A kormányzat által felvetett közösségi főiskolák alapítását sokan a magyar hagyományokban is visszaköszönő német népfőiskola-rendszerrel kötötték össze. Pedig a német népfőiskola (Volkshochschule) nem felsőoktatási intézmény. Nem akadémiai szinten folyik az oktatás, és az itt szerzett oklevelek sem felelnek meg semmilyen szempontból bármilyen felsőoktatásban szerzett bizonyítványnak. Attól még hasznos képzést nyújt – a hvg.hu utánajárt, hogy pontosan milyet.
Amikor két éve ideköltözött, nem beszélte még a nyelvet, így bizonytalan volt, fog-e boldogulni az új helyzetben: Erika (45) férjével és iskolás gyerekeikkel férje új állásajánlata miatt jött Berlinbe. Egyértelmű volt, hogy meg kell tanulnia németül, de a magánnyelviskolák intenzív nyelvtanfolyamai kezdetben túl nagy kiadást jelentettek volna. „Főleg a pénz miatt választottam a népfőiskolát, hiszen egy százórás kurzus tavaly még 130 euró volt, a többi, privát nyelviskola ennek minimum a duplájáról indul”, mondja Erika, aki időközben a B2-es, haladó szintnél tart.
Integrációs kurzus a neve a tanfolyamnak a berlini népfőiskolákon, amiből kiderül, a frissen ideköltözött külföldieknek szánják, illetve azoknak a bevándorlóknak, akik németül tanulnának. A teljesen kezdő A1-es szinttől a középhaladó B1-ig kedvezményesen sajátíthatják el intenzív kurzuson a nyelv alapjait, mintegy fél év alatt. A budapesti családanya minden hétköznap bejárt az oktatásra, amíg a gyerekek iskolában voltak. Ennek lezárásaként következett egy kéthetes kurzus a német demokráciáról – melyet elsősorban olyanok számára iktattak be a tanrendbe, akik Európán kívülről érkeznek, de Erikának is tetszett: „A nyelvtanulás mellett rengeteget lehet megtudni a német kultúráról, szokásokról, habitusról. Az iskola további előnye, hogy a diákok hozzájuk hasonló emberekkel találkoznak, nagyon értékes kapcsolatok is születhetnek a Volkshochschule (VHS) keretein belül. Ezen kívül az iskola jól strukturálja az idegen országba érkezők napjait, főleg azoknak jó, akik például egyedül érkeznek Berlinbe szerencsét próbálni.”
Azért nem tökéletes
Bár a német népfőiskolák egy-egy tanfolyamát átlagban 11,9 diák látogatja, a legnépszerűbb angol és német nyelvkurzusokat ennek a létszámnak a duplájával indítják. A nagycsoportos nyelvoktatást nem mindenki tudja megszokni: „Nem ajánlom azoknak, akik már elszoktak az iskolai tanulástól” – mondja Erika. „A tanfolyamokon rengeteg olyan felnőtt van, aki nem érkezik pontosan, felveszi a telefont az órán, nem ír házit, stb. A nagycsoportok a vége fele persze megtizedelődnek, a beszédoktatás mégis gyakran háttérbe szorul.” Ő például ezért heti egy alkalommal külön beszédorientált órára is jár. Ha ebben a tempóban halad, egy év múlva leteheti a középfokú német nyelvvizsgát, amivel már valamivel könnyebben boldogul ebben az országban.
Erika egyike annak az évi kilencmillió diáknak, aki a több mint 900 német népfőiskola valamelyikét látogatja. Az intézmény sikerét nemcsak a jelenleg legnépszerűbb nyelvtanfolyamoknak köszönheti, hanem a különböző szakképzéseknek, illetve annak, hogy lehetőséget nyújt az elmulasztott iskolai végzettségek pótlására is. A hatvan éve létező népfőiskola intézménye szervesen hozzátartozik a német oktatási rendszerhez, és még úgy is hihetetlenül népszerű, hogy létszámtól és tanártól függően gyakran teljesen eltérő az oktatás minősége.
