A Kúria elnöke hangsúlyozta: a legitimációt az eljárások átláthatósága, a függetlenség, a döntések érthetősége és világos kommunikációja szolgálja. 

Mindezt azzal kapcsolatban fogalmazta meg, hogy hétfőn aláírta a Kúria középtávú intézményi stratégiáját. Mint mondta, a stratégia megalkotásakor abból indultak ki, hogy a tevékenységüket szigorú jogszabályi keretek közt végzik, ezért pontos helyzetértékelés kell ahhoz, hogy jogszabályi parancs vagy tilalom hiányában a bírói aktivitás segítségével fogalmazzák meg a hatékonyságot segítő célokat és munkamódszereket. A vizsgálandók közé sorolta a munkaszervezést, a személyzeti politikát, a köz- és nemzetközi kapcsolatokat. 

Ismertette: az elérni kívánt célokat társadalmi, illetve belső szakmai szempontok szerint határozták meg. Utóbbival kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy jogkérdések tekintetében a megfelelő időben kell érzékelni a problémákat, és az alsóbb fokú bíróságok számára mintaadó módon kell meghozni a döntéseket. Úgy vélte, a Kúriának elsősorban gondolati kereteket kell adnia az alsóbb fokú bírák számára. 

Darák Péter hangsúlyozta: a bírói hatalmi ág nem mechanikus gépezet, tevékenységét az igazságkeresésnek, az emberi konfliktusok és problémák iránti érzékenységnek kell jellemeznie. Hozzátette: minden tevékenységük alapvető mércéje az írott jog.

Felidézte: a jogegység biztosításának feladata eredetileg az ítélőtáblákat is terhelte, két évtizeden át, 1891 és 1911 között a jogegység őreiként is működtek, döntvényalkotási joguk volt. Úgy vélte, az ítélőtábláknak ma is kitüntetett szerepük van a szakmai információcserében, mivel fellebbezési fórumként nagy a rálátásuk egy-egy régió ítélkezési gyakorlatára. Egyedi ügyekben hozott határozataikkal és kollégiumi véleményeikkel orientálják az illetékességi területükön működő alsóbb fokú bíróságokat. Külön szólt arról is, hogy az ítélőtáblák tehermentesítik a legfőbb bírói fórumot, a Kúriát. 

Az utóbbi időben felértékelődött az esetjog szerepe - említette meg. A gazdaság, az Európai Unió, a jogszabályváltozások, az alapjogvédelem és az alkotmánybírósági kontroll is kihívások elé állította a bíróságokat, továbbá egyre erősebben fogalmazódik meg a társadalmi igény a közpénzből működő intézményekkel kapcsolatban. Hozzátette: mindezek a kihívások magas követelményeket szabnak meg a bíróságokkal szemben, és ennek eredményeképp alkották meg a középtávú intézményi stratégiát.