Nem törődik bele simán a kormány, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) múlt héten elítélte, amiért a magyar hatóságok nem biztosították egy amerikai apa láthatási jogait, és így évekre elvesztette a kapcsolatot kisfiával. Június 11-i ítéletében a bíróság egyértelműen a magyar hatóságokat teszi felelőssé, amiért intézkedéseikkel – helyenként pedig ezek elmulasztásával – megsértették az apa, G. Prizzia családi és magánélethez való jogait. A magyar államnak ezért a nemzetközi döntés alapján fizetnie kell: nem vagyoni kártérítésként 12 500 eurót, míg a perköltség megtérítésére további 10 ezret.

„A strasbourgi ítélet nem végleges, mert ellene a felek három hónapon belül a Bíróság Nagykamarájához fordulhatnak fellebbezéssel” – reagált a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóosztálya a hvg.hu-nak a magyar államot elmarasztaló ítéletre. Ugyanakkor még nem dőlt el, valóban jogorvoslatot kérnek-e, erről most folyik az egyeztetés „az érintett szervek bevonásával”. Emiatt arra a kérdésünkre is csak később tudnak válaszolni, hogy kivizsgálják-e a kedvezőtlen strasbourgi ítélethez vezető hivatali és bírósági szabálytalanságokat, és lesz-e ezeknek bármilyen következményük a felelősökre nézve. Ha a kormány nem fellebbez, akkor az ítélet jogerőssé válik, és további három hónapon belül le kell róni az apának megítélt, összesen 6,5 millió forintnak megfelelő összeget. Mint megtudtuk, ezt a 2013-as büdzsé egy kifejezetten erre a célra (magán- és jogi személyek kártérítésére) szánt keretéből finanszíroznák.

Az igazságügyi tárca sajtóosztálya válaszában a gyámhatóság szerepét emelte ki, mondván: a strasbourgi bírói fórum azért állapította meg a magyar szervek jogsértését, mert a kiskorú gyermek láthatására vonatkozó bírósági ítéletet az „négy éven keresztül nem hajtotta végre”. Azonban az ügy ennél jóval bonyolultabb, és nem lehet mindent a gyámhatóságra kenni, mert a nemzetközi bíróság szerint a magyar bíróság, több államigazgatási szerv, a rendőrség és az ügyészség is hibázott.

Karácsonyi vakációból tízéves pereskedés

Az amerikai apa 2002 karácsonyán utazott magyar feleségével és kint született, kétéves – kettős állampolgár – kisfiával Magyarországra, majd az ünnepek után abban a tudatban tért vissza közös virginiai otthonukba, hogy családja is hamarosan követi. „Ehelyett a felesége februárban beadta a válást, amiről a férjét nem is értesítette, csak később, már a gyerek jogellenes elvitele miatt induló eljárásban derült ki véletlenül” – mondta a hvg.hu-nak Volni Emese, aki a tíz éve húzódó eljárásban végig az amerikai apa ügyvédje volt.

Flickr / Creative Commons / francescomucio

A házaspár mindkét tagja megpróbálta a saját igazát bizonyítani: az anya azt, hogy közös megegyezéssel települtek haza, tehát szó sincs a gyerek jogellenes elhozataláról, míg férje ezt tagadta, és bizonyítani próbálta, hogy az Egyesült Államokban tervezték jövőjüket. Végül a magyar bíróság első fokon az asszonynak adott igazat, amit másodfokon a Fővárosi Bíróság is helybenhagyott. Az édesapa továbbra sem törődött bele, hogy elveszítse a fiát, ezért felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bíróság elé vitte az ügyet, amely arra jutott, hogy a korábbi bírósági döntéseknél nem derítették fel megfelelően a körülményeket, ezért ezeket hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban pedig homlokegyenest ellentétes ítélet született: kimondták, hogy a kisfiú szokásos tartózkodási helye az USA-ban van, ahonnan apja akarata ellenére hozták el, így vissza kell térnie oda.

Az édesanya azonban nem adta a fiát, és arra hivatkozva kérte az ítélet végrehajtásának felfüggesztését, hogy a gyereknek elviselhetetlen lelki szenvedést okozna, ha visszakerülne az apjához, és így el kellene szakadnia a féltestvérétől, aki az anya előző házasságából született. A Legfelsőbb Bíróság ezt megalapozottnak találta, és felülírta saját korábbi ítéletét azzal, hogy a kisfiú elhozatala az apától ugyan jogellenes, de mégsem kell visszavinni. Egyúttal a kapcsolattartást is szabályozta: az anyánál elhelyezett kisfiú havonta 4 napot tölthet az apjával itt, Magyarországon, a nyári szünetben pedig egy hónapig vele lehet az USA-ban. „Ez komoly eredmény volt ahhoz képest, hogy addig éveken át nem lehetett a fiával: 2 órára láthatta, miután 2 napon át repült ide Virginiából. Ráadásul kizárólag az anya lakásán, hiába kértük, hogy hadd vigye el legalább sétálni, hogy kettesben lehessenek kicsit, kialakuljon köztük a kötődés” – mondta az apa jogi képviselője.

