Bakonybélt nem csupán Szent István-kori alapítása köti Istvánhoz, bensőségesebb, sokrétűbb a kapcsolata Szent Istvánnal és a magyarországi kereszténységgel - jelentette ki Sólyom László, hozzáfűzve, a magyarországi bencések története elválaszthatatlan az ország sorsától, egyben része, képviselője és közvetítője a szerzetesség és egyház világtörténelmének is.

A bencés kert megújulása méltóképpen esik Szent István napjára, de nem egy ezeréves eseményt ünneplünk; 170 éves múltjával történeti kertnek minősül, bepillantást enged a bakonybéli apátság fénykorába, amikor főiskola, tanárképzés működött itt, amikor ebből az iskolából jeles tudósok és írók kerültek ki - mondta Sólyom László.

Kiemelte: a kert megújítása nem szorítkozott egy korábbi állapot szolgai helyreállítására, s ezzel a bencések elkerülték a rendszerváltás utáni idők egy nagy kísértését, amikor is a korábbi viszonyokat anélkül tekintették mintának, hogy számot vetettek volna az eltelt idővel, s hogy a jövőbe vetették volna tekintetüket.

"Az ezer éve történtek arra intenek, hogy ne sémákban gondolkodjunk. Az események semmilyen fordulata nem veszi le a felelősséget egy ember válláról sem" - fogalmazott Sólyom László, majd felidézte a két szerzetes, Szent Günter és Szent Gellért alakját, akik a bakonybéli szerzetességet megalapították.