Két szúnyogmentes év után idén ismét komoly invázióra kell számítanunk a szakemberek szerint. Olyannyira, hogy a téma már a parlamentben is napirendre került: hétfőn Bóka István fideszes képviselő, balatonfüredi polgármester interpellált az ügyben, mondván, a belvizes, nagyon meleg április miatt sokkal több a szúnyog, mint korábban, és ez komolyan visszavetheti a vízparti turizmust, ha nincs elég pénz szúnyogirtásra. A képviselőt megnyugtatta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, hogy bőven van pénz erre a célra. Az viszont nem mindegy, hogy a vizes élőhelyek környékén kémiai vagy biológiai szerekkel ritkítják a vérszívókat. Előbbi ugyanis számos más rovart is megmérgez, míg utóbbi még a nem csípős szúnyogfajokat is megkíméli.

A környezetkímélő irtás területén még jókora lemaradásunk van a nyugati országoktól, pedig a jelenlegi állapot szerint hazánkban egyetlen hektár vizes területen akár százmillió szúnyog is „megteremhet”. Magyarországon 49 csípőszúnyog (Culicidae) faj él (ezek néhány fajtájáról keretes írásunkban olvashat), Európában közel száz, a földön pedig 3200 fajt tartanak számon. Az idei téli-tavaszi bőséges csapadék okozta áradások miatt ebben az évben itthon az árvízi szúnyogok inváziójára számíthatunk – nyilatkozta Kerékgyártó István tiszaújvárosi „szúnyogkutató”. A Tiszaújvárosi Városgazda Kft. ügyvezetője kertész szakmérnökként mintegy hat éve kezdett behatóan foglalkozni a napjainkat sokszor megkeserítő csípőszúnyogok életével, és mindjárt a világ egyik legismertebb szakemberétől kért tanácsokat.

Izraeli kapcsolat

Az akkor még Izraelben élő – időközben elhunyt – Joel Margarith nevéhez emberek millióinak megmentése kötődik azzal, hogy kutatócsoportjával megtalálták a csípőszúnyogok természetes ellenségeit és azok bevetésével minimalizálták a legérintettebb országokban a maláriás megbetegedéseket (erről is talál bővebb, keretes írást alant). A kapcsolat a tudós professzor haláláig tartott, Kerékgyártó István pedig általa olyan információkhoz jutott, amelyeket több évtizedes intenzív kutatás után publikáltak. Tőle értesült a BTI-nek nevezett biológiai szerről is, ami csak a kártékony csípőszúnyogokat pusztítja, megkímélve a nem csípő szúnyogokat, a méheket és más hasznos rovarokat.

Az első számú közellenség

Kovács István

Nyugat Európában már a második világháború előtt megpróbálkoztak az irtással: Németországban, a Rajna menti települések (ahol szintén évszázadok óta szenvedtek ettől) már 1936-ban szúnyogirtó egyesületet hoztak létre a maláriát terjesztő szúnyogfajok (Anopheles sp.) és a házi szúnyogok (Culex pipiens molestus) ellen. Kőolajszármazékokat juttattak a vízfelszínre, így a szúnyoglárvák nem tudtak levegőhöz jutni és elpusztultak. A maláriaveszély elmúltával kialakult az az álláspont, hogy a szúnyogok nem veszélyeztetik az embereket, így jogszabály sem rendelkezett már a kötelező irtásról, a csípőszúnyogok pedig újra zavartalanul fejlődhettek. Elszaporodásuk súlyos anyagi károkat okozott az állattenyésztésben, mezőgazdaságban és az iparban.

1976-ban aztán betelt a pohár, Paul Schädler, Ludwigshafen járási közigazgatási vezetőjének kezdeményezésére 20 település részvételével megalapították a szúnyogirtó akcióközösséget (KABS, Kommunale Aktionsgemeinschaft zur Bekämpfung). Alapszabályukban rögzítették, hogy környezetkímélő megoldásokat keresnek a szúnyoggyérítésre. Manapság 98 taggal rendelkeznek, a Rajna folyó mentén 6000 km² területen védekeznek környezetbarát biológiai módszerekkel a csípőszúnyogok ellen, 2,7 millió lakos nyugalmát óvják így a szúnyogok zaklatásától. Németországban a BTI felfedezése után öt évvel a KABS szúnyogirtó akcióközösség már üzemszerűen használta lárvairtásra a BTI baktérium készítményt. „Magyarország és a volt szocialista országok területén mégsem akar elterjedni ez a környezetbarát szúnyoggyérítési módszer, sőt szerintem visszafejlődés tapasztalható” – mondta lapunknak Kerékgyártó István, aki 2008-ban „Környezetünkért” miniszteri kitüntetésben részesült.

Fele-fele

A Magyar Állam évtizedek óta juttat pénzt szúnyogirtásra a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül a turisztikailag kiemelt övezetek részére. A biológiai szúnyoggyérítés híveinek köszönhetően az elmúlt években a lárvairtást korábban 80%-ban, a kémiai imágóirtást 50%-ban támogatták. Ebben az évben visszaállt az eredeti 50-50%-os támogatás. „A német vendég joggal csóválhatja fejét a Balaton partján, amikor elhúz felette a szúnyogirtó repülőgép és nyakába szórja a permetszert, vagy füstköddel támadják a környezetet” – mutatott rá a visszásságokra a kertészmérnök, aki szerint valahányszor felmerül a kérdés: miért nincs Magyarországon hatékony biológiai szúnyoggyérítés, az illetékesek rögtön azt válaszolják, hogy túl drága. Pedig ehhez fontossági sorrendben kellene a települések összefogása, szaktudás és persze pénz is. A biológiai gyérítés csak akkor hatékony, ha a települések összefogva közösen végzik a lárvairtást. Németországban a KABS területén egy 2009-es tanulmány szerint 0,92-1 euró között (vagyis 300 forint körül) mozog a biológiai irtás ára lakosonként, és a lakosság 95%-a elégedett  a szúnyoggyérítés hatékonyságával. Összehasonlításként egy dél-magyarországi településen a kémiai és biológiai irtás költsége 2006-ban 983 Ft/fő, 2011-ben 701 Ft/fő volt.

