Korrigált a Tárki: mégsem utáljuk annyira az EU-t
Mégsem olyan rossz Magyarország uniós tagságának megítélése, mint azt korábban közölte a Tárki. A közvéleménykutató ugyanis felcserélt két számot az erről szóló közleményben, a hibát egy hétvége elteltével csak most javították.
Évtizedes trend fordult meg az ország európai uniós tagságának megítélésével kapcsolatban, valamivel többen gondolják hátrányosnak a tagságot, mint ahányan jónak – közölte a Tárki múlt pénteken.
Akkor a közvéleménykutató azt közölte, hogy a magyarok 39 százaléka szerint az ország EU-tagsága inkább rossz, 32 százalékuk szerint viszont inkább jó, míg 22 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság Magyarországra kifejtett hatása.
Hétfőn viszont kiderült, a Tárki hibázott, és ennek eredményeképpen jeleztek nagy visszaesést az EU-tagság támogatottságában. Az EU-tagságot nem jó dolognak tartók aránya helyesen a magyar lakosság 22 százaléka, míg 39 százalék azoknak a részesedése, akik szerint se nem jó, se nem rossz Magyarországnak az EU-tagság. Ez utóbbi két adatnak a közleményben történt felcserélése okozta a hibát – helyesbített a Tárki.
"Az eredmények elemzése során elkövetett egyszerű kódolási hiba miatt a magyar lakosságnak az ország EU-tagságának megítélésével kapcsolatos véleményét ismertető cikkünk helytelenül mutatta be a tényeket" – tették hozzá. A javított jelentés a péntekivel szemben már arról szól, hogy az ország uniós tagságának megítélésében nem történt változás az elmúlt években.
E szerint 2011-hez hasonlóan idén nyáron is a magyarok harmada tartja jó dolognak azt, hogy az ország az EU tagja, míg 22 százaléknyian ennek ellenkezőjét gondolják. Tízből négy magyar (39 százalék) nem köteleződik el egyik vélemény mellett sem, szerintük ugyanis se nem jó, se nem rossz az országnak az uniós tagság – derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet 2013 nyári, országos reprezentatív mintán végzett kutatásából.