Életének 81. évében, hosszan tartó súlyos betegség után meghalt Horn Gyula volt szocialista miniszterelnök – adta hírül az MTI szerdán 18 óra előtt. A volt kormányfő az utóbbi években kórházban feküdt, régóta nem szólalt meg nyilvánosan. A magyar közélet gyászolja, temetésével kapcsolatban már intézkednek.
Horn Gyula hosszan tartó, súlyos betegséget követően, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (a budapesti Honvédkórházban) hunyt el szerdán. A volt miniszterelnök életútjáról itt olvashat részletesen.
Temetéséről a család kívánságai szerint intézkedik az illetékes temetési bizottság - nyilatkozta szerdán az MTI érdeklődésére a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke.
Nagy temetés lesz
Radnainé Fogarasi Katalin elmondta, hasonló körülmények között, ismert államférfi halála esetén ad-hoc jellegű bizottság jön létre állami szervek, a többi között a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a temetkezési intézet képviselőinek részvételével. A testület dönt az eljárás módjáról, úgy hogy eközben maximálisan figyelembe veszik az érintett család kívánságait.
Mivel Horn Gyula személyében nemzetközi hírű államférfi hunyt el, így várhatóan külföldi politikusok is le kívánják róni kegyeletüket a volt miniszterelnök sírjánál, "bizonyos időt igénybe vesz a temetés megszervezése".
Az 1932. július 5-én Budapesten született Horn Gyula 1954-ben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába (MDP), az 1956 után Magyar Szocialista Munkáspárttá (MSZMP) alakult pártnak szintén tagja volt. 1954-től a Pénzügyminisztériumban, 1959-től a Külügyminisztériumban, 1969-től az MSZMP Központi Bizottságánál dolgozott.
Az 1956-os forradalom idején állítása szerint nemzetőr volt, akkori szerepe élete végéig vitatott maradt.
Az MSZP egyik alapítója volt
Horn Gyula 1989-ben a Németh Miklós vezette kormányban külügyminiszteri posztot vállalt, 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt jelképesen átvágták a "vasfüggönyt".
1989-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) egyik alapítója volt, 1990-től az MSZP elnökségének tagja, majd a párt elnöke lett.
A párt vezetőjeként a harmadik magyar köztársaság harmadik miniszterelnöke volt 1994 és 1998 között. Miniszterelnöksége alatt fogadták el az igen komoly megszorításokat jelentő úgynevezett "Bokros-csomagot".
1998-ban az MSZP elvesztette a országgyűlési választásokat, ő az országos lista vezetőjeként szerzett ismét országgyűlési mandátumot. A választási vereséget követően 1998 szeptemberében, az MSZP VI. kongresszusán lemondott pártelnöki tisztéről.
Két könyvben is vallott életéről
1990-1995 között, öt éven át volt tagja a Svéd Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) Igazgató Tanácsának. 1996-tól 2003-ig a Szocialista Internacionálé alelnökeként tevékenykedett.
Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök 2002-ben az európai uniós ügyekben illetékes különmegbízottjának nevezte ki őt. A 2004-es európai parlamenti választások során az MSZP listájának 2. helyén szerepelt, de már a szavazást megelőzően bejelentette, hogy magát a képviselőséget nem vállalja.
Életéről két könyvben, az 1991-ben kiadott Cölöpökben, majd az 1999-ben megjelent Azok a kilencvenes évek címűben vallott.
Külpolitikai munkásságának elismeréseként 1990-ben a német Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki, s szintén 1990-ben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Károly-díjat. A német újraegyesítés elősegítéséért 1991-ben Solingen az Éles Penge-díjat, 1992-ben Bonn városa a német szabadkőművesek humanitárius nagydíját adományozta számára.
A német ARD televízió 26. Arany Európa-díjainak 1994. végi átadásán politikai különdíjat kapott az egykori Kelet-Nyugat-Európa között lévő vasfüggöny lebontásában vállalt szerepéért. 1995-ben Kassel városában a Prizma polgári díjat vehette át a német egység megteremtése érdekében vállalt szolgálataiért.
Munkásságát számos további díjjal, kitüntetéssel ismerték el, többek között 2005-ben a bajorországi Memmingenben Szabadság-díjjal tüntették ki a német újraegyesítésben játszott szerepéért. Ugyanebben az évben megkapta a Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért kitüntetést.
Gyászol a kormány, a pártok és a magyar közélet
Az Orbán-kormány megrendüléssel értesült Horn Gyula haláláról. A kormány részvétét és együttérzését fejezte ki az elhunyt családjának.
"A Magyar Szocialista Párt minden tagja és támogatója nevében ezúton is őszinte együttérzésemet fejezem ki halála miatt" – írta Mesterházy Attila MSZP-elnök a Facebookon.
A Fidesz-frakció szerint Horn nem csak Magyarország miniszterelnöke, hanem a szocialista párt meghatározó személyisége volt.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke szintén a Facebookon búcsúzott. "Elment. Ő volt a legellentmondásosabb és a legtehetségesebb. Határokat szakított. Saját sorsában és országa dolgában egyaránt. Nagy ember ment el" - írta.
"Nem magas lóról osztott igazságokat", ehelyett fontosnak tartotta, hogy átérezze az őt választó közösség, az itt élő emberek gondolkodásmódját - reagált a volt miniszterelnök halálhírére Schiffer András, az LMP társelnöke.
Bajnai Gordon közleményében azt írta: a magyarság egy jó emberrel lett kevesebb. "Halálával Európa, és benne Magyarország, egy igazi államférfit, családja és barátai pedig egy nagy embert veszítettek el. Olyan politikus volt, aki formálta és alakította a kort, amelyben élt. Személyes történetén is képes volt felülemelkedni, amikor elévülhetetlen érdemeket szerzett a vasfüggöny ledöntésében és Magyarország demokratikus újrateremtésében" - írta Bajnai.
A KDNP részvétét nyilvánítja a gyászoló családnak, és osztozik a szocialista politikust gyászolók fájdalmában.