Hazánkban évtizedeken keresztül olyan vegyi „nehézbombákkal” folyt az irtás, mint a hírhedt DDT (Matador, Gesarol), majd a malation és diklorfosz. Közös tulajdonságuk ezeknek a szereknek, hogy a rovarfauna közel 90 százalékával végeztek, ezért betiltották használatukat. Manapság a szintetikus piretroid hatóanyagú szúnyogirtó szerrel (deltametrin) lehet kémiai úton a repülő egyedek ellen védekezni. A piretroidok, a rovarporvirág (Chrysanthenum cinerariaefolium) természetes hatóanyagának szintetikus változatai. Gyors, hatásúak, melegvérűekre kevésbé veszélyesek, gyorsan lebomlanak, de extrém veszélyt jelentenek a vízi szervezetekre és természetesen nem szelektíven pusztítanak.

Az 1970-es években nyilvánvalóvá vált, hogy a rovar- és szúnyogirtásra széleskörűen használt DDT-re egyes rovarfajok rezisztenssé váltak, miközben más hasznos rovarfajokra is veszélyes ez a szer és emellett akkumulálódik a szervezetben. Ezért új és még újabb kémiai anyagokat kísérleteztek ki, sok százmillió dollár ráfordítással, de a szúnyogok hamar rezisztenssé váltak ezekre is. Afrikában és Ázsiában milliók haltak meg újra maláriában. Világossá vált, hogy a vegyi háborút a rovarok ellen valami mással kellett helyettesíteni.

Győzelem, avagy sikerpropaganda

Pár nappal ezelőtt a Balatoni Szövetség bejelentette, legutóbbi kémiai és biológiai szúnyogirtásuk 80 százalékos hatékonyságú volt, ami meghaladja az átlagot. A szövetség titkárától megtudtuk: a Balaton környéki élőhelyeken a szúnyogok gyérítésére a települési önkormányzatok adnak javaslatot a pontos koordináták meghatározásával. Lázár János hozzátette: mindezt szigorú egyeztetések előzik meg az ÁNTSZ-szel és a nemzeti parkkal. Egyébként a beavatkozások előtt komoly tudományos felméréseket végeznek a szúnyogpopulációról és annak tudatában döntenek a gyérítésről, az alkalmazott szerek mennyiségéről. Szigorú előírás például, hogy az élő vízfelülettől 70 méteren belül tilos szúnyogirtást végezni. Kérdésünkre elmondta, hogy terjedőben van a biológiai irtás, amit hatékonyan alkalmaznak a csípőszúnyogok ellen, ám az árvaszúnyogokra az nincs hatással. Azok viszont sok kellemetlenséget okoznak jelenlétükkel a parton, különösen a szórakozóhelyeken és éttermekben, ezért a tihanyi kutatóintézet vizsgálja, hogyan lehetne őket elvonni a partról. Többek között szóba került már a fénycsapda bevetésének lehetősége is.

A biológiai védekezésnél nagyon fontos a megfelelő mintavétel - a képen Kerékgyártó István

Kovács István

A kiemelt balatoni üdülőövezet szúnyogirtásának koordinátora Sáringer Kenyeres Tamás. A fideszes országgyűlési képviselő megerősítette, hogy feljövőben van a biológiai gyérítés, az anyagot pedig légi- vagy kézi úton juttatják a célterületre. A jobb hatékonyság miatt lárvatenyésztő helyeket térképeznek fel, ahová a szert folyadék vagy granulátum formában szórják szét. Ez történhet légi és kézi úton, utóbbiban a közmunkaprogram résztvevői is segítenek. A BTI folyadék formában tavasszal, a lombok megjelenése előtt alkalmazható hatékonyan. Ezt a szert használják a beavatkozások 1/3-ánál, többnyire a drágább granulátum formában. Elmondása szerint a Balatonnál két biológiai irtásra öt kémiai jut, amely arányon mindenképpen javítani szeretnének, első lépésben a biológiai irtás arányának 50 százalékra emelése a cél.

Sáringer a szakértői csoport vezetőjeként azt mondta: bár a biológiai irtás látszólag többe kerül hektáronként, mint a hagyományos kémiai módszer, ezt a beavatkozást mindig a legfertőzöttebb területeken alkalmazzák, így ugyan kétszer akkora költséggel, de a kémiai módszerhez képest ötször annyi szúnyoglárvát pusztítanak el. A kérdés inkább szakmai: az előkészület ugyanis komoly munkát igényel, fel kell mérni a lárvák fejlődési szakaszát, mivel a biológiai irtás csak a már jól fejlett (bélcsatornával rendelkező), de még éppen ki nem kelt lárvák esetében fejti ki a hatását, vagyis az időzítésnek nagyon pontosnak kell lennie. Sáringer szerint ugyanakkor a vegyi és biológiai beavatkozást végző cég is csak hatékony munka esetén kapja meg a neki járó pénzt, más esetben kezdhetik újra a terven felüli szúnyogirtást.