| Mit akar a kormány? |
| Átalakul a felsőoktatási intézménystruktúra, megjelennek majd az úgynevezett közösségi főiskolák is – mondta még augusztus közepén Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek. A közösségi főiskolán kétéves lenne a képzés, és felsőoktatási szakképzést adna a hallgatónak – mondta. "Ide azok jelentkezhetnének, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szorgalmasak és szeretnének tovább tanulni. A közösségi főiskolák elvégzésével nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet belőlük" – fogalmazott Klinghammer. Szerinte nem lenne teljesen zárt a rendszer, azaz közösségi főiskola is indíthatna alapképzést, és a főiskolákon is folyhatna egy-egy szakon mesterképzés, "ha tényleg meg tudja ütni a kellő szintet". |
A bevándorlók elsősorban a "német mint idegen nyelv" kurzusokért keresik fel a helyi népfőiskolákat, a németek viszont a lehető legkülönbözőbb megfontolásokból iratkoznak be a tanfolyamokra. „Minden egyes intézmény a helyi igényeknek is megfelelve alakítja kínálatát: így nagyvárosokban több integrációs kurzust indítanak, de vannak olyan települések, ahol az ott élő felnőttek átképzésére van nagyobb kereslet” – magyarázza Boris Zaffarana, a német népfőiskolák egyesületének sajtószóvivője.
A legkisebb német népfőiskola, az uckermarki például komoly feladatok elé néz, mivel a térségben drasztikusan csökken a népesség (az újraegyesüléskor 170 ezren éltek itt, ma 131 ezer lelket számlálnak, de előrejelzések szerint alig néhány éven belül százezerre fogyatkoznak), és elsősorban a fiatalok költöznek el innen. Így azután a felnőttkorú és idősödő generációk számára kell képzéseket indítani. Ebben a régióban 14 százalékos a munkanélküliség, az ott működő vállalatok mégis állandó munkaerőhiányról panaszkodnak. Egy ilyen helyzetben még az ország legkisebb népfőiskolája is elősegítheti az elhelyezkedést az ott élőknek – és nagy valószínűséggel egyedüli lehetőséget nyújt az élethosszig tartó, megfizethető tanulásra. És mindezt társadalmi háttértől függetlenül.
A népfőiskolák ajánlata segít bepótolni az elmulasztott iskolai végzettségeket. Aki nem érettségizett le, vagy nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, az itt bármikor újra felveheti a tárgyakat, és megszerezheti a továbbtanulásra jogosító vizsgákat. Fontos szerepet vállalnak a népfőiskolák az írástudatlanok oktatásában: az analfabéta vagy olvasási nehézségekkel küzdő felnőttek problémája ugyanis Németországban is állandóan aktuális. Ráadásul a munkanélkülieknek a népfőiskola ingyenes, ezzel is segítik a kispénzűek vagy szociális juttatásokból élők felnőttképzését.
Igazodva az igényekhez
A szakképzés területén az egyes intézmények megpróbálnak a térségben működő vállalatok igényei alapján indítani különböző tanfolyamokat: lehet itt könyvelőnek, esztergályosnak, esetleg kommunikációs szakembernek tanulni, vagy kiegészíteni a már meglévő képzéseket. Az iskolák igyekeznek a legtöbb szakképzést az úgynevezett Xpert-rendszer alapján kialakítani, amely nemcsak Németországban, hanem Európa-szerte elismert bizonyítványt nyújt. A német népfőiskolák 15 éve csatlakoztak ehhez a rendszerhez, mely Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Svájcban és Szlovéniában is használatban van, és az egységes bizonyítvány kiadásával megkönnyíti az érvényesülést az egész unióban. „Ezzel segítünk az embereknek, hogy (újra) elkezdjenek dolgozni” – magyarázza Boris Zaffarana.
