Nehéz helyzetbe kerültek a halmozottan hátrányos helyzetű falvak az egyébként is elhagyatott dél-csongrádi térségben. Iskoláik államosítása után a kormány úgy ítélte meg, jóval kevesebb a feladat, így minimálisra csökkentették a központból járó pénzösszegek nagyságát is. A polgármesterek szerint az új finanszírozási rendszer átgondolatlan, az önkormányzatiságot veszélyezteti, nincs pénz közmunkára, bérekre. Kübekháza polgármestere levélben tiltakozott Pintér Sándornál.
"Ha kikapcsolnánk a közvilágítást, biztos nem örülne az 1600 falubeli. Pedig már más forrást nem látok" – Molnár Róbertnél, Kübekháza polgármesterénél nemrég elszakadt a cérna. Számításai szerint ugyanis a Szeged mellett, a szerb-magyar-román hármashatárnál lévő faluja idén 28 millió forinttal kap kevesebbet a feladatfinanszírozás bevezetése miatt, mint korábban.
Kübekháza nincs egyedül a problémáival. Csongrád megye déli részén több település is hasonló gondokkal küszködik. A falvak vezetői szerint az államosítás és az új finanszírozás rendszer miatt annyi pénztől estek el, hogy az már napi gondokat okoz az önkormányzatoknak és a zömében köz- és feketemunkából élő lakosoknak. Molnár Róbert szerint idén eddig két olyan hónapjuk volt, amikor egy fillér állami juttatás nem érkezett a kincstártól. "A tavalyi finanszírozáshoz képest idén havonta 2,3 millió forinttal kevesebb állami támogatást folyósítanak, holott a feladatok és az azokkal kapcsoltban felmerült kiadásaink egy fillérrel sem csökkentek" – kesergett a polgármester, aki a problémáival két hete az önkormányzatokat is felügyelő belügyminiszterhez fordult.
A tárca sajtóosztálya az árvíz levonulta utánra ígért tájékoztatást. A polgármestereknek azt ígérték, „a belügyminisztériumban érzékelik a problémát, dolgoznak egy rendeleten”, ami megoldást jelenthet a finanszírozási gondokra.
"Adóparadicsom" – kényszerből
Takaros kis vegyesbolt várja a vevőket Bakson. A teraszán pár ember üldögél, az egyikük a tulajdonos, aki jöttünkkor felpattan, majd bosszankodva visszaül, amikor kiderül, hogy nem vásárolni készülünk. „Pénteken jött a családi pótlék, jöttek, vitték a sót, cukrot, lisztet” – magyarázkodik Erika, miért is lógatja a lábát. „Mindenki segélyből él itt, szépen lassan csúszott le a falu. Vagy 50 családnak szoktam hitelbe adni kenyeret, tejet. Magának lenne szíve elküldeni őket, mikor száz éve ismeri, tudja, hogy rendes emberek, csak hát ide jutottak?” – néz kérdőn az asszony.
„Talán még augusztusig húzzuk, aztán majd keményen behajtom az iparűzési adót attól a néhány csóró vállalkozótól, aki még itt van. Eddig elnézőek voltunk, mert egy ilyen pici faluban mindenki tudja, hogy áll a másik, ha láttam, hogy valaki padlón van, adtunk egy kis időt” – magyarázta a hvg.hu-nak Búza Zsolt, hogy milyen gondokkal küszködik az Ópusztaszer melletti Baks. Búza 2006-ban lett polgármester, azt mondta, akkor Baks 10 millió forintból gazdálkodott havonta, ma 1,7 millió forintból. De volt olyan hónap, hogy százezret utalt az államkincstár a számlájukra.
A pénzügyi nehézségek miatt most veszélybe kerülhet az önkormányzati alkalmazottak fizetése, továbbá a falu fejlesztéséhez létszükségletű pályázatok 10-20 százalékos önrészét sem tudják finanszírozni. Ráadásul Búza szerint a helyzet folyamatosan romlik: mivel egyre szegényebbek az emberek, a regisztrált gépjárművek száma is csökken, így az a 60 százalék, ami helyben maradhatna a gépjárműadóból, szintén egyre kevesebb. Baks lakosságának 30 százaléka roma, pályáztak teleprehabilitációs programra, Wallenberg-díjat is kaptak a tervre. De a pályázat nem finanszírozza a szakképzett munkaerőt, így annak a két szociális munkásnak a bérét is „valahonnan elő kell varázsolni”, akiket a program részeként alkalmazni kell.
