Kedden hirdettek elsőfokú ítéletet a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő, fegyveres, Molotov-koktélos támadások ügyében a Budapest Környéki Törvényszéken. Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott tényleges életfogytiglani büntetést kapott, míg a negyedrendű vádlott bűnsegédként találtatott bűnösnek, őt 13 évre ítélte a bíróság, előbb feltételesen szabadságra nem bocsátható. Az ítélethirdetést nagy érdeklődés övezi, többen az áldozatok képével a pólóikon demonstrálnak a rasszizmus ellen. A négy vádlott 2008 júliusában Galgagyörkön, augusztusban Piricsén, szeptemberben Nyíradonyban és Tarnabodon, novemberben Nagycsécsen, decemberben Alsózsolcán, majd 2009. februárban Tatárszentgyörgyön, áprilisban Tiszalökön, augusztusban pedig Kislétán támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra – olvasható a vádiratban. Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben azok felgyújtott házukból menekültek. A vádlottak mindvégig ártatlanságukat hangoztatták.
Most érkezett
Visszavezetik a terembe a két, korábban termet elhagyó elítéltet is, vagyis a Kiss testvéreket.
Az ügyész elfogadja az első, másod- és harmadrendű vádlott büntetését, míg a negyedrendű Csontos esetében súlyosbításért fellebbez.
Kiss Árpád jegyzetből olvassa fel, hogy mi ellen fellebbez, és hogy miért kéri felmentését, öccse ugyanezt teszi. Pető is fellebbez. Csontos a felmentését kéri Tiszalök ügyében, Kisléta esetében pedig más minősítésért fellebbez.
A vádlottak kivétel nélkül fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, új elsőfokú eljárás, részben pedig felmentés érdekében. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a romagyilkosságok büntetőpere.
Az elsőfokú bíróság az ítélethirdetést követően döntött arról is, hogy a másodfokú határozat meghozataláig meghosszabbítja mind a négy vádlott előzetes letartóztatását.
A bíró a tárgyalást berekeszti.
A besenyszögi vadász, akit kiraboltak a vádlottak a fegyvereiért, csak egy puskáját kérte vissza, a többi fegyver a bűnügyi intézetbe kerül.
Azért is indokolt a legsúlyosabb büntetés kiszabása, hogy társadalmi visszatartó ereje legyen, hogy annak, aki ilyen nézeteket vall, ne jusson eszéne ilyet tenni – mondta a bíró. A negyedrendű vádlott esetében (Csontos István 13 évet kapott) viszont volt enyhítő körülmény, mert vallomást tett. De mivel bűnszervezetben követte el tettét, előbb ő sem szabadulhat.
A közvélemény elvárása nem lehetett szempont a büntetés kiszabásánál, tettarányos büntetés kellett – közölte a bíróság. De hat ember meghalt, ketten maradandó módon sérültek, és többen pszichésen hordozzák magukban a támadás nyomait. A tettesek megzavarták a köznyugalmat, így több okból is indokolt volt a legsúlyosabb büntetés. Beismerő vallomás és más enyhítő körülmény nem volt – közölte a bíróság.
A bíróság nem fogadta el a vádlottak azon védekezését, hogy csak félelmet akartak kelteni, de ölési szándékuk nem volt, és sosem emberekre, hanem házakra céloztak. A bíró szerint az összes körülményből egyértelmű, hogy az élet kioltása volt a vádlottak szándéka. Ez már az általuk használt fegyverekből is látszik. Tudták, hogy a megtámadott házakban emberek tartózkodnak, tudták, hogy meghalhatnak. Összehangolt támadást hajtottak végre, és olyan ablakokon lőttek be, ahol tudták, hogy emberek vannak. Ezért állt meg az emberölés vádja a bíróság szerint.
A vádlottak szövetkeztek arra, hogy a cigány közösséget megrendszabályozzák és megfélemlítsék, ez pedig erkölcsileg elítélendő cél, emiatt lett aljas indokból elkövetett emberölés miatt kiszabva a büntetés, vagyis súlyosabb minősítésű. És az is súlyosbító körülmény volt, hogy bűnszervezetben követték el a tettüket.
Egy sor bizonyíték esetében súlyos hibákat követtek el a nyomozó hatóságok, de végül a bíróság arra jutott, hogy figyelembe veszik a formai hibával beszerzett bizonyítékokat is.
A bíróság szerint a fegyverek nagyon fontos bizonyítékok voltak, és bizonyított, hogy végig az elsőrendő vádlott Kiss Árpád rendelkezett velük, neki volt kulcsa a lomtárhoz, ahol elrejtették őket.
Ez azért fontos, mert míg a vádlottak csak egyes támadásokat ismertek el, a fegyverekkel bizonyíthatóan végig ők rendelkeztek.
A bíróság nem fogadta el, hogy Csontos István félt a többiektől, a törvényszék szerint nem volt fenyegetettség a többiek részéről. A bíró szerint Csontos ia aktív résztvevő volt, aki annak tudatában működött együtt a többiekkel, hogy tudta, azok korábban mit tettek.
A fegyverek is az egyes vádlottakhoz köthetők, a szakértők meg tudták állapítani, hogy melyikük melyiket használta – hangzott el az indoklásban. A megtalált és megvizsgált töltényhüvelyek pedig alátámasztották, hogy melyik gyilkos hol adta le a lövést.
A vádlottak fegyvereiket egy besenyszögi vadásztól rabolták el, az ő és családjának összekötözésére használt ragasztószalagon azonban megtalálták a Kiss-testvérek és Pető Zsolt DNS-ét – hangzott el a tárgyalóteremben.
A tárgyalássorozat során a vádlottak egyike sem ismerte el bűnösségét egyik támadásnál sem. Különböző részletekre nézve tettek ugyan vallomást, a legtöbbet a negyedrendű vádlott mondott el – hangzott el az ítélethirdetésen.