A népfőiskolák nemcsak a gazdasági szereplőkkel, hanem a munkaügyi hivatallal is együttműködnek, így kiemelt szerepük van az emberek munkaerő-piaci (újra)integrációjában. Van, akinek a nyelvtudás hiányzik ahhoz, hogy szakmájában dolgozhasson, de van olyan is, aki egy-két számítógépes program kezelésének elsajátításával már találna munkát. Ha kell, a munkaügyi hivatal átveszi a kurzusok költségeit, és már az 1-3 hónapos tanfolyamok után is több lehetőség nyílik meg az álláskeresők előtt. Egy kéthónapos számítógép-kezelési kurzus pontosan azoknak ideális, akiknek a munkája új elvárásokat támaszt: egy-egy számítógépes program ismerete manapság alapfeltételnek számít bizonyos munkakörök betöltésénél, és lehet, hogy a 10-20 évvel ezelőtti képzésből még hiányzott.
Amellett, hogy továbbképzést nyújtanak, a népfőiskolák egyetemekkel is együttműködnek. Ahhoz, hogy ma valaki diplomát szerezzen, a legtöbb szakon legalább egy középfokú nyelvvizsga a követelmény, így jól jönnek a népfőiskolák kifejezetten a nyelvvizsgára felkészítő ajánlatai.
Vizsga nélkül semmit sem ér
Egy-egy nyelv- vagy jógatanfolyam elvégzése önmagában nem jár semmilyen említésre méltó oklevéllel, csak akkor, ha a kurzust sikeres vizsga zárja. A nyelvtanfolyamok kapcsolatban állnak valamilyen nyelvvizsga-intézménnyel, és a legtöbb szakképzést az állam is elismeri.
Megtévesztő lehet amúgy sokaknak az iskola neve. Itt ugyanis nem felsőoktatási intézményről van szó, és az itt szerzett oklevelek sem felelnek meg semmilyen szempontból a főiskolákon, egyetemeken vagy bármilyen felsőoktatásban kapott bizonyítványnak. "Nem akadémiai szintű oktatás folyik a népfőiskolákon", magyarázza a sajtószóvivő. "A legtöbb tanfolyam elvégzése feljogosít a továbbtanulásra az egyetemeken (ilyen például az érettségit pótlók számára induló kurzusok, de bizonyos szakorientált órák is), vagy lehetővé teszi a későbbi szakmai képesítés megszerzését.”
A népfőiskolák célcsoportjába tehát, leginkább az tartozik, aki iskolai hiányosságokat pótolna be, akinek valamilyen külön tudásra, képességre van szüksége ahhoz, hogy szakmájában dolgozhasson, illetve az, aki egy-két év alatt szakmát akar tanulni. Erre utal az a statisztikai adat is, hogy a tanfolyamokat látogatók kétharmada 35 év fölötti.
Mivel a népfőiskolák egymástól függetlenül állítják össze tanrendüket, és a tanárok alkalmazásáról is önállóan döntenek, gyakran felvetődik a kérdés, mennyire megbízható az oktatás minősége ezekben az intézményekben. Sokak fejében a népfőiskolák az olcsó, ám kevésbé hatékony alternatívaként élnek a magániskolák mellett. Az előítélet jogos, hiszen valóban az egyes pedagógusoktól függ, milyen lesz az óra. Zaffarana elmondta, minden tanárnak teljesítenie kell a népfőiskolák által támasztott követelményeket, ahhoz hogy foglalkoztassák őket, ezen kívül rendszeresen tartanak továbbképzéseket az oktatóknak is. A gyakran felvetődő problémáról, mely szerint a népfőiskolák rosszul fizetik alkalmazottaikat, és az oktatás minőségét lényegesen befolyásolja, hogy sokan csak részmunkaidőben dolgoznak ott, a szóvivő szerint nem a központi egyesület, hanem az egyes intézmények tehetnek.
Hogy megpróbálják leépíteni a negatív arculatot, idéntől egy kampány keretében igyekeznek meggyőzni az embereket arról, hogy a legkisebb településekben működő iskoláktól a nagyvárosi, többezres látogatottságú helyszínekig mindenhol egyforma minőségre törekszenek.
