Az alaptörvény negyedik módosítása ellenére is használhatja, idézheti és hivatkozhatja az Alkotmánybíróság (Ab) a korábbi, 2012 előtt született határozatait – mondta ki kedden a testület. A szerdán nyilvánosságra hozott, a bíróságok szervezetéről szóló törvények felülvizsgálatáról hozott határozat indoklásában az Ab egyebek mellett kimondta: az alkotmányjog fejlődésének eddigi eredményei szükségképpen hatással vannak az új alaptörvény értelmezésére is, nem lehet teljesen tiszta lapot kezdeni.

Az április 1-től hatályos negyedik alaptörvény-módosítás szerint „az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik”. Az Ab keddi állásfoglalása szerint azonban ez csak azt jelenti, hogy a korábbi határozatoktól el lehet térni, nem feltétlenül kell azok alapján eljárni, illetve „kellő részletességgel indokolni kell”, ha az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott határozatokban foglalt érveket használnak fel az új döntéseknél.

A határozathoz különvéleménynek is beillő párhuzamos indoklást csatolt Pokol Béla alkotmánybíró, aki régóta szorgalmazza az elmúlt két évtizedben felhalmozódott határozatok meghaladását. Pokol szerint a régi határozatok a jogtörténet részei, azokat bárki olvashatja, érvelésüket felhasználhatja, de nem lenne szabad azokat számmal együtt hivatkozni és egy az egyben idézni a mai döntések indoklásaiban.

Túl széles az OBH-elnök jogköre

A kedden meghozott határozat a kormány indítványa alapján született, a kabinet gyakorlatilag az igazságügyi törvényeket vizsgáló Velencei Bizottság észrevételeit küldte meg az Ab-nak utólagos normakontrollt kérő indítványként. A testület megsemmisítette a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényeknek azokat a részeit, amelyek az alaptörvény felhatalmazásán túlterjeszkedve sarkalatossá minősítettek olyan rendelkezéseket is, amelyekhez nem kellene kétharmados többség.

Ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy az Ab szerint mulasztásos alkotmánysértést követett el az Országgyűlés, amikor hiányosan szabályozta az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kinevezési jogköreit. Az OBH elnöke ma bármikor eredménytelennek nyilváníthatja a bírói álláshelyekre kiírt pályázatot, még akkor is, ha lenne megfelelő jelölt, aki megkapja a szakmai támogatást. Ez az Ab szerint nem felel meg a jogbiztonság követelményének, mert nincs pontosan lefektetve, milyen esetekben, milyen indokok alapján lehet eredménytelennek nyilvánítani a pályázatokat.

A határozatnak ehhez a részéhez maga az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter fűzött különvéleményt, mert szerinte a testületnek meg kellett volna semmisítenie az OBH elnökének ilyen széles jogkört biztosító rendelkezést.

A bíróságok szervezetéről szóló törvény szerint az OBH elnöke „a szükséghez képest” indokolja a határozatait, de ez az alkotmánybíróság szerint kevés. A testület alkotmányos követelményként mondta ki, hogy az OBH elnöke köteles okszerűen, a jogorvoslathoz való jogra is figyelemmel megindokolni a személyzeti jellegű intézkedéseit. „Ezt követeli meg a jogbiztonság alkotmányos alapelvének érvényesülését biztosító eljárási garanciák – így a jogorvoslathoz való jog – hatékony érvényesülése” – áll az Ab közleményében.