A vád szerint Sz. György elsőrendű vádlott 2008-2009-ben a BA Zrt. jogi előadójaként, majd a BKV Zrt. jogi igazgatójaként követett el többszörösen minősülő vesztegetést oly módon, hogy közreműködött a két nagyvállalat gazdasági érdekeit sértő, túlszámlázott megbízási szerződések megkötésében, és ezért cserébe több tízmillió forintnyi kenőpénzt kapott.

Az egyik vádpont szerint Sz. György a BA Zrt.-nél közvetlen felettesével, a másodrendű vádlott R.-V. Krisztina jogi igazgatóval 2007 végén, 2008 elején elhatározta, hogy a BA Zrt. által a jogi feladatok elvégzéséért kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kérnek, többnyire a megbízási díj 5-10 százalékát. Ezzel összefüggésben több ügyvéd is a vádlottak padjára került.

R.-V. Krisztina hétfőn – Sz. Györgyhöz hasonlóan – koncepciósnak minősítette az eljárást, amelynek célja – mint mondta – nem az igazság kiderítése volt. Tagadta bűnösségét, és arról beszélt, hogy nyomozati kihallgatásain 2010 első felében, a választások előtti hónapokban alig esett szó a terhére rótt cselekményekről, de a kihallgatások előtt és után, a védő távollétében a nyomozók egy listát mutogattak neki, és az ott szereplő nevekkel kapcsolatos terhelő információkat kértek tőle azért cserébe, hogy megszüntessék letartóztatását. A listán mások mellett Bajnai Gordon akkori miniszterelnöknek és Veres Jánosnak, a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterének neve szerepelt.

A nyomozás idején 30 év körüli, büntetlen előéletű jogásznő elmondta: visszaeső, erőszakos cselekmények miatt letartóztatott emberekkel zárták egy cellába fél éven keresztül, és a nyomozás egyik vezetője még a házi őrizete alatt is megkereste, hogy a politikusokra terhelő információkat szedjen ki belőle.

R.-V. Krisztina véleménye szerint a 2000-es évek közepén egyszer már privatizált BA újbóli eladásának szándékával függhetnek össze a vele történtek, amire – mint mondta – bizonyítékai nincsenek ugyan, de az időbeli egybeesést beszédesnek tartja.

A másodrendű vádlott kiemelte, hogy álláspontja szerint több bizonyíték – a BA-nál dolgozók többségének tanúvallomása és a cég egyes iratai is – az ő vallomását támasztják alá. Érthetetlennek tartotta, hogy a nyomozás során többszöri kérésére miért nem tisztázták azt az egyszerűen eldönthető kérdést, hogy ő az igazgatóság tagja volt-e, illetve önálló intézkedésre jogosult volt-e, ugyanis R.-V. Krisztina szerint a vádirattal ellentétben csak vezető jogtanácsos volt a BA-nál.

A másodrendű vádlott arra is felhívta a figyelmet, hogy több ügyvédi iroda nem rajta keresztül került kapcsolatba a BA-val, a megbízási díjak túlszámlázása szinte lehetetlen a cégnél működő szigorú ellenőrző mechanizmusok miatt, a BA pedig a nyomozás során nem kívánt polgári jogi igényt érvényesíteni, mi több, a szóban forgó ügyvédi irodák egy részével továbbra is kapcsolatban van. R.-V. Krisztina összefüggő vallomását követően egyelőre nem kívánt válaszolni kérdésekre.

A repülőtéri vesztegetés első, áprilisi tárgyalásán Sz. György arról beszélt: Demszky Gábor volt főpolgármesterre, szocialista helyettesére, Hagyó Miklósra és Kocsis István volt BKV-vezérre terhelő vallomásokat vártak tőle a rendőrök a nyomozás során, a 2010-es választások előtt nem sokkal. Sz. György is koncepciósnak minősítette a nyomozást, a BA Zrt.-hez köthető vesztegetésekkel kapcsolatban határozottan tagadta, hogy kenőpénzt kért vagy fogadott volna el, és előnyt ígért volna a megbízásokat elnyerő ügyvédi irodáknak, illetve hogy munkáltatója érdekeit sértette volna. A vádpontok másik, a BKV-s szerződés-nyilvántartási rendszerre vonatkozó részével kapcsolatban ugyanakkor az előző tárgyaláson azt mondta: hibákat követett el, szabályokat szegett meg, és nem kérdés, hogy felelős. R.-V. Krisztinához hasonlóan Sz. György sem kívánt kérdésekre válaszolni.

A repülőtéri vesztegetés büntetőpere várhatóan a vádlottak meghallgatásával folytatódik még ebben hónapban a Fővárosi Törvényszéken.

A BA Zrt.-vel kapcsolatban több másik büntetőeljárás is indult például azért, mert Sz. György és R.-V. Krisztina jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatokkal, szerződésmódosításokkal megtévesztette a zrt. vezetését a repülőtéri taxis szállítási szerződéssel kapcsolatban 2006 és 2010 között, így abban az időszakban a cégnek sok százmillió forintos kárt okoztak. Ennek az eljárásnak az adatai szerint már a 2006-os taxipályázat elnyerése érdekében és később is több alkalommal megvesztegették a BA Zrt. önálló intézkedésre jogosult dolgozóit, hogy azok kötelezettségüket megszegve jogtalan haszonhoz juttassák a V. István által irányított repülőtéri személyszállító társaságot.