Majdnem egy évig tartott mire elfogadták az új földtörvényt, amelynek a zárószavazása sem volt egyszerű menet, az ellenzék aktív obstrukciója mellett keleltt elfogadni. De miért ilyen fontos ez a törvény? A narancsbárók vagy kistermelők érdekeit képviseli, kiárusítja vagy éppen megvédi a külföldiektől a magyar földet. A legfontosabb tudnivalók a sokat vitatott jogszabályról.
Botrányos körülmények közt fogadta el a parlament pénteken az új földforgalmi törvényt. A Jobbik frakciója a szavazás előtt felvonult az elnöki emelvényre egy „Hazaárulás!” feliratú transzparenssel, és skandálva próbálta akadályozni a szavazást. Nem jártak sikerrel, 253 képviselő szavazott igennel (a kormánypártiak mellett a független Balogh József és Pősze Lajos), míg Fideszből nemmel voksolt szavazott Ángyán József és Bencsik János. Előbbi a szavazáss után ki is lépett a frakcióból.
A földtörvény körüli viták hevességét jelzi, hogy majdnem egy év alatt jutott el a benyújtástól a zárószavazásig, miközben más javaslatokat két nap alatt elfogad a kormánypárti többség. A földtörvény kedvéért még az alaptörvényt is módosították, hogy sarkalatossá, vagyis kétharmados többséget igénylő jogszabállyá tegyék. Beépítettek ugyanakkor két olyan fordulatot, amely alapján két másik sarkalatos törvényt is el kell még fogadni: a mezőgazdasági üzemekről, illetve az úgynevezett integrátorokról.
Az EU a hibás
Az új földtörvényre azért van szükség, mert 2014. május 1-jén lejár a moratórium, amelyet Magyarország a 2004-es EU-csatlakozáskor kapott, majd 2010-ben meghosszabbított. Az uniós alapelv ugyan az, hogy tagállamok nem korlátozhatják a tőke szabad mozgását, de persze mindenre vannak kivételek, és lehet olyan részletszabályokat alkotni, amelyek a gyakorlatban korlátozzák a földvásárlást. Ennek legfontosabb eszköze, hogy az új törvény szerint csak a földművesnek minősített személyek vásárolhatnak egy hektárnál több földet vagy erdőt.
A délelőtti záróvitában a jobbikos képviselők épp azt kifogásolták – jó előre hazaárulónak minősítve a jogszabályt megszavazókat –, hogy a törvény elvben lehetőséget ad arra, hogy uniós államok polgárai is földet vegyenek, ha egyébként megfelelnek a földműves definíciójának, vagyis Magyarországon élnek és gazdálkodnak. A fideszes Font Sándor a záróvitában azt mondta: nem lehet megtagadni a lehetőséget attól a kevés külfölditől, aki megfelel a feltételeknek, de szerinte nem is tőlük kell félteni a magyar földet.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a törvény mögött másfél évi munka és számtalan egyeztetés során született, „az első betűtől az utolsóig, töviről hegyire át lett gondolva”, az ellenzéki kritikák már a választási kampány részei. A törvény érdekessége, hogy ahhoz több mint kétszáz módosító indítványt nyújtottak be, de kormány május végén egy vezércsellel kidobta az összes ilyen javaslatot, és módosítónak álcázva benyújtott egy teljesen új törvényt.
Mekkora legyen egy birtok?
Ellenzéki képviselők korábban és a záróvitában is azt kifogásolták, hogy a földtörvény szerintük túlságosan nagy, 1200 hektáros, sőt, bizonyos esetekben 1800 hektáros birtokméreteket engedélyez, ráadásul nincs olyan előírás, amely megakadályozná, hogy egy család kezében több 1200 hektáros birtok is koncentrálódjon. Ráadásul az elfogadott jogszabályban benne van, hogy külön törvény eltérő szabályokat állapíthat meg „a mezőgazdasági üzemek tulajdoni-, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel”, vagyis bármikor felül lehet írni az 1200 vagy 1800 hektáros limitet.
Kritikaként fogalmazódott meg az is, hogy a helyi földbizottságok nem szólhatnak bele a haszonbérleti szerződésekbe, vagyis abba, hogy ki béreli a településükön a földeket. Erről Fazekas azt mondta: alkotmányossági aggályok merülnének fel, hiszen a tulajdonosoknak is vannak jogaik. Az adásvétel esetében a helyi földbizottságnak viszont vétőjoga lesz, ha ők nem támogatják a vevőt, akkor a hatóság nem ad neki engedélyt a föld megszerzésére. Fordított esetben ez nem igaz: attól, hogy a földbizottság valakit támogat, a hatóság még megtilthatja a földszerzést.
A pénteken elfogadott törvényben az eredeti elképzelésekhez képest némileg módosult az elővásárlásra jogosultak sorrendje is. Továbbra is mindenkit megelőz az állam (vagyis a Nemzeti Földalapkezelő megvehet bármely, eladásra kínált földet), de utána a jogosultak sorrendjében mindig a valóban helyben lakó gazdákat részesítik előnyben, és csak hátrább következnek a 20 kilométeren belül lakók. A zsebszerződések ellen a törvényjavaslat előírja, hogy csak külön erre a célra készült, biztonsági elemekkel ellátott papíron lehet benyújtani a földek adásvételi szerződéseit.