A hivatalban már nincs alkalmazásban takarítónő, közfoglalkoztatottak álltak be a nyugdíjasok helyett. Ám Búza szerint ez sem jelent érdemi megtakarítást, hiszen ezzel csak több lesz a munkanélküli a faluban, nekik pedig segélyt kell fizetni. Bakson nagyon sok a rászoruló, a falu több mint harmada hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű – nemcsak a cigányság, hanem a többségi társadalom körében is. A polgármester szerint eddig 250 lakásfenntartási támogatást fizettek ki, továbbá 139 gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyerek él a faluban – ezek a segélyek elviszik a költségvetésük nagy részét.
A közmunkára sincsen pénz
„2000 forintért csiszolást, porolást vállal” olvasható egy kübekházai villanyoszlopon a hirdetés. „Én is megcsinálnám” – jegyzi meg egy az utcán álldogáló, a hirdetést olvasó fiatalember. „Ez a közmunka nem akar összejönni. Mondják, hogy még erre sincs pénze az önkormányzatnak. A feleségem is munkanélküli, három gyereket nevelünk, segélyből, családi pótlékból élünk” – mondja.
A legfájóbb pont Kübekházán éppen a közfoglalkoztatás. Erre az évre a tavalyi 65 helyett már csak 42 munkanélküli foglalkoztatását tervezték be, hiszen Szeged kedvezőbb foglalkoztatási mutatói miatt a falu nem hátrányos helyzetű település. Így a közfoglalkoztatás költségeinek 30 százalékát, mintegy 5 millió forintot is az önkormányzatnak kellene kigazdálkodnia a nem létező saját forrásaiból.
"Eddig fizettük a segélyeket, béreket, számlákat, de mostantól nem látjuk azokat a forrásokat, amelyekből ezeket júniustól fedezni tudnánk" – magyarázza Molnár Róbert. „Tizenegy éve vezeti Kübekházát, szerinte eddig mostohán kezelték a falusi önkormányzatokat, de ami most történik, az Molnár szerint nem más, mint „a vidék lábbal tiprása, innentől kezdve önkormányzatiságról” nem lehet beszélni. Példaként az oktatás államosítását említi: azt mondja, az iskolát már korábban is az egyház működtette, így nekik az átszervezés nem eredményezett megtakarítást.
Nem akar kozmetikázni
„Fideszes vagyok, de a tükörbe is bele kell nézni egyszer” – kesereg Petró Ferenc. Ásotthalom polgármestere a hvg.hu-nak azt mondta, ő már októberben jelezte a kormánynak, hogy milyen nehézségeik vannak, és mi várható az idei évben. Szerinte az adósság kormány általi átvállalása jól jött, de Ásotthalom költségvetése harmadára apadt az új finanszírozási rendszer bevezetésével, miközben a kiadásaik közül csak a pedagógusok bérét vette át az állam – tehát a feladatok jelentős része náluk maradt.
Ráadásul a településnek kell üzemeltetnie a Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskolát – bár hivatalosan nem tulajdonosa –, melynek korábban a megyei közgyűlés volt fenntartója. „Az étkeztetés és a működtetés költségeit az önkormányzat állja. Így mi még pluszfeladatot is vettünk a nyakunkba, már 340 gyermek étkeztetéséről is gondoskodnunk kell, mégis harmadára csökkent a pénzünk” – sorolja a polgármester. „A múltkor elromlott a konyha hűtője, kiderült, hogy javíthatatlan,1,2 millió forintért tudtunk újat vásárolni” – mondta a hvg.hu-nak a polgármester. Jelezték az iskolákat átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, hogy új hűtő kéne, de a polgármester szerint nem kaptak választ.
Az új önkormányzati törvény szerint nem lehet hiánya egy településnek, ám Petró Ferenc szerint Ásotthalom képtelen megfelelni ennek a kívánalomnak. „Bevallottan 125 millió forint a hiányunk. Az államkincstár közölte, hogy törvényességi észrevételt tesz. Hát tegyen!” – mondta indulatosan. Több polgármester kollégájával is beszélt a helyzetről, akiktől azt halotta, a törvényi előírást szem előtt tartva inkább „kozmetikázzák” a költségvetést: ingatlanok eladását tervezik be a bevételi oldalra, hogy „eltűnjön” a hiány. Ő erre nem vállalkozott, mert tisztában van azzal, hogy Ásotthalomban senki nem akar házat venni, 10 évvel ezelőtt is így volt ez, a válság idején pedig különösen nincs értéke a falubeli ingatlanoknak.
Szerinte eddig csak azért nem volt nagyobb botrány, mert „félnek a polgármesterek, attól tartanak, ha szólnak, akkor a településüket éri retorzió, még kevesebb pénzt kapnak”. A polgármester már hónapok óta levelezik a pénzügyi gondokról a kincstárral, de onnan a minisztériumhoz küldték, ám azt mondta, onnan is elhajtották.
