2013. június. 27. 11:33 MTI Utolsó frissítés: 2013. június. 27. 13:35 Itthon

Balog: "Segíteni kell a romák sérülékeny csoportját"

Az emberi erőforrások minisztere szerint Magyarországon van válasz a romákat érő diszkriminációra az oktatásban és a foglalkoztatáspolitikában is.

Segíteni kell a romákat, ennek a sérülékeny csoportnak a támogatása emberi jogi és gazdasági szempontból is fontos feladat - mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető az európai uniós polgárságról a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián kiemelte: Magyarországon az oktatásban és a foglalkoztatáspolitikában is van válasz a romákat érő diszkriminációra.  Ha Nyugat-Európában beszél a magyarországi romák helyzetéről, gyakran felteszi a kérdést, hogy miért tartanak igényt a magyar orvosok munkájára Nyugaton, míg a romákat nem látják szívesen. Ők is uniós polgárok, és nemcsak a kelet-közép-európai társadalom részei, hanem az unióé is - mutatott rá. Hozzátette: a romákat Magyarország jövőjének biztosítása miatt is támogatni kell. Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra: ha a romák foglalkoztatottsági szintje elérné az átlagot, az jelentősen növelné a GDP-t.

Emlékeztetett, hogy a romakérdés a 2011-es magyar EU-elnökség programjának is fontos része volt, a magyar kormányzat megfelelő stratégia kidolgozását sürgette, és a tagállamok közül Magyarország elsőként nyújtotta be a dokumentumot.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: a magyar EU-elnökség fontos szerepet játszott abban, hogy a tagállamok kidolgozzák romastratégiájukat, ez az eredmény azonban nem kapta meg a megérdemelt figyelmet. A bizottság azt szorgalmazza, hogy a tagállamok romastratégiában tett ígéreteit konkrét lépések kövessék - közölte.

Az Európai Bizottság szerdán közzétett éves jelentésében közölte: a tagállamok túl keveset tettek a romák integrációjáért, többségük nem biztosított elég forrást ahhoz, hogy javítsa a romák képzését, egészségügyi ellátását, munkahelyhez jutását és lakhatását. Ezzel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdai közleményében kiemelte: a bizottság kimondottan pozitívan értékeli a felzárkózási stratégia megvalósulását, és javasolja, hogy az uniós források felhasználásánál Magyarország is fontos feladatként kezelje a romák felzárkózásának támogatását a 2014-2020 közötti időszakban.

Az uniós polgárságról szólva Szűcs Tamás kiemelte: 2013-at az EU a polgárok évévé nyilvánította. Az unió demokratikus legitimációjának kérdésében figyelembe kell venni, mit tett az EU az emberekért, milyen előnyöket jelent az uniós polgárság, milyen jogokat biztosít az uniós polgároknak - mondta.

Dora Kostakopoulou, a Warwicki Egyetem jogászprofesszora előadásában kifejtette: az uniós polgárság célja, hogy javítsanak a tagállamok állampolgárainak életkörülményein. Ehhez az első lépést a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása jelentette, mivel azt jelezte, hogy egy tagállam minden állampolgára egyenlő más tagállamok állampolgáraival - magyarázta.

Felidézte: az 1990-es évek elején merült fel, hogy létre kellene hozni az uniós polgárság intézményét, és így kifejezni: a tagállamok polgárainak különleges jogai és kötelezettségei vannak. Ezzel egyúttal megszüntették a hátrányait annak, ha egy polgár egy másik tagállamban tartózkodik - közölte. A szakértő arról is beszámolt, hogy a bizottság több kutatási projektet indított a polgársággal és az identitással kapcsolatban. Ezek eredményeként megállapítható, hogy az embereknek az integrációról alkotott véleménye egyértelműen összekapcsolódik azzal, ahogyan saját országuk belpolitikájáról gondolkodnak. Így az európai parlamenti választások eredményét is mindig befolyásolja a belpolitika.

Jean Monnet francia diplomatát, az EU egyik alapító atyját idézve elmondta: az unióban nem államok koalícióját építik, hanem egyesítik az embereket. Ezért olyan polgárságra van szükség, amely megfelel az emberek igényeinek - vélekedett Dora Kostakopoulou.

Hirdetés
Gazdaság Tiszai Balázs 2024. december. 04. 17:30

Dél-Korea elmúlt 24 órája: amikor annyira utál mindenki, hogy csak az önpuccs tűnik megoldásnak, de még az se sikerül

Jun Szuk Jeol elnök a hadiállapot kihirdetésével majd visszavonásával néhány óra leforgása alatt szilánkjaira zúzta szét azt a képet, ami a nyugati világ lakosainak többségében élt Dél-Koreáról, miközben saját népe elé véres és traumatikus képeket rángatott elő a kollektív emlékezetből. A villámgyorsan hamvába hullt önpuccsból akár halálos ítélet is születhet, a dél-koreai kormány bukása már csak formaságnak tűnik.