A vezető kormánypárt metamorfózisáról sokat elárul annak a néhány exminiszternek a mostani pályafutása, aki már 20-25 évvel ezelőtt a Fidesz vezérkarához, illetve szűkebb értelmiségi holdudvarához tartozott.
Pokorni Zoltán egykori oktatási miniszter (1998–2002) ma is tagja ugyan a Fidesz elnökségének, valójában viszont bukott tanügyi politikusként fog távozni jövőre a parlamentből. Alig akad olyan koncepcionális eleme az új közoktatási törvénynek, amit a nagyobbik kormánypárt oktatási kabinetjét két évtizede vezető tanár-politikus elképzeléseinek megfelelően kodifikáltak volna. Indítványaival – miután a kormányfő csaknem minden lényeges kérdésben a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa államtitkár javaslatait támogatta – végül is egyedül maradt.
Chikán Attila egykori gazdasági miniszter (1998–1999) hosszabb ideje ugyancsak az ortodox gazdaságpolitikához és a szigorú jogszerűséghez való visszatérést szorgalmazza. „Ez a gazdaságpolitika nem unortodox – ha valaki ezen innovativitást értene –, egyszerűen csak rossz, (…) a legnagyobb baja a növekedés elmaradása” – nyilatkozta fél éve az ÉS-ben. A Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora a Közgazdasági Társaság legutóbbi közgyűlésén pedig így fogalmazott: „hozzá kell szoknunk a lassú növekedéshez, az elszegényedéshez, a leszakadáshoz és még azt is meg kell élnünk, hogy megmagyarázzák, miért jó ez nekünk”.
Más exminiszterek véleményét a HVG e heti számában olvashatják.