Egyetlen hatóság sem segített

Csakhogy az ügyvéd szerint a bírósági ítélet sem segített: az anya 2007-től 2011-ig egyetlen nyáron sem engedte el apjával a kisfiút, mert szerinte volt férje nem engedné vissza Magyarországra. „Amikor el lehetett volna hozni a kisfiút, egyszerűen minden évben eltűntek a lakásukból, és hiába kértük a gyámhivatal és a rendőrség segítségét. Egy ízben már előzetesen arra hivatkozott, hogy a gyerek szívbaja miatt egyébként sem mehetne el, az apuka erre mondta, hogy iderepül, akkor majd vele lesz, míg gyógyul, erre a felbérelt magánnyomozó egy sporttáborban találta meg a kisfiút a Balatonnál. Minden nyáron ez a huzavona ment, majd amint letelt az apa láthatására kijelölt időszak, előkerültek” – idézte fel Volni Emese.

Jelentették ugyan a gyámhivatalnak, hogy a bírósági ítélet ellenére az apa nem láthatja a fiát, de annyit értek el, hogy kiszabtak egy csekély pénzbírságot a kapcsolattartás akadályozásáért. Ezt az ügyvéd szerint az egyébként is magas beosztásban dolgozó anya könnyedén kifizette, főleg, hogy közben a közismerten busás tartásdíjakat megítélő amerikai bírósághoz fordult, és havi 1200 dolláros összeget harcolt ki magának az Egyesült Államokban. „Minden más eljárást magyar hatóságok előtt indított” – jegyezte meg az apa ügyvédje. A gyámhivatali bejelentéseken túl az apa büntetőeljárást is megpróbált indítani kiskorú veszélyeztetése miatt, amiért volt felesége ellene neveli a gyereket, de itt is mindig elutasították. Közben a gyerek egyre inkább eltávolodott az apától, a szülői csetepatéban lassan felcseperedő kisfiú nem szívesen találkozott vele, sokszor telefonon sem volt hajlandó beszélni vele az eljárást végigkísérő ügyvéd szerint.

A strasbourgi bíróság egyértelműen arra jutott, hogy az apa az anya viselkedése miatt nem tudta gyakorolni a láthatási jogát, a magyar gyámhivatal emiatt akár a gyerek apánál való elhelyezését is kezdeményezhette volna, vagy nekik kellett volna büntető feljelentést tenni az anya ellen. A magyar szervek azonban nem léptek, sőt 2011-ben a bíróság az asszony kérésére teljesen megszüntette az apa nyári láthatási jogát, míg a gyerek be nem tölti a 16. életévét. „Így honorálta a magyar bíróság, hogy az anya öt éven keresztül nem hajtott végre egy jogerős ítéletet, és szabályosan eltüntette a gyereket az apja elől” – mondta Volni. „Mostanra a fiú 13 éves elmúlt, és 3 éves kora óta abban él, hogy őt apu el akarja vinni. Nem csoda, hogy a bíróságon azt nyilatkozta: nem akar vele menni, mert ’apu nem családtag’. A strasbourgi ítéletben is szerepel, hogy a gyerek e mondataira alapozva hoztak döntéseket a magyar hatóságok” – tette hozzá.

Még abban sincs egyetértés, kommunikálnak-e

„Nem tudtam a strasbourgi eljárásról és meglep a döntés” – reagált a strasbourgi ítéletre a magyar édesanya, aki nevének elhallgatását kérte. Azt állította, hogy a fiának „évek óta rendezett, rendszeres és közvetlen kapcsolata van az édesapjával”. „Mind a tanév során, mind az iskolai vakációk alatt rendszeresen találkoznak egymással, és évente több hetet töltenek együtt. A fiam éppen most fog Amerikába utazni, hogy a nyári vakáció néhány hetét édesapja virginiai otthonában töltse ottani családjával. Ennek időpontját egyébként már hónapokkal ezelőtt egyeztettük az édesapával, a repülőjegyet is közösen vettük meg. Feltételezem, hogy ezekről a tényekről a strasbourgi bíróságnak nem volt tudomása” – közölte.

HVG Archív

„Amennyiben az édesapa a fiunk részéről vele szemben tartózkodó viselkedést tapasztalt a múltban, annak az oka az volt, hogy néhány éve engem kisfiunk szeme láttára fizikailag súlyosan bántalmazott, amiért őt később jogerősen elítélték. Vélhetően erről sem volt tudomása a bíróságnak” – állította az anya. "Az elmúlt  években kisfiam édesapjával közösen sikerült  gyermekünk érdekében megbízható együttműködést kialakítanunk. A továbbiakban nem kívanok e témában megszólalni, hogy a nehezen elért békét mindannyiunk számára megőrizhessem" – tette hozzá.

