Három embert tényleges életfogytiglanra, a sofőrként és segédként a gyilkosságsorozatban részt vevő Csontos Istvánt 13 évre ítélték első fokon a romák ellen elkövetett, hat halálos áldozattal járó bűnügyben. Az ítélethirdetést óriási érdeklődés követte, Csontos ítélete hallatán azonban többen elégedetlenkedtek. A maga módján reagált a politika is.
Óriási érdeklődés mellett kezdődött meg kedden reggel a romák ellen 2008-2009-ben elkövetett sorozatgyilkosságok vádlottainak ítélethirdetése. Néhány perccel a tárgyalás kezdete előtt mindenki be akart jutni a tárgyalóterembe. "A szemükbe akarok nézni" – mondta egy roma férfi tudósítónknak. A jelek szerint ugyanakkor a magyar társadalom egy részének már csak halvány emlékei – vagy már azok sem – vannak a hat halottat követelő gyilkosságsorozatról, legalábbis ez derült ki a hvg.hu videójából. A gyilkosságsorozat részleteit is felidéztük olvasóinknak korábbi cikkünkben.
A tárgyalás a vádbeszéddel kezdődött. Az ügyészség szerint rasszista indítéka volt a cselekménysorozatnak, ami miatt az első három vádlottat (Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot) ötszörösen minősülő – aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett – emberöléssel vádolták tettesként, negyedik társukat, Cs. István pedig bűnsegédi magatartással. Egyedül Csontos Istvánra kértek határozott idejű börtönt.
Érzelmektől mentesek
Miszori László bíró reggel kilenc óra után olvasta fel az elsőfokú ítéletet: az elsőrendű vádlott Kiss Árpádot, testvérét, a másodrendű vádlott Kiss Istvánt, és a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot is bűnösnek mondta ki a Budapest Környéki Törvényszék. A testvéreket és a harmadrendű vádlottat is tényleges életfogytiglanra ítélték, tehát feltételesen szabadlábra nem bocsáthatók. A vádlottakat lőfegyverrel és haditechnikai eszközzel való visszaéléssel, bűnszervezetben elkövetett emberölésért és rablásért ítélték el. Csontos István negyedrendű vádlott bűnsegédként bűnös, ő 13 év fegyházbüntetést kapott. Ő sem kerülhet korábban szabadlábra. Tudósítónk szerint az elkövetők "fapofával" fogadták az ítélethirdetést, semmi érzelem nem látszott az arcukon.
Az elítélteknek fizetniük is kell: a sértetteknek 80 ezer, illetve 26 ezer forintos kártérítést. Az eljárási költség 107 millió forint, ezt is a vádlottaknak kell megtérítenie. Összességében az első három vádlottnak több mint 30 millió, a negyedrendű vádlottnak pedig 6 millió forintot kell kifizetnie.
| Ők voltak áldozatok |
2008. július 21-én követték el az első támadást Galgagyörkön, de ennek még nem voltak áldozatai.
A vádlottakat 2009. augusztus 21-én fogták el. Az ügy egyik legbotrányosabb részére ezután derült fény. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megbízásából jelentést készítő Gulyás József, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság egykori tagja szerint hamarabb elfoghatták volna a romagyilkosságok elkövetőit, ezáltal halálos áldozatokat követelő bűntettek elkövetését akadályozhatták volna meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH – ma Alkotmányvédelmi Hivatal) munkatársai. Gulyás József szerint a romagyilkosságokkal kapcsolatban az NBH „műhibák” sorozatát vétette, több szakmai és vezetői szinten is hibáztak az akkori NBH részéről. |
Az ítélet indoklásánál a Kiss testvérek személyi hátteréről, családjáról beszélt a bíró. Arról is szó esett, hogyan alakult ki bennük a rasszista világkép. Kiss István és Pető Zsolt szkinhed csoportokhoz is tartozott. Nemzetiszocialista nézeteket vallottak, és nyíltan így öltözködtek. Ott voltak az első gárdaavatáson is. Egyre inkább úgy látták, hogy a rendőrség és a bíróságok nem lépnek fel a cigányok által elkövetett bűncselekmények ellen, ezért nekik kell tevőlegesen lépni. Kiss Árpádban egyre erősebb volt a vágy, hogy „megrendszabályozza a cigányokat”. Ő befolyásolta testvérét, aki pedig barátját, Pető Zsoltot vonta be a szervezkedésbe. Elkezdték kinézni a helyszíneket, olyan falvakat kerestek, ahol romák bűncselekményeket követtek el nem romák ellen. A negyedrendű vádlott Csontost, akiben szintén megvolt a cigányellenesség, később, fokozatosan vonták be a csoportba.
A debreceni menekülttábor megtámadása fegyverpróba volt. Két lövést adtak le, az egyik három ajtót vitt át – hangzott el a keddi tárgyaláson az ítélet indoklásában. A négy férfi szisztematikusan készült a gyilkosságokra. A hírekből vadásztak olyan településeket, ahol romáknak tulajdonított problémákról számolt be a sajtó. Így került a képbe Galgagyörk, ahol egy magyar házaspárt költöztetett el a Magyar Gárda. Terepszemlét tartottak, házat választottak – ismertette a bíró az ítélet indoklásában.
Precízen megtervezték azt is, hogy ki, hány lövést ad le a támadásnál. Olyan házat választottak ki célpontnak, ahol égett a villany. A 2008. júliusi galgagyörki támadás után határozták el, hogy Molotov-koktélt is bevetnek. Ebben a támadásban senki nem sérült meg. A támadások pontos menetrendjéről Ők voltak az áldozatok című írásunkban olvashat.
