlegi parlamentben politikai okokból az ellenzéki pártok nem tudják azt a törvényben előírt 25 százalékos támogatást biztosítani, ami az ilyen jellegű alkotmánybírósági indítványhoz kell. Ám, ez a helyzet jövőre, a parlamenti választások során változhat, illetve már azzal is oldódott, hogy az ombudsman és az államfő mellett, immár a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is Ab-hoz fordulhat - mutatott rá.

A jelölt ombudsmanként a legkirívóbb alapjogi visszásságoknál nem tartja kizártnak, hogy a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel közösen forduljanak az Ab-hoz.

Székely László elhárította azokat az ellenzéki felvetéseket, melyek szerint fideszes pártkötődésű lenne, mondván, a bős-nagymarosi vízlépcsővel, illetve a polgári törvénykönyv kodifikációjával kapcsolatos kormányzati megbízatásai során is össznemzeti ügyekben járt el. Jelezte, vízlépcsővel kapcsolatos nemzetközi bírósági ítélet végrehajtásának koordinálásánál végzett munkáját minden parlamenti párt támogatta, egy civil jogi kódex pedig nem tekinthető "pártpolitikai projektnek".

Székely László rámutatott arra is, hogy 1996 és 1998 között az akkori szocialista-szabad demokrata kormány delegálta a Matáv felügyelő bizottságába, 1993 és 1996 között pedig különböző politikai színezetű kormányok számára végzett a polgári törvénykönyvvel kapcsolatos munkákat.

A jelölt bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy megválasztása esetén befolyását latba vetve megpróbál többletforrásokat szerezni a közeljövőben megszaporodó feladatokhoz. Ilyen például, hogy 2015-től az ombudsman fogadja teljes körű anonimitás mellett a korrupciós ügyekkel kapcsolatos bejelentéseket, amire szerinte egy fedhetetlen személyekből álló, önálló szervezeti egységet kell majd felállítani a hivatalban. Továbbá az ENSZ kínzás és megalázó bánásmód elleni egyezményének hazai ellenőrzésével kapcsolatos feladatai is lesznek a jövőben az ombudsmannak.

Székely Lászlót az alkotmányügyi bizottságban a kormánypárti képviselők mellett a szocialisták is támogatták, a Jobbik azonban ellene szavazott; az LMP nem vett részt a szavazáson. A napokban a fenntartható fejlődés bizottságának többsége is támogatta az alapvető jogok biztosának jelölt Székely László megválasztását.

Székely László az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, államigazgatási tapasztalatokat szerzett "dunai kormánybiztosként", az új polgári törvénykönyv előkészítésében részt vevő kormányzati megbízottként, valamint évek óta irányítja a Jogi Továbbképző Intézetet.

Szabó Máté jelenlegi ombudsmant a parlament 2007. szeptember 24-én választotta meg hat évre ombudsmannak Sólyom László, akkori köztársasági elnök jelölése nyomán. Szabó Máté hivatalát 2012 eleje, az ombudsmani rendszer egységesítése óta az alapvető jogok biztosaként tölti be, mandátuma szeptember 24-én jár le.

Az ombudsmani törvény húsz éve, 1993-ban született meg, ám csak két évvel később 1995-ben választották meg az első parlamenti biztosokat. Az államfő jelölése nyomán kétharmados parlamenti támogatással megválasztott ombudsman elsődleges feladata az alkotmányos alapjogokkal kapcsolatos visszásságok felderítése, kivizsgálása és a megszüntetésükre irányuló intézkedések kezdeményezése.