Az amerikai édesapa ügyvédje, Volni Emese viszont nem erősítette meg, hogy a szülők együttműködnének, sőt akár kommunikálnának. „Csak arra vonatkozólag váltottak emaileket, hogy az anya azt akarta az apától, hogy fizesse ki az ő repülőjegyét is, ha azt akarja, hogy a gyereket kivigye hozzá. Ügyfelem ezt visszautasította azzal, hogy nem akarja, hogy ő vigye ki a gyereket, inkább majd eljön érte, de ebbe a volt felesége nem egyezett bele” – közölte, és szerinte az sem igaz, hogy a gyerek és az apa között évek óta kialakult jó kapcsolat lenne. "A 2011. májusi bírósági tárgyalásra eljött a gyerek, az apja odament, hogy üdvözölje, de ő erre sem volt hajlandó, csak elfordult tőle. Az anya bántalmazását tartalmazó bírósági határozat pedig úgy fogalmaz, hogy előadására nem lehet határozatot alapítani, mert minden tárgyaláson mást mond. Az ítélet kizárólag az egyetlen orvosi látlelet alapján született, mely egy sérülést megállapít, de maga a látlelet sem volt egyértelmű abban, hogyan keletkezett a sérülése az anyának” – reagált az ügyvéd az anya állításaira. Jogi képviselőjén keresztül az édesapát is elértük, de ő maga nem kívánt nyilatkozni.

A külügy őrizte a gyerek útlevelét

A hosszú és bonyolult családi perpatvar egyik legmegmagyarázhatatlanabb fordulata, hogy 2009-ben a gyerek el sem tudott volna utazni a nyári vakációra, mert az útlevelét a Külügyminisztérium átvette "megőrzésre" – állította az apa ügyvédje. Azt mondta, az akkori államtitkár, a moszkvai magyar nagykövetség eladása miatt később meggyanúsított Horváthné Fekszi Márta maga őrizte a gyerek úti okmányát, állítólag azért, mert „ott van a legjobb helyen”. „Az édesanya azt állította, hogy a külügyi tisztségviselő ajánlotta neki ezt a lehetőséget. Aztán szeptemberben, amikor a láthatásra már nem volt mód, visszakerült az útlevél az anyához. Ráadásul több esetben a külügy hivatalosan véleményt nyilvánított az eljárásokban, miszerint nem javasolja a gyerek elengedését, mivel hátha nem hozza vissza az apja” – mondta Volni.

Az apa hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a tárca ellen, de elutasították, és a Külügyminisztériumtól is hiába kérte, vizsgálják ki a történteket. A hvg.hu a strasbourgi ítélet után rákérdezett az esetre a külügyi tárcánál, de egyelőre nem kaptunk választ. Arra is várjuk a reagálásukat, hogy ha tényleg leadhatták magyar állampolgárok családtagjaik útlevelét a minisztériumban, erre milyen jogcím alapján volt felhatalmazásuk. Különösen azért kérdéses a személyi okmány megőrzése, mert az édesanya egy minisztériumok megbízásából is dolgozó multinacionális cég vezetője, és kifejezetten az államigazgatási üzletágért felelős.

Mivel a strasbourgi elmarasztaló ítélet szerint a bíróság is hibázott, illetve még az apa javára meghozott döntéseknél is késlekedett, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) is megkerestük, itt azonban a Kúriához irányítottak. A legfőbb bírói szerv sajtófőnöke, Józan Magda későbbre ígért választ arra hivatkozva, hogy még egyeztet az ügyben illetékes bíróval.

Van-e tovább?

Az igazságügyi minisztérium válaszában nem tudott konkrétumokkal szolgálni arról, mi lesz most, hogy a magyar szervek hibája bebizonyosodott a nemzetközi fórumon is. A strasbourgi bíróság ítélete csak büntető ügyekben szolgál „automatikusan a hazai per felülvizsgálatának alapjául” – válaszolta a tárca sajtóosztálya, hozzátéve, hogy az ilyen családjogi ügyekben lehet kérni a gyerek elhelyezésének, vagy a kapcsolattartásnak a megváltoztatását.

Az édesapa ügyvédje, Volni Emese szerint „a magyar igazságszolgáltatás szégyene, ami történt, és a strasbourgi ítélettel legalább jogi elégtételt kapott” a férfi. „De ez nem változtat azon, hogy már elvesztette az egyetlen gyerekét, aki maga is súlyosan sérülhetett ebben az évtizedes családi viszályban. Soha nem lesz igazi apa-fiú kapcsolatuk” – tette hozzá.

Az ügyet hamarosan folytatni fogjuk, és még várjuk további érintett magyar hatóságok magyarázatát kérdéseinkre!