A bíró ezután szünetet rendelt el, ezt kihasználva néhányan skandálni kezdték a folyosón, hogy a negyedrendű vádlottat is ítéljék tényleges életfogytiglanra. A szünet után Kiss Árpád és testvére, Kiss István azt közölte a bíróval, hogy nem kívánja tovább hallgatni az indoklást, így elhagyhatták a termet.
| Reagál a politika: az MSZP orbánozik, a Fidesz gyurcsány-bajnaizik |
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter reagálásában úgy fogalmazott, amellett, hogy sajnos a teljes igazságot nem sikerült feltárni, ez az ítélet megerősíti őt abban a hitben, hogy Magyarországon a rasszista bűncselekmények elkövetői közül senki sem menekülhet meg a törvény szigora elől, a különösen kegyetlen gyilkosok méltóképp megbűnhődnek tetteikért. „Bízom benne, hogy az elsőfokú ítéletet másodfokon is megerősítik, és ennek köszönhetően mindenki megérti végre: mindig az áldozatok mellett kell állnunk” – fogalmazott. „Az MSZP elvárja, hogy a kormányfő és az államfő szólaljon meg, és ítélje el, bélyegezze meg mindazokat, akik a romák elleni gyilkosságok elkövetőihez hasonlóan gondolkodnak” – írta Braun Róbert. Braun Róbert, az MSZP választókerületi felelőse, a párt monori elnöke azt mondta: mindazokat ítéljék el, akik "szavakkal, masírozással, egyenruhával verik szét a nemzetet!" A Fidesz szóvivője szerint a romagyilkosságok ügyében született ítélet ellenére is nyitva maradt még néhány kérdés, így például az, hogy miért éppen akkor, 2008-ban és 2009-ben, a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején történtek a gyilkosságok, és azok kinek álltak érdekében. A kormánypárt szóvivője felidézte: a romagyilkosságok perében kiderült, hogy az akkori nemzetbiztonsági szolgálat és az akkori Katonai Biztonsági Hivatal "nemhogy segítette a megelőzést, a felderítést és a tisztánlátását, hanem egyenesen akadályozta azt", annyi hibát követtek el annak idején, hogy az "már nem lehet véletlen". Mindezt a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti tényfeltáró munkacsoport is megállapította – emlékeztetett. A szóvivő idézte a testület jelentését, amely szerint a rendellenes működésért pedig Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi titokminisztereket politikai felelősség terheli. Szilvásy György és Laborc Sándor "a maffiabaloldal központi figurái voltak, akik mögött Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy egy emberként zárt össze" – fogalmazott Zsigó Róbert, hozzátéve: a Fidesz kíváncsian várja, hogy a romagyilkosságokkal kapcsolatos titkosszolgálati mulasztások politikai felelősségének kérdésében is "ugyanúgy összezár-e a bukott baloldal, mint a Szilvásy–Laborc-üggyel kapcsolatban". |
A tárgyalássorozat során a vádlottak egyike sem ismerte el bűnösségét egyik támadásnál sem. Különböző részletekre nézve tettek ugyan vallomást, a legtöbbet a negyedrendű vádlott mondott el – hangzott el az ítélethirdetésen. Ugyanakkor a vádlottak fegyvereiket egy besenyszögi vadásztól rabolták el, az ő és családjának összekötözésére használt ragasztószalagon azonban megtalálták a Kiss-testvérek és Pető Zsolt DNS-ét – hangzott el a tárgyalóteremben. A fegyverek is az egyes vádlottakhoz köthetők, a szakértők meg tudták állapítani, hogy melyikük melyiket használta – hangzott el az indoklásban. A megtalált és megvizsgált töltényhüvelyek pedig alátámasztották, hogy melyik gyilkos hol adta le a lövést.
Összehangoltan gyilkoltak
A bíróság nem fogadta el a vádlottak azon védekezését, hogy csak félelmet akartak kelteni, de ölési szándékuk nem volt, és sosem emberekre, hanem házakra céloztak. A bíró szerint az összes körülményből egyértelmű, hogy az élet kioltása volt a vádlottak szándéka. Ez már az általuk használt fegyverekből is látszik. Tudták, hogy a megtámadott házakban emberek tartózkodnak, tudták, hogy meghalhatnak. Összehangolt támadást hajtottak végre, és olyan ablakokon lőttek be, ahol tudták, hogy emberek vannak. Ezért állt meg az emberölés vádja a bíróság szerint.
A vádlottak szövetkeztek arra, hogy a cigány közösséget megrendszabályozzák és megfélemlítsék, ez pedig erkölcsileg elítélendő cél, emiatt lett aljas indokból elkövetett emberölés miatt kiszabva a büntetés, vagyis súlyosabb minősítésű. És az is súlyosbító körülmény volt, hogy bűnszervezetben követték el a tettüket. Azért is indokolt a legsúlyosabb büntetés kiszabása, hogy társadalmi visszatartó ereje legyen, hogy annak, aki ilyen nézeteket vall, ne jusson eszéne ilyet tenni - mondta a bíró. A negyedrendű vádlott esetében (Csontos István 13 évet kapott) viszont volt enyhítő körülmény, mert vallomást tett. De mivel bűnszervezetben követte el tettét, előbb ő sem szabadulhat.
Az ügyész elfogadja az első, másod- és harmadrendű vádlott büntetését, míg a negyedrendű csontos esetében súlyosbításért fellebbez. A vádlottak kivétel nélkül fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, új elsőfokú eljárás, részben pedig felmentés érdekében. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a romagyilkosságok büntetőpere.
